Pesti Srácok

Huszártalálkozó lesz a hét végén Nyíregyházán

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón a hétvégén a szabolcsi megyeszékhelyen.

MTI

a huszárságról mint a magyar hadtörténelem kiemelkedő fegyverneméről megemlékező első találkozót 1991-ben rendezték meg a huszártörténelem egyik kiemelkedő városában, azóta minden páratlan évben ebben a városba gyűlnek össze az egykori huszárok és leszármazottaik - idézte fel Bene János, a szervező Magyar Huszár Alapítvány titkára a programot ismertető szerdai sajtótájékoztatón.

PestiSracok facebook image

A tizennyolc évvel ezelőtti első rendezvényen még ötszáz huszár sorakozott fel az eseménynek helyet adó Országzászló téren, idén már csak néhányan élnek közülük, egyikük a Bundásbokorban élő Tomasovszki Mihály és az idén 103 éves Juráncsik Antal Napkorról - mondta Bene János, hozzátéve, a legendás fegyvernemet idén már inkább a mintegy száz meghívott huszárutód - gyerekek, unokák és dédunokák - képviseli.

A szombati ünnepség beszédekkel kezdődik, majd a hagyományos katonai tiszteletadáson díszőrség állja körül a huszárszobrot, a debreceni dandár pedig díszsortüzet ad a háborúban elesettek tiszteletére. A hagyományos díszmenetben a honvédzenekar vezeti fel a hagyományőrző huszárbandériumok mintegy ötven lovasát: huszárok érkeznek többek közt Ózdról, Debrecenből, Sajóbábonyból, Nyírtelekről és Napkorról is.

A délutáni program a Sóstói Múzeumfaluban folytatódik, ahol lesznek rendőrségi, valamint közelharc- és technikai bemutatók, bemutatkoznak a lovasklubok ifjú lovasai, tűzoltási és mentési gyakorlatokat rendeznek, a nyíregyházi szablyavívó iskola tagjai pedig vívásoktatást is tartanak az érdeklődőknek. Vasárnap a huszár emlékkertben tartandó koszorúzással zárul a huszártalálkozó programja.

Nyíregyházán az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred. 1941 nyarán a keleti fronton esett át a tűzkeresztségen az akkori magyar királyi honvédség elit alakulatának számító nyíregyházi lovasdandár, Vattay Antal tábornok parancsnoksága alatt.

Az ő alárendeltségében lévő, Mikecz Kálmán őrnagy vezette IV. Hadik András huszárezred hajtotta végre a magyar hadtörténelem utolsó sikeres lovasrohamát. A tábornok nevét viseli a 2018 októberében Nyíregyházán megalakított MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred is, amelyben tartalékos katonák szolgálnak.

Képforrás: honvedelem.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.