Pesti Srácok

Megújul Habsburg Frigyes millenniumi pavilonja a Gemencben

Végéhez közeledik a Gemenc Zrt. millenniumi pavilonjának megújítása, amely az erdőgazdaság reményei szerint a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fontos vidéki helyszíne lesz.

MTI

A Gemenc Zrt. közleményében felidézik, hogy az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra Habsburg Albrecht és örököse, Frigyes főherceg által építtetett, egyedülálló szépségű, historizáló stílusú pavilon 1894-ben Lembergben - a mai Lvivben - készült, 1896-ben Budapestre, majd egy évvel később Szekszárdra került. Az impozáns, vörös fenyőből készült, vadászkastélyt mintázó épület stílusa ötvözi a német, svájci alpesi faházak és a magyar népi építészet egyes elemeit.

PestiSracok facebook image

Az egyedülálló műemlék Habsburg Frigyes főherceg uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be az 1896-os millenniumi kiállításon. Az "Ezredéves" rendezvénysorozat 250 pavilonjából ma már talán ez az egyetlen fennmaradt épület, így történeti, ipar- és kultúrtörténeti értéke is jelentős - hangsúlyozzák a közleményben.

1971-ben a budapesti vadászati világkiállítás egyik fő vidéki elemeként a Gemenci erdő északi kapujában, Keselyűsben állították fel újra a pavilont, és megnyitottak benne egy trófeamúzeumot. Később Bárányfokra helyezték át, ahol rövidesen a kiállítást bezárták, az épület sokáig üresen állt. A pavilont utoljára 2002-ben újították fel az Élet az ártéren című kiállítás számára, majd az épületet tavaly áthelyezték a népszerű pörbölyi Ökoturisztikai Központba.

Az erdőgazdaság kitért arra, hogy az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján megrendezendő, 2021-es világkiállítás fontos célja többek között a vadászati hagyományok ápolása és megőrzése, a társadalom számára méltó módon történő közvetítése. A vidéki események között fontos szerepet kap a felújított pavilon is, amely vadászati-kulturális kiállítóhelyként működik majd, interaktív módon bemutatva a világhírű gemenci gímszarvas életciklusát. A pavilonban - eredeti rendeltetésének megfelelően - gímszarvastrófea-bemutató is látható lesz.

Mint a Gemenc Zrt. kiemelte, a kiállítóhely a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki helyszíneként hosszú távon tudja támogatni az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában már évtizedes múltra visszatekintő természetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztő munkát.

A pavilon történetével a február 13-án kezdődő FEHOVA kiállítás látogatói is megismerkedhetnek az erdőgazdaság standjánál.

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.