Pesti Srácok

Alapítvány és Birodalom, avagy Vona Gábor „mesterterve”

Alapítvány és Birodalom, avagy Vona Gábor „mesterterve”

Egyeseknek hatalmas meglepetést okozott, amikor Vona Gábor bejelentette, hogy visszatér a politikába (wtf), s a Második Reformkor Alapítvány (wtf2) alapítójaként a parlamenti pártoknak benyújtandó törvénytervezetek készítésével (wtf3) foglalkozik majd. Ennek valószínűsége nagyjából annyi, mint annak, hogy Ambrus Attila egy pohár testmeleg kólát felhörpintve bélyeget lopjon a postán.

Mielőtt kisilabizálnánk Vona valódi szándékait, nem árt, ha picit belepillantunk a Második Reformkor Alapítvány remek, remek, remek, remek, remek ötleteibe.

Az első és legfontosabb nem egy ötlet, hanem egy ultima ratio értékű felismerés, ha úgy tetszik, szegletkő, miszerint Orbán olyan, mint Kádár. Ebből eredően le kell váltani. Ennek érdekében Vona Gábor másfél-kéthavonta megfogalmaz majd egy „nyers javaslattételt”, majd azt társadalmi vitára bocsátja, s amint konyhakész, már küldi is a parlamenti frakcióknak megfontolásra, mint törvényjavaslatot.

PestiSracok facebook image

Az első ilyen remek, remek, remek, remek, remek ötlet így hangzik:

Az önkormányzati választásokon se pártok, se egyesületek ne küldjenek jelölteket! Csakis magánszemélyek indulhassanak önkormányzati választáson.

***

Most, hogy így letudtuk az alapítvány IQ-jának feltérképezését, lássuk a valódi célokat. Azaz mit is akar valójában Vona?

Vona Gábor semmi mást nem akar, csupán azt, ami eddig nem adatott meg neki: hatalmat. Méghozzá törvénykező hatalmat. Persze, ha ezzel jár némi pénzmag, az se megvetendő, de magához a hatalom birtoklásához képest ez bármilyen furcsa, másodlagos.

„Na, de milyen hatalmat akar Vona Gábor?” – tehetnénk fel a kérdést, s mivel indirekt formában már fel is tettük, nem árt, ha rögtön meg is válaszoljuk.

***

Ahhoz persze, hogy ez bekövetkezzen, kell némi változtatást eszközölni a jelenlegi kétharmados felálláson. Tulajdonképp ezért történt az a bizonyos „becsületbeli visszavonulás” is. Józan ítélőképességgel megáldott ember nem hihette el ugyanis, hogy Vona komolyan gondolja saját maga és pártja kormányváltó erejét. Az ex pártelnök pontosan tudta, hogy milyen eredményt fognak elérni a parlamenti választásokon. Kijelentése ezért amolyan emelt fővel történő gentlemen’s agreement metódusként lett levezényelve. Kissé hasonlatosan az első (és szerintem egyetlen) Reformkor nagy politikusáéhoz, Deák Ferencéhez. Kivéve néhány nem elhanyagolható részletet. Például, hogy Deák már visszavonulásakor is a Haza Bölcse volt, Vona pedig… és most próbálok árnyaltan, perelhetetlenül fogalmazni… az általa választott és művelt szakmák tekintetében erősen kudarc-orientált gondolkozással bíró, önmaga képességeit erősen felülreprezentáló személyiség. Még egyszerűbben: amikor Deák képe a húszezresen szerepel, addig Vonáé legfeljebb a húszezredesen tudna.

Száz szónak is egy a vége, Vona „visszavonulása” valójában egy tisztára mosási hadművelet részét képezte. Befolyása a jobbikos üzletekre, kapcsolatai a párt jelenlegi vezetőivel annyira hihetetlenné teszik az ágytól, asztaltól való szakítást, mint amennyire a távozáskor történő vagyonmegosztást. Az már inkább elképzelhető, hogy sub rosa minden maradt a régiben, csupán ő lépett kettőt hátrébb, hogy amíg ő relaxálva, vlogolgatva tisztulgat, addig a támadások Sneidert érjék.

Szóval Gábor mindeközben vlogolt, Krisztina asszonyt menedzselte, utazgatott, s vígan élt a sajtóperekből származó sérelemdíjak összegéből. Mármint… ha leszámítjuk az esetleges közös bizniszek lehetséges bevételeit. Utazásai, találkozásai során pedig odadörgölőzött az összes ellenzéki politikushoz, amolyan rendszeren kívüli rendszerbe fogván őket. E rendszer tagjait talán úgy lehetne a legjobban meghatározni, hogy

Orbán-gyűlölők, akik (már) szeretik Vonát.

S Vona Gábor ugyanezt a dörgölőző hajbókolást tette meg az ellenzék értelmiség holdudvara felé is. Nekik pedig már évek óta nagyobb az egójuk, mint a tudásuk, naná, hogy bedőltek a hízelkedésnek. Vona pedig olyan kapcsolatrendszert épített ki ezáltal, amely kapcsolati tőke a már meglévő szélsőjobbos híváslistával kiegészülve komoly potenciált jelent számára.

***

És akkor most lássuk azt a bizonyos mestertervet!

A-terv – 2022. május

Ahhoz, hogy a Szürke Vonából lett Fehér Vona megküzdjön Szauronnal és győzzön is, teljesülnie kell a Teljes Ellenzéki Összefogás nagy ábrándjának. S nem elég, hogy ez teljesül, mindennek úgy kell történnie, hogy a pártok delegálta „szakértőkből” felálljon egy „szakértő árnyékkormány”. Mondhatni a pártok tagjaiból álló, pártok feletti szakembergárda. Ahhoz képest, hogy ennél nagyobb marhaságot is lenyomtak már a választópolgárok torkán, nem elképzelhetetlen, hogy mindezt gond nélkül tudják beadagolni a népnek.

Mivel ennek az árnyékkormánynak a megteremtése Vona nevéhez fog fűződni, ebből egyenesen következik, hogy ő lesz a párton kívüli miniszterelnök-jelölt, győzelem esetén pedig a tényleges miniszterelnök.

Ez a 2022-es forgatókönyv. De szerencsére van egy B-terv is.

B-terv – 2027. március

Mivel Áder János mandátuma 2022 márciusában (tehát az Orbán-kormány regnálása alatt) jár le, s mivel ő erre a posztra az Alaptörvény értelmében nem választható újra, mindenképpen új köztársasági elnökünk lesz. Viszonyt ugyancsak az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt a képviselők ajánlásával az Országgyűlés választja. Értelemszerűen a kormánykoalíciónak az a jelöltje lesz a befutó, akinek személyéről most még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, de ha nagyon konspiratívak akarnánk lenni, Kövér László személyét említhetnénk.

Így vagy úgy, de az ellenzéknek ekkor is el kell érnie a kormányváltást májusban, minek következtében kétharmados, vagy annál nagyobb arányban tudnak változtatni az Alaptörvény ide vonatkozó szakaszán. Nevesen, hogy a köztársasági elnököt eztán ne az Országgyűlés, hanem a nép válassza, mégpedig független jelöltekből, országos választás útján.

Ez a jelölt lenne 2027-ben Vona Gábor.

***

Azt az –eddig még el nem hangzott – vádat pedig egyszer, s mindenkorra visszautasítom, hogy se erről, se arról nincs szó, hanem csupán annyi a történet lényege, hogy egy alapítvány rendkívül alkalmas a mindenfelől jövő mindenféle pénzek tisztára mosására.

() VBT ()

Kiemelt kép: Hír Tévé

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)