Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 120 éve született a Mary Poppins-könyvek írója

Százhúsz éve, 1899. augusztus 9-én született Pamela Lyndon Travers ausztrál-angol írónő, Mary Poppins "szülőanyja".

MTI

Az ausztráliai Maryboroughban született Helen Lyndon Goff néven, banktisztviselő apja Angliából emigrált, és alkoholizmusa miatt nem sokkal később meghalt. Az addig jómódban élő család a rokonok segítségére szorult, Helen soha nem heverte ki imádott apja elvesztését. A lány egy ashfieldi lányiskolában tanult, és már kamaszként verseket, elbeszéléseket írt, amelyek lapokban is megjelentek. Az iskola elvégzése után egy színtársulat tagja lett, művésznevének a Pamela Lyndon Traverst választotta. A nagy színpadi sikerek elkerülték, de írói tehetségét kibontakoztathatta, húszas évei közepére saját rovata volt az egyik újságnál.

PestiSracok facebook image

1924-ben hátat fordított a színpadnak és Ausztráliának, Angliába költözött, ahol újságírásból élt. Sokat utazott Európában, írországi látogatása során megismerkedett ír költőkkel, többek között Yeatsszel is, és az ő hatásukra támadt fel érdeklődése a mitológiai történetek iránt. Később kapcsolatba került a görög-örmény misztikus és spirituális tanító Gurdjieff iskolájával, ami meghatározó élmény volt számára. A második világháború idején a Brit Tájékoztatásügyi Minisztériumban szolgált New Yorkban. Spirituális útkeresése során eljutott a hopi, navajo és pueblo indiánok közé, és alaposan megismerte mítoszaikat. A háború után egy időre visszatért Angliába, ahonnan mindig új utakra indult, Japánban a zen buddhizmust tanulmányozta, 1965 és 1971 között több amerikai egyetemen tanított írásművészetet.

Világhírű íróvá a mágikus erejű, szigorú, ám mégis szerethető nevelőkisasszonyról, Mary Poppinsról szóló regényével vált. Már az első kötet, az 1934-ben megjelent A csudálatos Mary óriási sikert aratott, és hét folytatás követte, számos nyelvre, még latinra is lefordították. A mű főhőse, Mary - akit Travers egyik keménykezű nagynénjéről mintázott - a keleti széllel érkezik meg a Cseresznyefa utca 17-be, ahol a Banks család négy gyermekét hihetetlen, furcsa, nemegyszer mulatságos helyzeteken keresztül a világ valódi arculatával, az emberi viselkedés sokszínűségével ismerteti meg.

A mű a hollywoodi rajzfilmmogul, Walt Disney (pontosabban először annak kislánya) érdeklődését is felkeltette, akinek csaknem húsz évig tartó huzavona, csatározás után sikerült végül elnyernie a megfilmesítés jogát, Disney még londoni otthonában is felkereste az írónőt. Travers részt vett a forgatókönyvírásban, de az 1964-ben bemutatott filmmusical mégsem nyerte el a tetszését, aminek élete végéig hangot is adott. A rossz nyelvek szerint hiába utálta annyira az általa sziruposnak tartott filmet, pontosan tudta, hogy a siker hasznából ő is busásan részesül. (Travers és Disney "párharcát" örökíti meg a 2014-ben bemutatott Banks úr megmentése című amerikai film Emma Thompson és Tom Hanks főszereplésével.) A Mary Poppins-könyvekből 1983-ban orosz televíziós musicalt készítettek. A Disney-film alapján készült musicalt 2004-ben Londonban, majd 2006-ban a New York-i Brodwayn is színre vitték, 2012-ben Magyarországra is eljutott a darab, amelyet a Madách Színházban mutattak be. Tavaly került a mozikba a Mary Poppins visszatér című film, amely vegyes fogadtatásban részesült.

Travers magánélete meglehetősen mozgalmas volt, jöttek-mentek életében mindkét nem képviselői. Legtovább egy Madge Burnand nevű nővel élt együtt, kezdetben Londonban, majd Sussexben. Negyvenéves korában elhatározta, hogy örökbe fogad egy gyermeket, akinek ír származásúnak és művészcsalád sarjának kell lennie, legalábbis a csillagok ezt súgták neki. Barátai segítségével talált rá a Hone családra, ahol a nagyszülők nevelték alkoholista fiuk ikreit. A nagyszülők győzködték az írónőt, hogy mindkét fiút vegye magához, de ő az asztrológusa tanácsára csak az elsőszülöttet, Camillust vitte magával, és úgy nevelte, mintha a sajátja lenne, azaz nem mondta el neki, hogy örökbe fogadta, és hogy vannak testvérei. Camillus ezzel csak akkor szembesült, amikor egy nap becsöngetett hozzájuk az ikertestvére, és leleplezte a hazugságot. Bár a fiú anyagi értelemben nem szenvedett hiányt, élete mégis félresiklott, kicsapták az iskolából, lecsukták jogosítvány nélküli ittas vezetésért, és alkoholista lett.

Írói pályája során Travers több regényt is írt, ám A csudálatos Mary népszerűségét és sikerét egyik sem tudta elérni. 1977-ben művészi tevékenységéért megkapta a Brit Birodalom Rendje kitüntetést. Pamela Lyndon Travers kilencvenhat éves korában, 1996. április 23-án hunyt el Londonban.

Fotó: irishexaminer.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.