Pesti Srácok

Nemzeti gyásznap - Móczán Péter az EAST '56 című daláról

Mint idén oly’sok minden, az EAST ’56 című felvétele is 30 éves. A forradalom gyásznapja alkalmával érdemes újra meghallgatni! A dalt egyébként akkor adta le először a Magyar Televízió HÉT című műsora, amikor bejelentették az 1989-ben a határ megnyitását az NDK menekültek számára.

061.hu

Móczán Péter nyilatkozta korábban a 061.hu-nak: Az East ’56 című száma 1989 kora tavaszán született, jóval az újratemetés előtt. A dal zenei ötlete Dorozsmai Pétertől származik, az eredeti angol szöveget Duncan Shiels írta, aki a nyolcvanas évek végétől egy brit lap munkatársaként tudósított Magyarországról. Duncan ezt megelőzően már több új számunk angol szövegének szerzője volt, amelyeket az akkor Ausztriában, a Robert Ponger stúdiójában készülő új EAST CD-re szántunk. A történethez tartozik, hogy amikor 1988. májusától a Bécs melletti stúdióban dolgoztunk és a közeli panzióban laktunk, az osztrák televízió esti híradójában rendszeresen olyan felvételeket láttunk Magyarországról, amelyek az akkori MTV-ben nem kerülhettek adásba.

PestiSracok facebook image

https://www.youtube.com/watch?v=wL5RpQuanUo&t=2s

Nagyon bevésődött egy képsor, amely emlékeim szerint 1988. június 16-készülhetett. A 301. parcella gazos, elhanyagolt sírjai között többnyire idős emberek emlékeztek rokonaikra, szeretteikre, az ötvenhatos forradalom mártírjaira, amikor a közeli bozótosból váratlanul lovasrendőrök ugrattak elő. A gyászolók közé rontottak, és a kardjukkal hadonászva, időnként egy-egy ütést mérve a menekülőkre, szétkergették az embereket. Kinti munkánk során sokszor volt közöttünk beszélgetés témája az akkori magyarországi történések és az osztrák híradóban látottak. Duncan-nek is hasonló élményei lehettek, hiszen hosszú heteket töltött velünk a stúdióban és a panzióban.

Kép: Fortepan

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.