Kiállítás a keletnémet menekültek befogadásáról a Nemzeti Múzeumban
A keletnémet menekülők 30 évvel ezelőtti befogadásának, a zugligeti menekülttábor létrejöttének történetét, valamint az 1989 szeptemberi határnyitáshoz vezető folyamatokat mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csütörtökön nyílt közös tárlata.
MTI
A Befogadás napja '89 című kiállítás a múzeum rotundájában egy 1989-ben is használt sátor körül fényképek, tárgyi emlékek, dokumentumok, filmek segítségével mutatja be a történteket.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke felidézte: 1989 nyarán a keletnémet emberek szabadságért folytatott harcát vállalta fel egy maroknyi közösség Magyarországon. Ennek a történelmi mozzanatnak állít emléket a tárlat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én, az azóta Befogadás napjaként emlegetett napon nyitotta meg első táborát Zugligeten a keletnémet menekültek számára.
Klaus D. Streicher, Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője elmondta: a zugligeti templom kertjében megnyitott táborban három hónapon át összesen 48 ezer 600 emberről gondoskodtak a segítő szervezetek. Megemlékezett arról, hogy 1989 augusztusában rengeteg keletnémet állampolgár érkezett Magyarországra azzal a szándékkal, hogy Ausztrián keresztül minél előbb tovább utazhasson Nyugat-Németországba. Sokan a követségen kerestek menedéket, akkor kérték a szeretetszolgálat segítségét. "A kiállítás egyben arra is emlékeztet bennünket, hogy milyen volt, amikor szabadság nélkül éltek az emberek és hogyan kell tenni az önkény ellen" - tette hozzá.
Varga Benedek, a múzeum főigazgatója kiemelte: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megmozdulása, amellyel segítették a Páneurópai Piknikre és onnan Ausztriába igyekvőket és a később érkező keletnémet menekülteket, már önmagában is történelemformáló aktus volt. A három évtizeddel ezelőtti események nemcsak a rendszerváltoztatás és a magyarországi humanitárius szervezetek történetében, hanem egész Európa szempontjából is meghatározóak voltak.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke hozzátette: annak idején sokszor megkérdezték tőle, mekkora volt a kockázat segítségnyújtásuk miatt. "Nem volt szó kockázatról, (...) emberi életekről volt szó és azokat a mi igenjeink mentették meg. Ugyanis az igen szeretet" - mondta. Felidézte, hogy amíg a tábort nem nyitották meg, az utcákon tartózkodó menekültek családoknál moshattak, főzhettek, tisztálkodhattak. Augusztus 14-én, a tábor első estéjén egy napi szervezéssel 960 embert tudtak lefektetni a sátrakban, a segítségnyújtásban meghatározó szerepe volt a müncheni máltaiaknak és Csilla von Boeselagernek.
A kiállításon felvillannak azok a balatoni nyarak, amikor az NDK és NSZK állampolgárai Magyarországon találkoztak egymással, a keletnémet állambiztonság (Stasi) működése, a határok őrzése, a határsértők büntetése, a zugligeti menekülttábor mindennapjai, az önkéntesek munkája, a közben zajló szigorúan titkos diplomáciai tárgyalások, a Páneurópai Piknik és végül azok a döntések, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását.
A tárlat szeptember 29-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
