Pesti Srácok

A Saul fia az évszázad legjobb filmjei között

Az évszázad legjobb filmjei közé sorolta Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjét a The Guardian brit napilap, amely pénteken tette közzé a 2000 után készült legjobb száz film listáját.

MTI

A százas listát Paul Thomas Anderson Vérző olaj című, 2007-ben bemutatott filmje vezeti. Az első tízben szerepel még sorrendben Steve McQueen 12 év rabszolgaság, Richard Linklater Sráckor, Jonathan Glazer A felszín alatt, Vong Kar-vaj Szerelemre hangolva, Michael Haneke Rejtély, Charlie Kaufman Kis-nagy világ, Barry Jenkins Holdfény és Lucrecia Martel Zama című filmje, valamint a tizedik helyen egy marionett akció-musical 2004-ből, az Amerika kommandó: Világrendőrség.

PestiSracok facebook image

A Saul fia a 12. lett a The Guardian által felállított sorrendben. Nemes Jeles László debütáló játékfilmje 2016-ban kapta meg a legjobb idegen nyelvű film Oscarját Hollywoodban. A Laokoon Filmgroup gyártásában, Röhrig Géza főszereplésével készült alkotást a kritikusok is a legfontosabb holokausztfilmek közé sorolták, több tucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte.

A Saul fiát David Lynch Mulholland Drive című thrillere előzi meg, s mögötte olyan filmek címe olvasható, mint a Roma (Alfonso Cuarón), A nagy szépség (Paolo Sorrentino), A fehér szalag (Michale Haneke), a japán Mijazaki Hajao Chihiro szellemországban című animációja vagy a Lincoln Steven Spielbergtől.

Az első ötven film között van még Wes Anderson két alkotása, a Grand Budapest Hotel és a Tenenbaum, a háziátok is, Andrej Zvjagincev Leviatán című drámája, Lars von Triertől a Dogville, Martin Scorsesétől A Wall Street farkasai, Maren Ade Toni Erdmann című vígjátéka, Pedro Almodóvartól a Volver, és Linklater egy másik filmje, a Mielőtt lemegy a nap is. A listán a századik helyet Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywood című filmje foglalja el.

A The Guardian kérdésére Paul Thomas Anderson elmondta, hogy miközben szerinte nem nehéz számos jó filmet találni a 21. század terméséből, elfogadja az első helyet. Mint hozzátette: régen nem látta a Vérző olajat, de mikor legutóbb megnézte, büszke volt és elégedett, és úgy érzi, a film valójában Daniel Day-Lewis nagyszerű alakítása révén hat. A film aktualitásával kapcsolatban elmondta: sajnos úgy látja, nem veszített az időszerűségéből, bár szívesen nézné inkább úgy, mint egy sci-fit vagy "egy visszaemlékezést arról, hogy egykor milyen őrültek is voltunk". A Vérző olaj Upton Sinclair 1927es Olaj! című regénye nyomán született. Paul Thomas Anderson a tragikus példázattal fejti ki a kapitalizmus kritikáját egy ember felemelkedésén és szükségszerű bukásán keresztül.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)