Pesti Srácok

Elhunyt Török László fotóművész

Életének 73. évében vasárnap elhunyt Török László Balázs Béla-díjas fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

MTI

Török László 1948. április 20-án született egy budapesti munkáscsaládban. 1966-ban érettségizett, majd két év katonaság után 1970-ig a Magyar Filmlaboratóriumban helyezkedett el. Ezután három évig az MTI Fotónál dolgozott különböző beosztásokban, majd 1975-ben fényképész szakvizsgát tett.

PestiSracok facebook image
Esküvő. Nincs időnk várni (1973)

Török László 1972-ben Család című képével robbant be a magyar és nemzetközi fotográfiai ismertségbe. Kezdő fotósként nyerte el a World Press Photo egyik nagydíját, az Aranyszemet. Kisebb kitérők után az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat fotóriportereként, majd képszerkesztőjeként dolgozott, miközben 1979-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagjává választották és tevékenyen részt vett az Első Alkotócsoport, valamint a Dunakanyar Fotóklub munkájában. A JAK-füzetek 4. köteteként jelent meg 1983-ban Módosulások című albuma. A kék tónus, a hosszú expozíciós idővel készített, bemozdult, ironikus környezetbe helyezett női aktok után Bari Károly költő segítségével készült a Cigányok című fontos sorozata. Többnyire monokróm egyedi technikával, sokszor dupla expozícióval, montázstechnikával készítette fotóműtárgyait.

A család (1972)

Magyar fotográfusok címmel egy órás filmet szerkesztett, rendezett tizennégy kortárs magyar fotográfus munkáit, személyiségét bemutatva az IPV Stúdió produkciójában. 1989-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el munkásságát, majd 1993-ban Düsseldorfban Kodak-díjat kapott. 1991-ben szabadúszó fotográfussá, a Pajta Galéria vezetőjévé vált, majd 2010-től nyugdíjassá és családostól leköltözött Salföldre. Az egykori nyaraló lett a lakása, a Pajta pedig a munkahelye, ahol kiállításokat, akt workshopokat rendezett. Több mint 30 önálló kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Műveit egyebek mellett a New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a Media Museum Bradford, a Ken Damy Museum Brescia, a Magyar Fotográfiai Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Váci Fotótörténeti Gyűjtemény őrzi. Török László 2014 óta volt az MMA rendes tagja.

Kiemelt fotó: Urbán Ádám / Wikipédia
Fotók: Török László / MMA

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.