Pesti Srácok

Online kiállítás nyílt a rendszerváltás utáni első szabad választásról

Örökségünk a bátorság címmel online kiállítás nyílt az első szabad választásról szombaton a 30eveszabadon.hu honlapon - tájékoztatta a XXI. Század Intézet szombaton az MTI-t.

MTI

Hangsúlyozták: 1990-ben az első szabad választással új korszak kezdődött Magyarország történelmében, a magyarok 1945 után először ismét szabadon dönthettek a jövőjükről. A rendszerváltoztató folyamat végére pontot tevő harminc évvel ezelőtti választásra emlékező online kiállítás többek között kortársak visszaemlékezéseivel, az akkori választási plakátok bemutatásával, interjúkkal és korabeli kampányfilmekkel idézi fel az eseményeket.

PestiSracok facebook image

Felhívták a figyelmet arra, hogy az 1990 után születetteknek, több mint négymillió magyar állampolgárnak semmilyen személyes emléke nincs a harminc évvel ezelőtti első szabad választásról; akik viszont átélték, örökké emlékeznek rá.

Az első szabad választással a magyar választópolgárok visszamenőlegesen jóváhagyták mindazt, amit a korabeli ellenzék a megelőző évben a tárgyalásokon véghezvitt, új mederbe terelve az elkövetkező évek társadalmi, gazdasági és politikai folyamatait. Mindez azonban nem jöhetett volna létre, ha a társadalom nem követeli évek óta állhatatosan a szabadságot, amelynek szimbolikus viszonyítási pontja mindvégig 1956 volt - emelték ki.

Az Országgyűlés 1989. október 20-án fogadta el a választási feltételeket, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig a következő év március 25-ére és április 8-ára tűzte ki a választásokat. A 30 éve szabadon honlapon rendezett online kiállítás részeként olyan ismert rendszerváltó politikusok osztják meg gondolataikat, mint Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Fürjes Balázs, Magyar Bálint vagy Jeszenszky Géza, de látható interjú az egykor az MSZP színeiben politizáló Katona Bélával és Szili Katalinnal is, és felidézik az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József gondolatait is.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.