Pesti Srácok

Einstein egy levele 55 ezer dollárért kelt el Jeruzsálemben

Albert Einstein egy 1936-ban írott levele 55 ezer dollárért (18 millió forintért) kelt el kedden egy jeruzsálemi árverésen.

MTI

A Kedem aukciósház közleménye szerint a kordokumentumért folyó licitharc csaknem 10 ezer dollárról (3 millió forintról) indult. A kézzel írt levélben a világhírű fizikus (1879-1955) egyebek mellett az amerikai antiszemitizmusról számol be.

PestiSracok facebook image

"Jegyezzük meg, hogy ez (az antiszemitizmus) soha nem a brutális beszéd vagy cselekedet formájában jelentkezik, hanem sokkal intenzívebben a felszín alatt" - fogalmazott Einstein, aki akkor Princetonban tanított New Jersey államban. "Ez, úgymond, egy mindenütt jelenlévő ellenség, akit lehetetlen észrevenni, (a jelenlétét) az ember csak érzékeli" - írta még a szintén Amerikába emigrált zsidó zongoristának, Bruno Eisnernek.

Einstein a németországi Ulmban született, zsidó származása miatt az Egyesült Államokba kellett menekülnie a nácik elől. 1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Haláláig Princetonban maradt. Az aukció előtt az árverési ház arra hívta fel a figyelmet, hogy a levél Einstein kevésbé ismert amerikai életét világítja meg. Mint felidézték: az akkoriban az Egyesült Államokban terjedő antiszemitizmust beárnyékolta a holokauszt és az emberek millióinak halála Európában. Bruno Eisner Ausztriából menekült Amerikába. A fizikus levelében tanácsokkal látta el, hogy hogyan találhat munkát. Eisner végül sikeres pályafutást futott be Amerikában koncertzongoristaként és zenetanárként. 1978-ban, 94 évesen hunyt el New Yorkban.

2018-ban majdnem 40 ezer dollárért (13 millió forintért) kelt el Einstein egy nővéréhez, Majához írott levele egy jeruzsálemi árverésen, amelyben a tudós a Németországban már 1922-ben terjedő antiszemitizmusról számolt be. Kedden Párizsban rekordáron, 11,6 millió euróért (4,3 milliárd forint) árverezték el Einstein egy ritka, az általános relativitáselméletét előkészítő kéziratát. Az 54 oldalas, kézírásos munkát a német elméleti fizikus 1913-ban és 1914-ben Zürichben írta munkatársával és barátjával, Michele Bessóval.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.