Pesti Srácok

Európai kulturális fővárosi együttműködések Veszprémben

Európai kulturális fővárosi együttműködések Veszprémben

Az Európa kulturális fővárosa programhoz kapcsolódó együttműködési megállapodásokat kötött a 2023-as győztes Veszprém a két másik magyar döntős várossal, Győrrel és Debrecennel, valamint a 2024-es győztes észt Tartuval szombaton Veszprémben.

MTI

A megállapodások lényege, hogy a városok az előkészítő évek és a kulturális főváros évében törekednek a közös munkára, közös projektek megvalósítására. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa köszöntőjében az Európa kulturális fővárosa cím legfontosabb céljai között említette, hogy felismerjék Európa kulturális sokszínűségét, és azt, hogy az évek során a résztvevőkből alakuljon ki egy európai kulturális térség is. Azt mondta: a szombaton aláírt megállapodások két irányba is kulturális térséget építenek. Egyrészt a három magyar döntős város között, másrészt pedig a 2024-es győztessel, Tartuval.

PestiSracok facebook image

Így olyan programok is megvalósulhatnak majd, melyet Veszprém kezd el és Tartu fejez be - tette hozzá. Porga Gyula, Veszprém polgármestere hangsúlyozta: bár a címért folyó versenyben Veszprém győzött, azt szeretnék, ha Győr és Debrecen is nyertese lenne a program végrehajtásának. Nemcsak Veszprémet és a Balatont kell képviselni Európa előtt 2023-ban, hanem a magyar kultúrát is - emelte ki. A polgármester arról is beszélt, hogy a tartui siker a nemzetközi együttműködés felé nyitja meg a lehetőséget, ráadásul egy olyan várossal, amellyel Veszprém - legrégebbi testvérvárosaként - 48 éve ápol kapcsolatokat. Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere nagy lehetőségnek nevezte a 2023-as évet arra, hogy Veszprém és Magyarország is megmutassa magát Európában.

Somogyi Tivadar, Győr alpolgármestere köszönetet mondott az együttműködésért, amelynek legfőbb üzeneteként azt fogalmazta meg, hogy "ne hagyjuk azokat az értékeket, azt a munkát elveszni, amit akár Debrecen vagy akár Győr készített elő". Urmas Klaas, a 2024-es kulturális főváros, az észt Tartu polgármestere arról beszélt, hogy a cím betöltését megelőző két évben is testvérvárosa lesz Európa kulturális fővárosai: 2022-ben a litván Kaunas, 2023-ban pedig Veszprém.

Kép: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.