Pesti Srácok

Nemzetközi avantgárd kiállítás nyílt Pécsen

A modern művészet és az avantgárd közép-európai fejlődésének 1908 és 1928 közé eső, drámai változásokkal teli időszakát mutatja be százötven műtárgyon keresztül a Janus Pannonius Múzeum (JPM) pénteken megnyílt pécsi tárlata.

MTI

A Törésvonalak - Avantgárd művészet Közép-Európában című, tizenkét tematikus egységből álló tárlat a kortárs művészet átalakulását kíséri végig a táblaképtől a szobrászaton, grafikán, tipográfián, filmforgatókönyveken és fotográfiai kísérleteken át a folyóiratokig és időszakos kiadványokig. A kiállítás az Osztrák-Magyar Monarchia különböző területeiről, az utódállamokként létrejövő Csehszlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból származó művészeket kapcsolja össze. A kéttucat hazai és nemzetközi gyűjtemény által kölcsönzött alkotások között mások mellett Kassák Lajos, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Moholy-Nagy László, Tihanyi Lajos, Uitz Béla és Bortnyik Sándor műveit állítják ki. Mellettük a pécsi bauhäuslerek közül Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Weininger Andor munkái kerültek be a válogatásba.

A tárlat ízelítőt ad a kelet-közép-európai avantgárd kiemelkedő alakjainak művészetéből is, így mások mellett Bohumil Kubista, Josef Capek, Otto Gutfreund, Marcel Janco, Stanislaw Ignacy Witkiewicz (Witkacy), Ljubomir Micic, Avgust Cernigoj munkásságát is megismerhetik a kiállítás látogatói. A tárlat nemzetközi programként valósul meg a JPM közleménye szerint. Az Olmützi Művészeti Múzeum által kezdeményezett Years of Disarray / Törésvonalak című kiállítás egyrészt az Európai Kulturális Örökség Éve programsorozathoz járult hozzá 2018-ban, másrészt a kontinens történelmében mérföldkőnek számító 1918-as évnek állít emléket, amely az első világháború befejeződését és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, valamint az utódállamok formálódásának kezdetét is jelzi.

A kiállítás így az utódállamok történetének első évtizedében zajló művészeti fejlődést és azt a feszültséggel teli atmoszférát közvetíti, amely az egykori monarchia művészeti központjait is jellemezte a világégés előtt. A közleményben jelezték: az Olmützi Művészeti Múzeum szakmai profiljának homlokterében a közép-európai művészet áll. A kiállítás regionális változatait pedig Magyarország mellett Lengyelországban és Szlovákiában is megrendezik, emellett egy cseh kiadó gondozásában átfogó tanulmánykötet is napvilágot lát a projekthez kapcsolódóan. A tárlat jövő március végéig a Modern Magyar Képtár pécsi Papnövelde utcai kiállítóhelyén tekinthető meg.

PestiSracok facebook image

Kép: Bortnyik Sándor: Zöld szamár című festményének részlete

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.