Pesti Srácok

Algéria gyarmatosítása idején játszódó regény szerzője kapja idén az arab Booker-díjat

Az algériai Abdelouahab Aissaoui kapja idén az International Prize for Arabic Fiction (IPAF) elnevezésű, arab nyelvű regényeket jutalmazó nemzetközi elismerést az Algéria gyarmatosításának idején játszódó regényéért - jelentették be kedden a szervezők.

MTI

A The Spartan Court című könyv öt karakter életét követi nyomon, akik Algírban élnek az 1800-as évek elején zajló gyarmatosításkor.

PestiSracok facebook image

- mondta a díjat odaítélő zsűri elnöke.

Aissaoui 1985-ben született az észak-algériai Djelfában, és mérnöknek tanult, jelenleg is villamosmérnökként dolgozik. Az elmúlt nyolc évben öt regénye és egy novelláskötete jelent meg. A győztesnek járó elismerés mellé 50 ezer dollár (15,6 millió forint) pénzdíjat kap, emellett regényét lefordítják angolra. Aissaoui művét hat jelöltre leszűkített listáról választotta ki a bírálóbizottság. A jelöltek mindegyike tízezer dolláros jutalomban részesül.

Az arab Booker-díjként is emlegetett IPAF-ot 2007-ben alapították Abu-Dzabiban, az arab nyelvű regények elismerése és idegen nyelvekre való lefordításának elősegítése céljából. A díj nyertesét minden évben egy ceremónia keretében jelentik be Abu-Dzabiban, ám az új koronavírus-járvány miatti korlátozásokra tekintettel idén online hirdettek győztest.

Az irodalmi díjat a Booker-díj londoni alapítványa támogatja és Abu-Dzabi turizmusért és kultúráért felelős hivatala finanszírozza.

Képek: arabnews.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.