Pesti Srácok

Gyásztávirat - Meghalt Csukás István

Elhunyt Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író - jelentette be az Újszinház a Facebook oldalán. Neki köszönhetjük többek között a Süsü, a sárkányt, a Mirr-Murr kandúr kalandjait, a Pom Pom meséit és a Nagy Ho-ho-ho-horgászt is. Az író 83 éves korában hunyt el.

061.hu

"Boldog és elégedett ember vagyok, mert egész életemben azt csináltam, amit szerettem, és ez nagyon nagy dolog" - vallott életéről és munkásságáról Csukás István Kossuth-díjas költő, író, aki még 80. születésnapján adott interjút az MTI-nek. "Életem közepe felé beszabadultam egy csodálatos birodalomba, a gyerekirodalomba, ami nekem máig tartó örömöt, élményt, vidámságot, mosolygást és a gyerekek mellett mindenki szeretetét hozta. Ennél többet nem is lehet kívánni" - mondta az író, aki többek közt olyan, generációk kedvenc mesehőseit alkotta meg, mint Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, PomPom vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász.

PestiSracok facebook image

A Kisújszálláson 1936. április 2-án született alkotó fiatal korában hegedűművésznek készült, ám mikor 17 évesen megjelentek első versei, úgy döntött, ahelyett, hogy mások műveit interpretálja, inkább saját műveket szeretne létrehozni. Az 1960-as évek végén, Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, amit soha nem bánt meg. "A gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret. A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban" - fűzte hozzá. Szerinte a gyerekek érzékenyebbek, gyorsabban reagálnak, és a véleményüket is egyértelműen megmutatják. Ezért a siker igazi siker, mert ami jó, azt tényleg a szívükbe zárják.

Köztudott volt róla, hogy arra mindig odafigyelt, hogy hogyan változik például a nyelv, a gyerekek szókincse, ezért gyakran ment közéjük és fülelt, igyekezett elsajátítani a hallottakat, amelyeket gyakran épített be írásaiba. "A gyerekek nyelvteremtő zsenik is, hiszen remek szavakat találnak ki, szabadon garázdálkodnak a nyelvvel, kettévágják, kifordítják, visszafele olvassák, és én is erre biztatom őket".

Csukás István írt játék-, rajz- és gyurmafilmet, hangjátékot, színdarabot és gyerekoperát is, amelyet 2014-ben Szökevény csillagok címmel mutattak be a Szegedi Nemzeti Színházban. Zala megyében általános iskola, Balatonszárszón színház viseli a nevét, 2014-ben pedig Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója Csukás István-díjat alapított gyermekdarabok elismerésére.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.