Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Sigourney Weaver 70 éves

Október 8-án lesz hetvenéves Sigourney Weaver Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő, aki az idén már ünnepelhetett egy évfordulót, ugyanis negyven éve mutatták be a főszereplésével készült sci-fi-horror klasszikust, A nyolcadik utas: a Halált. A színésznőt minden idők legnagyobb mozisztárjai között tartják számon, az egyik ilyen rangos TOP20-as listán a gyengébb nem képviselői közül csak Audrey Hepburn szerepel rajta kívül. Weaver tucatnyi filmben köztük Gorillák a ködben, Dolgozó lány, A Halál és a lányka és az Avatar című mozikban is emlékezeteset alakított, jelenleg a Szellemirtók harmadik részét forgatja Bill Murrey-vel.

061.hu, MTI

Weaver New Yorkban született 1949-ben. Apja az NBC tévétársaság igazgatója, anyja angol származású színésznő volt. A Sigourney nevet az eredeti Susan Alexandra helyett tizennégy éves korában vette fel, Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című novellájának egyik mellékszereplője után. 1972-ben diplomázott az elit Stanford Egyetemen, majd a nem kevésbé patinás Yale drámatagozatán tanult tovább. Először a színpadon próbálkozott, majd 1977-ben Woody Allen Annie Hall című vígjátékában tűnt fel - hat másodpercre.

PestiSracok facebook image

A világhír két évvel később kapta szárnyára, amikor a kőkemény Ellen Ripley űrhajósnőt formálta meg a Nyolcadik utas: a Halál című, azóta klasszikussá vált sci-fiben, alakításáért Oscar-díjra is jelölték. A borzongatásban új utakat nyitó filmnek három folytatása készült, Ripleyt a harmadik rész végén meg is halasztották, de "feltámadt" (ekkori gázsija már meghaladta az első Alien-film teljes költségvetését). Még kétszer jelölték Oscarra, mégpedig 1989-ben a legjobb főszereplő (Gorillák a ködben) és a legjobb mellékszereplő (Dolgozó lány) kategóriában is, de a gáláról üres kézzel távozott, fájdalomdíjként a Golden Globe-díjat mindkét szerepért hazavihette.

Nyolcadik utas: a Halál

A következő években olyan sztárok mellett játszott, mint Mel Gibson, William Hurt és Bill Murray, utóbbival a Szellemirtók című, könnyed hangvételű szörnyfilm-bohózatban komédiázott. Olyan hangos sikerekben játszott, mint a Dave, A Halál és a lányka, A paradicsom meghódítása, Tökéletes másolat. Többször választották a legszexisebb filmsztárok közé, 2003-ban huszadik lett egy "minden idők legnagyobb mozisztárja" szavazáson, a legjobb húsz közé rajta kívül a gyengébb nem képviselői közül csak Audrey Hepburn került be.

2009-ben ismét James Cameronnal dolgozott a 3D technikával készült Avatarban, amely sokáig vezette a minden idők legtöbb bevételét hozó mozifilmek sikerlistáját, ám tíz évvel később, 2019-ben végül a Bosszúállók: Végjáték, letaszította a trónról. Az Avatar folytatása várhatóan 2021-ben kerül a mozikba, amelyben Weaver "feltámad", hiszen ahogy Cameron a mozival kapcsolatban nyilatkozta - "a tudományos fantasztikus filmekben sohasem hal meg senki". A történet valóságos filmeposszá növekszik az előttünk álló években, hiszen három folytatása is készül: az Avatar 3 bemutatását 2023-ra, az Avatar 4-ét 2025-re, majd az ötödik, befejező részét 2027-re tervezik.

2012-ben televíziós munkát vállalt, egy külügyminiszterré kinevezett volt first ladyt alakított a Political Animals című hat részes sorozatban. 2016-ban elnyerte a San Sebastian-i filmfesztivál különdíját, a Donostia-díjat. Ugyanebben az évben játszott Juan Antonio Bayona Szólít a szörny című filmjében, amely a legfontosabb spanyol filmes díjkiosztón, a Goya-gálán 9 díjat nyert. Már forgatja a Szellemirtók 3. részét, és ismét magára ölti Dana Barrett szerepét. A filmet 2020-ban láthatják a sorozat rajongói.

A Halál és a lányka

Magánéletét sikerrel különítette el a szakmától, így még az álomgyárban is nyugodt életet él. 1984-ben ment férjhez egy producerhez, lánya 1990-ben született. Sigourney Weaver aktív környezetvédő, és számos jótékonysági szervezet munkájában vesz részt. Az öregedéstől pályatársai nagy részével ellentétben nem fél, szerinte az évek gyarapodásával tanulja meg az ember értékelni azt, amije van. A száznyolcvan centiméteres termete ellenére is magas sarkú cipőben járó színésznő persze könnyen beszél, hiszen nem fog rajta az idő, ma is atletikus termetét a tornának, szépségét pedig, úgy véli, életörömének köszönheti.

Kiemelt fotó: Dazed

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.