Pesti Srácok

Országos programsorozat indult az ifjúsági kóruséneklésért

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA szervezésében.

MTI

A program részeként kórustalálkozókat, minősítő hangversenyeket, továbbképzéseket és zenei nevelési konferenciákat rendeznek, emellett három kiemelt koncert is várja a közönséget: március 1-jén a budapesti Müpában, március 12-én a pécsi Kodály Központban, június 3-án pedig a Szegedi Nemzeti Színházban - mondta el Mindszenty Zsuzsánna, a KÓTA elnöke az eseménysorozatot bemutató hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten.

PestiSracok facebook image

A KÓTA elnöke hozzátette: a sokszínű és értékvédő programok 19 megye 36 településének 69 helyszínén valósulnak meg, a legtöbb program ingyenes. Országszerte mintegy félszáz, közte két felsőoktatási kórustalálkozót is rendeznek, az Éneklő Ifjúság gálakoncertnek a Zeneakadémia ad otthont május 17-én. Az iskolai énektanárok 13 továbbképzésen vehetnek részt, emellett több szakmai vándorkonferencia is segíti a pedagógusok munkáját.

Rónaszékiné Keresztes Mónika, a magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a KÓTA az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága megbízásából indította el az országos értékvédő programsorozatot, amelyre a kormány a költségvetésből 100 millió forint keretösszeget biztosít. A Nemzeti operák gyöngyszemei című nagykoncerten március 1-jén a Kodály Kórus Debrecen és a MÁV Szimfonikus Zenekar mellett 12 kiváló, nem hivatásos kórus lép a Müpa színpadára. A hangversenyen lesznek nagy tuttik, de a férfi-, leány- és vegyeskarok viszonylag önállóan is lehetőséget kapnak. A műsorban Verdi, Smetana, Bizet és Erkel művei szólalnak meg, közreműködik Horti Lilla szoprán, Gál Erika alt, Szappanos Tibor tenor és Szegedi Csaba bariton - ismertette a koncert részleteit az estet dirigáló Somos Csaba, a KÓTA társelnöke.

A 2017-ben meghirdetett Kodály-programról szólt Lebanov József, az Emmi Köznevelési Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője. Emlékeztetett, hogy a Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából életre hívott kezdeményezésben 2017-ben 118 millió forint keretösszegből akusztikus pianínókat kaptak a tankerületek, 2018-ban és 2019-ben, a program második és harmadik ütemében 3-3 milliárd forint állt rendelkezésére az állami, valamint az egyházi fenntartású, művészeti képzést folytató intézményeknek, hogy új hangszereket szerezzenek be, vagy a meglévőket felújítsák.

Fotó: debrecen.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.