Pesti Srácok

Zenergia határok nélkül (KÉPGALÉRIÁVAL)

Negyedik alkalommal szervezték meg Budapesten, idén ismét a Szent István Bazilika előtt az MVM ZENERGIA-koncertet. A komolyzene és a modern melódiák közti szakadék áthidalására megálmodott idei jótékonysági rendezvény Liszt Ferenctől a Queen-ig ívelő műsorfolyamában olyan művészek előadásában fonódott össze múlt és a jelen, akik együtt még soha nem álltak együtt a színpadon. Balázs János, Snétberger Ferenc, Vígh Andrea, Sárközy Lajos, Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint, Miklósa Erika, Devich Gergely és Pálfalvi Tamás közös fellépésére megtelt a Szent István tér és környéke.

061.hu

Ritka alkalom, hogy egy színpadon csendüljenek fel a klasszikus remekművek, a könnyűzene és a jazz örökzöldjei a műfajok jeles képviselőinek tolmácsolásában. A komolyzene iránti szeretet és a jótékonyság vezérelte az MVM ZENERGIA-koncertek megvalósításában Balázs János zongoraművészt, aki a szervező és fő támogató, a Junior Prima mecénásaként is ismert MVM Zrt. kultúratámogató vállalati krédójával összhangban fontos missziójának tekinti a fiatalok megnyerését és a komolyzene széleskörű integrálását. Jó kérdés, hogy egy kulturális rendezvény, amelynek motorja egy Kossuth-, Liszt- és Prima-díjas zongoraművészünk, milyen lehetőségek között lavírozhat, hogy a szakmának, a klasszikus zene értő közönségének és a még nem beavatottaknak is maradandó élményt nyújtson.

PestiSracok facebook image
Harcsa Veronika (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Az MVM ZENERGIA-koncertek kellő energiával és nyitottsággal próbálnak hidat képezni a klasszikus zene és a mai kor embere között, így csábítanak a zenetörténet legnagyszerűbb szerzőinek örökérvényű, minden hozzáértő kritikus által nagyrabecsült darabjai sok ezer, zenei ízlésükben különböző embert a szabadtéri koncertek közönségébe. Ez a gondolat fejlődött tovább az idei rendezvényre egy merész fúziós koncert ötletévé: a megvalósításban a klasszikus és jazz művek mellé immár könnyűzenei tételek is felsorakoztak, miközben a műsor nem csak hangzásban, de látványvilágában is a sokszínűségre épített. A koncert nyitódarabjaként Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiája hangzott el Balázs János előadásában: a csárdásdallamok és verbunkos-ízű lassú-gyors részek váltakozását a Bazilika homlokzatán táncoló szemkápráztató fényjáték kísérte, tökéletes összhangban a zongoraművész hipnotikus játékával. A művészi fényfestés az utolsó zenei tételig illeszkedett a művek ritmusához, hangulatához, ihletettségéhez és tartalmához, cáfolva ezzel azt a nézetet, miszerint komolyzenei koncerten a modern látványtechnika csak elvonja a figyelmet a lényegről.

Gyémánt Bálint, Balázs János, Sárközy Lajos és zenekara, valamint Pálfalvi Tamás (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A folytatásban a fúziós zenei konspirációk első expozíciójaként a Queen Bohemian Rapsody-jának instrumentális, áthangszerelt változata hangzott el Balázs János, a Fonogram-díjas Gyémánt Bálint gitárművész, valamint a Junior Príma-díja prímás, Sárközy Lajos és zenekara virtuóz előadásában, majd Vígh Andrea, a Zeneművészeti Egyetem rektorának lélekemelő hárfajátéka után folytatódtak az izgalmas zenei „keresztezések” a színpad félgömb alakú fehér dóm-sátrában. Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint a hazai jazzélet összeszokott párosaként Pálfalvi Tamás Junior Príma-díjas trombitaművésszel egyesülve adták elő Harold Arlen Over The Rainbow című, az 1939-ben bemutatott Óz, a nagy varázsló mozifilmhez írt balladáját. Az énekeső az ifjú trombitással és a Kossuth-díjas gitárművész Snétberger Ferenccel triót alkotva Gershwin Porgy és Bess című operájának Summertime című dalát, a jazz-sztenderdek egyik legismertebb, ukrán altatódal ihlette darabját is újraértelmezte a színpadon. Legkockázatosabb vállalása Edith Piaf La vie en rose című slágerének Sárközyék zenekarának instrumentumaira, valamint gitárra és zongorára hangszerelt interpretációja volt, amivel mindannyian megérdemelten zsebelték be a hatalmas tapsot.

Balázs János és Miklósa Erika (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Miklósa Erika operaénekesnő, az est másik híres-neves „torka”, a három Kossuth-díjas fellépő egyike is újfent bizonyította az őt többnyire csak plakátokról ismerőknek, hogy a fáradhatatlan dívamosolyért önmagában nem jár a legmagasabb művészi elismerés. A ragyogó koloratúrszoprán hozta a fúziós koncert talán legfurább cross-over darabjait: Strauss A denevérjének Kacagó áriáját zongorakísérettel, a Margaret Island nevű népszerű magyar popegyüttes Ringatóját Sárközyék gypsy bandjével énekelte, akárcsak az Éj királynőjét Szakcsi Lakatos Béla Mozart-átiratában, Balázs János elementáris erejű zongorajátékával és Pálfalvi Tamás trombitakíséretével. Végső cáfolataként a történelmi korok, helyek és kultúrák zenei átjárhatatlanságának, az est utolsó produkcióját, a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt a koncert fellépő művészei közösen, a közönséget is bevonva adták elő.

Még több fotó a koncertről:

Támogatott tartalom
Kiemelt fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)