deák ferenc
Nem mondunk le róla, nem mondunk le rólatok
Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges – mikor Deák Ferenc ezeket a sorokat jegyezte, még nem is tudhatta, mi mindent elvesznek tőlünk, s hogy több mint száz év távlatából is milyen sokan kerülnek közel a lemondáshoz. Nem véletlenül volt ő a haza bölcse, váteszként megjósolta, mi vár hazánkra, s egyúttal útmutatást is adott, amit ha valamikor, talán most kell a leginkább észben tartanunk és kijelentenünk: nem mondunk le semmiről, ami a miénk!Cassandra-levél
Kiegyezés vagy szembenállás? Erről írtam előző cikkemben Deák Ferenc 1865 április 16-án, húsvét másnapján megjelent cikkéről, ami az előkészítését jelentette az 1867-es kiegyezésnek, és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásának. Máig tartó vita, ami Kossuth Lajos Deák Ferencnek írott Cassandra-levelével kezdődött, amiben Magyarország tragikus végmenetelű sorsát megjósolta. Miszerint a kiegyezés a Habsburgokkal a romlást hozza a magyarságra.Deák Ferenc húsvéti cikke
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után tizennyolc évig tartott a megtorlás, az üldöztetés, a magyar alkotmányosság semmibe vétele a Bach-korszakban, az abszolutizmus és a deáki passzív rezisztencia a Habsburgokkal szemben. Deák Ferenc politikusként a reformországgyűléseken a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja.Ajánljuk még












