Miért egy kommunista nevét viseli a legrangosabb hazai filmes díj? - tette fel a kérdést Vitézy László
"Tovább él a szocializmus, 1918-tól a mai napig, amikor arra gondolok, hogy a legmagasabb állami kitüntetés, ami szakmailag kapható, egy Vörös Hadseregbeli íróról, a '18-as Írói Direktórium tagjáról van elnevezve" - fogalmazott Vitézy László a Pesti TV közéleti, politikai műsorában, a Pesti riporterben pénteken, utalva arra, hogy filmkészítőknek és televíziós alkotóknak adományozható legmagasabb állami szakmai kitüntetés a kommunista Balázs Béla nevét viseli. A filmrendező szerint érdemesebb volna a díjat a magyar filmgyártás egyik úttörője, Janovics Jenő vagy Nemeskürty István filmtörténész után elnevezni. A műsorban szó esett arról is, hogyan kellett trükközni a szocializmusban, hogy "átmenjen" egy-egy forgatókönyv, hogy miért volt rosszabb a betiltásnál az elhallgatás, de beszélgettek arról is, miért kellett a Mephistotól egészen a Saul fiáig várni az újabb magyar filmvilágsikerre, s hogy egyáltalán mérvadó-e az Oscar-díj a magyar alkotások tekintetében. Vitézy László beszélgetőtársa András Ferenc filmrendező volt, akinek 1977-es, Veri az ördög a feleségét című kultfilmje ma este 22 órától látható a Pesti TV-n.
061.hu
"Amikor az ember a kiváló Janovics Jenő nevét hallja és végiggondolja, hogy Kolozsvárról indult a magyar filmgyártás, és nem az 1918-as Tanácsköztársaságtól (...) és hogy az a díj, ami András Ferinek, nekem, és az operatőrjeinknek van, az a mai napig Balázs Béla-díj, ahelyett, hogy Janovics- vagy Nemeskürty-díj lenne, akkor úgy érzem, tovább él a szocializmus, 1918 óta a mai napig (...) a legmagasabb állami kitüntetés, ami szakmailag kapható, az egy Vörös Hadseregbeli íróról, a '18-as Írói Direktórium tagjáról van elnevezve"
-fogalmazott Vitézy László a pénteki Pesti Riporterben utalva Balázs Béla kommünbeli szerepére, a népbiztosságon betöltött posztjára, a Vörös Hadseregbéli harcokban való részvételére. Vitézy nehezményezi azt is, hogy a Hunnia Filmstúdiót támogató Klebelsberg Kunóról sem beszélnek sokat, akinek szintén kiemelkedő szerepe van a magyar filmművészetet tekintve.
A bolsevik rémuralom kultúrharcosai: Lukács György népbiztos és Balázs BélaA szocializmus filmgyártási mechanizmusáról szólva Vitézy úgy fogalmazott: "nagyon cselesnek kellett lenni, hogy hagyjanak minket alkotni, és az az érdekes, hogy nem csak a politika volt ellenünk, hanem a szakma is". A filmrendező elmondta, furcsa helyzetbe kerültek, hiszen épp azt tagadták, ami akkor erősíteni látszott a magyar filmgyártást.
"Mi azt mondtuk, hogy minden eltereli a figyelmet a szocializmus valóságának a szörnyűségéről, de mi ezzel akarunk foglalkozni"
- emelte ki Vitézy hozzátéve, az ő szándékuk az volt, hogy olyan filmet csináljanak, ami a magyar valóságot befolyásolja. Küzdeni kellett azért, hogy egy-egy forgatókönyvet elfogadjanak, és amikor nyertek, akkor sem lélegezhettek fel.
"Volt egy nagyon nagy ellenfelünk: az elhallgatás. Nem a betiltás, mert az kiemelt, az rangot adott. Az elhallgatás volt a legborzalmasabb. Gyönyörű filmek készültek, de hatalmas volt a küzdelem."
A műsorban szó esett András Ferenc 1977-es, Veri az ördög a feleségét című kultfilmjéről is, amely ma este 22 órától látható a Pesti TV műsorán.
A Veri az ördög a feleségét című film is közel volt ahhoz, hogy tiltólistára kerüljön. Az akkori stúdióvezetők meg voltak ijedve, hogy a gyomorbajos miniszter rossz fényt vet a politikai vezetőkre. Aztán levetítették a pártüdülőben, ahol Kádár Jánosnak annyira tetszett, hogy ezután már semmi akadálya nem volt annak, hogy bemutassák.
András Ferenc erre így emlékezett a műsorban:
"Volt egy technikai szünet, hogy mi legyen a filmmel. Hihetetlen sikere volt, mert volt egy elfogadási vetítés, ahol még a csillárról is csüngtek...Viszont utána aláírtam a Charta 77-et, és öt évre eltiltottak attól, hogy játékfilmet csináljak."
András a televízióba viszont készíthetett filmeket, a Végkiárusítás, később A legnagyobb sűrűség közepe című is a kőkemény magyar valóságot bemutató filmek.
A két filmrendezőt a magyar film jövőjéről is kérdezték a műsorban, mint azt Vitézy elmondta, örömmel tölti el, hogy végre a mozik is megnyitnak, bízik benne, hogy szép, a lelkeket megérintő magyar filmek fognak születni. András Ferenc pedig azt emelte ki, hogy vidéki filmfesztiválok zsűritagjaként rengeteg fantasztikus, magasan kvalifikált alkotással találkozik, bizakodó az utánpótlást tekintve.
Tovább kell harcolni azért, hogy a tévéképernyőn magyar tartalmakat lássunk
"A 2010-es év nagyon fontos évszám a filmigazgatásban, a magyar filmtörténetben is, mert egy teljesen új intézményi struktúra jött létre. 2010-11-ben az új kormány, az új törvényhozás a filmtörvényben olyan változásokat eszközölt, aminek következményeképp létrejött az a rendszer, amelyben 100 százalékos finanszírozással is lehet támogatni kortárs magyar filmeket" - húzta alá Kollarik Tamás filmproducer, egyetemi oktató, akivel Mészáros Nóra beszélgetett a magyar film napja alkalmából. A filmes szakember szerint számtalan jó kezdeményezést indult el Káel Csabának és a Nemzeti Filmintézetnek köszönhetően, ezeket tovább kell erősíteni, és azért is harcolni kell, hogy a televízió képernyőjén magyar tartalmat lássunk. "Egyre jobb filmek születnek, elég, ha csak az elmúlt évtizedet nézzük, hogy milyen sikereink voltak, milyen remek magyar filmek születtek. Ha ez folytatódik, azzal mindenki nyer" - hangsúlyozta Kollarik Tamás.