Pesti Srácok

Megnyílt a szürrealizmust bemutató kiállítás a Nemzeti Galériában

Megnyílt a szürrealista mozgalmat bemutató nagyszabású kiállítás csütörtökön Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában (MNG), ahol csaknem 120 festményen, grafikán, szobron, fotón, filmen és dokumentumon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a mozgalom történetének egyik fordulópontját.

MTI

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a megnyitón elmondta: A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig - Válság és újjászületés 1929-ben című tárlat mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül mutatja be a szürrealizmus 1929-es fordulópontját.

PestiSracok facebook image

Az 1929-es év a szürrealista irányzat történetében meghatározó volt, ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban és ekkor született meg Dalí és Luis Bunuel Andalúziai kutya című közös filmje, a szürrealista mozgóképművészet első remekműve - emelte ki, hozzátéve, hogy a szürrealizmus az 1920-as évek elejétől terjedt el, egyaránt jelen volt az irodalomban és a képzőművészetben. Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a szürrealizmus az egyetlen olyan művészeti mozgalom, amely az egész világon elterjedt, és amely összeköti a magas kultúrát a tömegkultúrával. A 20. század elején szürrealista mozgalmak alakultak Japánban, és számtalan művész érkezett Párizsba, köztük magyarok is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassai és André Kertész, hogy megismerkedjenek a művészeti mozgalom célkitűzéseivel.

A kiállítás anyagából kiemelte a metafizikus festő, Giorgio de Chirico alkotásait, amelyek a szürrealizmus előzményének tekinthetők. Didier Ottinger szerint az olasz festő művein az idegenség és az idegenszerűség érzete fedezhető fel. Kiemelte Francis Picabia festményét is, amely a szürrealizmus előzményéhez, a dadaizmushoz kapcsolódik. Az 1916-ban Zürichben indult dadaista mozgalomnak olyan művészek voltak a tagjai, akik felszólaltak az első világháború mészárlása ellen és egyúttal megkérdőjelezték a korrupt társadalom modelljét - mondta, rámutatva, hogy a szürrealisták már a lelket, az egyént és az egyéni alkotást helyezték programjuk középpontjába.

Joan Miró katalán művész új látásmódja és elgondolkoztató, költői és humoros címadásai révén meghatározó alkotója a szürrealizmusnak. A belga René Magritte 1927-ben érkezett a francia fővárosba. Az ő művein fontos szerepet kap a rejtély, de nagyon foglalkoztatta maga az ábrázolás is, képein filozofikus kérdéseket tesz fel az ábrázolásról és a képek szerepéről - tette hozzá. Mint elmondta, több alkotás is látható Salvador Dalítól, aki André Breton mellett a szürrealizmus megtestesítőjének számít. Amikor Dalí 1929 tavaszán megérkezett Párizsba, teljesen újfajta megközelítést hozott magával - hangsúlyozta.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.