Pesti Srácok

„Lepkehálóval gyűjtöm a végszókat” – Bánsági Ildikó a Rocco és fivéreiről

„Lepkehálóval gyűjtöm a végszókat” – Bánsági Ildikó a Rocco és fivéreiről

Ma este mutatják be a Nemzeti Színházban a Rocco és fivérei című darabot Vidnyánszky Attila rendezésében. A Rocco a bemutató után Szentpétervárra indul, ez a darab képviseli ugyanis Magyarországot a Nemzetközi Színházi Olimpián. Az előadás próbája után Bánsági Ildikóval – aki a Parondi-fivérek édesanyját, Rosaria Parondit alakítja a műben – beszélgettünk arról, miért volt rendhagyó a próbafolyamat, s hogy milyen rendezői instrukciók mentén építette fel a karaktert.

MM – 061.hu

Vidnyánszky Attila az Alain Delon főszereplésével 1960-ban bemutatott francia-olasz filmklasszikusból rendezett előadást, amely öt fiatalemberről, a Parondi-fivérekről szól. A történet szerint a testvérek úgy határoznak, hogy apjuk halála után édesanyjukkal a dél-olasz falujukból Milánóba költöznek. Vincenzo, a legidősebb fiú eljegyez egy jómódú lányt, Simone pedig bokszolónak áll, de hamar lejtőre kerül. Rocco, a középső fiú tartja össze a családot, és próbálja Simonét megvédeni a nagyvárosi élet csapdáitól, és végül belőle lesz bajnok. A két legfiatalabb fivér, Ciro és Luca pedig bátyjaik nyomdokain haladva próbálják megtalálni saját helyüket. Luca, a legkisebb, még kisfiúként figyeli a nagyobbak küzdelmeit, hogy végül ő mondja ki azokat a kulcsszavakat, amelyek felcsillantják egy élhetőbb jövő lehetőségét.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Bánsági Ildikó Rosaria Parondit, az édesanyát játssza a darabban. Mint mondta, ez egy rendhagyó próbafolyamat, ahol az utolsó pillanatig rendelkeznek. „Nem olyan, mint egy hagyományos próbafolyamat, ahol az utolsó tíz napban már egybemegyünk, és az ember a helyére kerül, hanem milliónyi impulzust kell felfogni minden nap, és megtalálni a végszókat. Lepkehálóval gyűjtöm a végszókat, nehogy lemaradjak” - mondta a 061.hu-nak a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő hozzátéve, a színészi eszköztár alkalmazása tekintetében sincs könnyű dolga. „Amikor ott van az ember a sötétben és azt mondja, hogy elmegy a fiam, és nekem könny szökik a szemembe, ezt filmen jól lehet látni, itt talán kevésbé, miközben pontosan ugyanez történik belül. Elmegy a fiam, a másik meg katonának áll, széthullik a családunk. Ezt kell láttatnom” - fogalmazott a színésznő, aki azt is elmondta, hogy a bemutató és a szentpétervári szereplés után minden bizonnyal megérkezik a darab, és meglesz a nyugodt útja.

A színésznő szerint egy monumentális, katartikus világ bontódik ki a Nemzeti Színház színpadán, ez a darab erőssége. A vidéki és a városi létforma ütközik egymással, hogy mi a megoldás, hogyan lehet ebből kiszállni, ezekre a kérdésekre keresi a választ a Rocco és fivérei. "Az én szerepem úgy záródik, hogy az életemben marad két ember, és abban reménykedem, hogy ők talán tovább viszik a szellemiséget, a tisztaságot, a vidéki családszeretetet."

Fotó: Horváth Péter Gyula

Vidnyánszky Attila a darabbal kapcsolatban úgy fogalmazott, célja azoknak az erőknek és értékeknek a felmutatása, amelyek a vidék életének és hagyományainak tisztasága és a nagyvárosi létforma küzdelmei, lehetőségei között próbálnak hidat verni. "Rosaria egyértelműen a reál tisztaság oldalán áll, habár a második felvonásban elmond pár mondatot arról, ő az oka az egésznek, mert ő akarta felhozni a szép, nagy, erős fiait a városba, hogy gazdagodjanak, és ne sorvadjanak el, mint szegény apjuk azon az átkozott földön. Ő akarta, mert semmi nem volt elég, az egész világ kicsinek tűnt neki, aztán itt, a nagyvárosban pedig nagyságának szólítják, hiszen tisztelik a fiait" - mondta Bánsági Ildikó a szereppel kapcsolatban.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Mindig érdekes, milyen fogódzókat ad a rendező, és milyen elképzelése van a színésznek a szerep megformálásáról. Erről a színésznő azt mondta, ez nem volt megvitatás tárgya: "Attila másodpercre lebontva fölrakja a dolgot a színpadra. Rengeteget beszélgettünk, főleg a srácok, és aztán ebből a nagy halmazból rakja össze a darabot. Néha ad egy-egy instrukciót, hogy ez most például Sztanyiszlavszkij, bár hozzáteszem, én végig Sztanyiszlavszkij vagyok, ha ezt lehet mondani, nekem ő az alap. Szerintem ahhoz, hogy egy izmus felé elmenjen egy festő, előtte meg kell tudnia festeni egy lovat, ez tuti. És ha erre képes, akkor elmehet az izmusba" - vélekedett a színésznő utalva arra, a legfontosabb, hogy meg kell lennie a történetnek az ember lelkében, másképp nem lesz meg a szerep.

A Rocco és fivérei főbb szerepeiben Berettyán Nándort, Bordás Rolandot, Mészáros Martint, Berettyán Sándort, Bánsági Ildikót, Udvaros Dorottyát, Schnell Ádámot, Tóth Augusztát és Barta Ágnest láthatjuk.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)