Pesti Srácok

"Minden pillanat egy visszahozhatatlan lehetőség" - Venczel Vera 75 éves

Pályája kezdete óta több mint nyolcvan tévéjátékban és sorozatban, legalább 25 filmben láthattuk, színházi bemutatóinak száma eléri a kilencvenet. Vicuska, Hitves Zsuzsika, Rozáli - csak három az emlékezetes szerepei közül. Venczel Vera Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész március 10-én, azaz ma ünnepli 75. születésnapját.

MTI/061.hu

Már gyerekkorában színésznek készült, apjával sokat járt színházba, de különösen a verseket szerette. A gimnáziumi évek alatt beiratkozott egy Heller Ágnes vezette önképzőkörbe, majd szülei elvitték Makay Margit színésznőhöz. Ő tanította, biztatta, így indult el a színi pályán, és már középiskolás korában szerepet kapott Máriássy Félix Karambol és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul című filmjében.

PestiSracok facebook image
Egri csillagok, 1968

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára első nekifutásra felvették, Pártos Géza színházi rendező osztályába került. Már a főiskolai vizsgáin felfigyelt rá Várkonyi Zoltán, a Vígszínházban rá osztotta a komorna szerepét Heltai Jenő A néma levente című darabjában. A filmgyárba is hívták forgatni, így 1967-ben az Egy szerelem három éjszakája és a Tanulmány a nőkről című filmekben már szerepelt. A nézők szívébe a következő évben, az Egri csillagok Vicuskájaként lopta be magát, a szerepet a közönség szavazata alapján kapta meg. Pályakezdő színészként olyan művészóriásoktól tanulhatott, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits Zoltán, és olyan filmrendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Makk Károly, Fábri Zoltán vagy Sándor Pál. Diplomáját 1968-ban kapta meg, és azonnal a Várkonyi irányította Vígszínházhoz szerződött, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt.

Törékeny, finom alkatának köszönhetően naiva szerepeket alakított, lírai, tiszta női karaktereket keltett életre a színpadon (Csehov: Ványa bácsi, García Lorca: Bernarda Alba háza). A tévéfilmekben is hasonló női alakokat formált meg, például Móricz Pillangójában (1970), a Mikszáth regényéből készült A fekete városban (1971) és az Ida regénye című Gárdonyi-feldolgozásban (1974). A Pillangó női főszerepének megformálásáért elnyerte a monte-carlói Arany Nimfa-díjat. Rendszeresen szinkronizált is, több mint félszáz filmben kölcsönözte hangját külföldi színészeknek, ilyen volt A három muskétás, avagy a királyné nyaklánca, A vágy titokzatos tárgya, a Fanny és Alexander és a Jane Eyre. A színház és a tévé mellett rádiójátékokban (A vihar, Fekete gyémántok), mesejátékokban (Marie, a kis hajó, Pipi néni, csipcsirip...!) is gyakran hallhatta a közönség. 2018-ban a Moldovai Katalin rendezte, számos nemzetközi fesztivál versenyprogramjában szereplő Ahogy eddig című rövidfilm főszerepében láthattuk.

Pillangó, 1970

Pályája kezdete óta több mint nyolcvan tévéjátékban és sorozatban, legalább 25 filmben láthattuk, színházi bemutatóinak száma eléri a kilencvenet. A Vígszínházban egyebek mellett a Búcsúszimfónia (1996), A kaukázusi krétakör, (2003), a Haarmann (2006) című darabokban formálhatott meg új alakokat, jellemeket. Több évnyi kihagyás után újra játszott játékfilmekben is, többek között Szabó István Rokonok (2005), Bacsó Péter De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006), Dettre Gábor Tabló (2008) című alkotásában.

A színésznő 2015-ben a Vígszínház 120. évadának alkalmából mesélt a közönségnek a teátrumról, Várkonyi Zoltánról és a legendás előadásokról. Az utóbbi években a Hegedűs a háztetőn, a Tévedések vígjátéka, A vágy villamosa, a Sógornők, a Fátyol nélkül, a Találkozás, a Hamlet és A félkegyelmű című darabban lépett színpadra, a Házi Színpadon a Szepes Mária misztikus regényéből írt monodrámát, A vörös oroszlánt adta elő (a 2007-ben elhunyt írónőhöz mély barátság fűzte).

A vörös oroszlán című darabban

Venczel Vera művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 1975-ben vehette át a Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával, 1987-ben Kazinczy-díjjal tüntették ki. 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt kapott. 2008-ban a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, ugyanabban az évben portréfilm készült róla. 2010-ben érdemes művész, 2016-ban kiváló művész címmel ismerték el, 2011-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjjal és Bilicsi-díjjal tüntették ki, és ismét átvehette a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. 2015 januárjában elsőként tüntették ki a Szepes Mária-díjjal, 2016-ban Tolnay Klári-díjat kapott, 2018-ban Prima díjas lett. 2019-ben életműdíjat vehetett az 5. Magyar Filmhéten, tavaly neki ítélték a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat.

Vezető kép: vigszinhaz.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)