Pesti Srácok

Eladja az állam a Hollóházi Porcelángyárat

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) eladásra hirdette meg a hungarikumok gyűjteményébe sorolt 240 éves múltra visszatekintő hollóházi porcelángyárat - írta a Napi.hu a vagyonkezelő honlapja alapján.

MTI

Az MNV Zrt. a lappal azt közölte: a Hollóházi Porcelángyár Kft. értékesítésének előkészítése az elmúlt időszakban zárult, ezért hirdették meg azt tavaly év végén. A vagyonkezelő tájékoztatása szerint a gyártáshoz szükséges ingatlanokat bérleti szerződés útján használja a cég. A Hollóháza védjegy a magyar állam tulajdonát képezi, amelynek használatára a Porcelángyár határozott időre szóló használati szerződéssel rendelkezik. A társaság 2019. évi gazdálkodási adatai az éves beszámoló elfogadását követően válnak ismertté.

PestiSracok facebook image

A hirdetmény alapján a 30 millió forint jegyzett tőkéjű Hollóházi Porcelángyár Kft. 100 százalékos üzletrészeinek kikiáltási ára 175 millió forint. A licitálóknak 2020. január 10-ig 43,75 millió forintos árverési biztosítékot kell utalniuk az MNV Zrt.-nek, ezt követően tehetnek ajánlatot, amit 400 ezer forintonként emelhetnek. Licitálni január 14-16. között lehet.

Az árverési portálra feltöltött dokumentum értelmében a vevőnek kötelezettséget kell vállalnia a hollóházi porcelángyártás hungarikumként történő megőrzésére, továbbá arra, hogy a társaság a főtevékenységét a háztartási kerámia gyártását fenntartja addig, amíg az állam kizárólagossággal biztosítja részére díjfizetés ellenében a Hollóháza védjegy használatát az üzleti, piaci tevékenységéhez.

A pályázónak ezen felül azt is vállalnia kell, hogy a részesedését 15 éven belül kizárólag az eladó hozzájárulásával adja el. A kötelezettségek megszegése esetén kötbért kell fizetni. A pályázónak továbbá vállalnia kell, hogy a tulajdonjog megszerzését követő három évig gondoskodik arról, a társaság ellen felszámolási eljárás ne induljon.

A napi.hu felidézte, hogy az állami tulajdonú Hollóházi Porcelángyár Kft.-t 2013-ban alapították - 5 millió forint jegyzett tőkével és 70 milliós tőketartalékkal -, azért hogy nyereségessé tegyék a hollóházi porcelángyárat. A korábbi gyártó céget, a többségi állami tulajdonú Hollóházi Porcelán Manufaktúra (HPM) Zrt.-t felszámolták. A HPM eszközeit, készleteit és dolgozóinak egy részét előbb a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. vette át, majd az bérbe adta a gyártáshoz szükséges ingatlanokat és eszközöket a 2013 végén létrehozott, Hollóházi Porcelángyár Kft.-nek.

A Hollóházi Hungaricum Nonprofit Kft. hivatalosan 2012 márciusában a HPM felszámolási eljárásában kiírt pályázaton vette meg egyedüli ajánlattevőként, 239 millió forintért a porcelánmanufaktúra teljes eszközállományát - derül ki a cégek éves beszámolóiból.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Hollóházi Porcelángyár Kft. a 2018-as üzleti évben nettó 608,2 millió forint árbevételt ért el, ami 46,21 millió forinttal maradt el a 2017-es adattól, ennek fő oka az exportékesítés visszaesése volt. A vállalat míg 2017-ben az adózást követően még 30,857 millió forintos nyereséget ért, 2018-ban az adózás után már 28,265 millió forintos veszteséggel zárta az évet.

Kiemelt fotó: Vajda János / MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.