Pesti Srácok

Ungarische Hollywood - A Nagykarácsony című filmről

Ungarische Hollywood - A Nagykarácsony című filmről

Magyar legyen vagy hollywoodi? Próbáljuk meg mindkettőt - gondolhatta Tiszeker Dániel, a Nagykarácsony című film rendezője. Romantikus vígjátéknak itthon nem könnyű lenni, pláne egy, az ünnepekre időzített verziónak. A hollywoodi giccsel valahogy megengedőbbek vagyunk, legyen az egy színpadra leereszkedő pufók puttó, az All I Want For Christmas Is You-t éneklő szerelmes tini, vagy az év közben nagyon elfoglalt, de karácsonykor mindent beleadó, Télapónak beöltöző apuka. Persze, giccsből is megárthat a sok, jó ütemben, ízlésesen adagolni a romkom-sablonokat pedig tényleg nehéz feladat. A Nagykarácsonnyal az a legnagyobb baj, hogy nem tudja eldönteni, hogy a sajátos magyar ízeket, vagy a glitteres, gejl hollywoodi irányt válassza. A kettő között billeg végig, ez pedig sok kellemetlen percet okoz a nézőnek. Nem mer eléggé magyar lenni, pedig úgy egészen biztosan nagyobbat ütne. Drukkoltam ennek a filmnek, és szó sincs arról, hogy nézhetetlen - a szereposztás például telitaláltat -, de nem ez lesz az a karácsonyi mozi, amelyet - párbeszédeit kívülről fújva - évről évre megnéz a család. Kritika.

MM - 061.hu

Szeretné, hogy a nemzetközi filmes színtéren megállja a helyét? Vagy csak szeretett volna egy magyar Igazából szerelmet? A film megnézése után ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennem Tiszeker Dániel filmrendező szándékát illetően. Aztán eszembe jutott Szabó Gábor, az első nemzetközileg is elismert magyar dzsesszmuzsikus, aki anno a Pulzus című műsorban azt mondta Dusánnak, hogy mikor kiment Amerikába, hamar kiderült, ott nekik az kellett, amit ő itthonról hozott. Amiatt lett olyan jó és nagy kint, hogy ott is megmutatkoztak a gyökerei. Erre a gondolatmenetre rácsavarodva, nem hiszem, hogy ne lett volna versenyképes kint a Nagykarácsony, ha bátrabban nyúl a magyar elemekhez, sőt, meglett volna benne az a kelet-európai íz, amely oly érdekessé tesz minket a tengerentúl. Így viszont csupán egy hollywoodi utánérzést kapunk, egy díszkivilágított magyar vígjátékot néhány jó ötlettel és megannyi kihagyott ziccerrel.

PestiSracok facebook image

Arnold (Ötvös András), a többszörösen kitüntetett tűzoltó épp barátnője (Rujder Vivien) kezét készül megkérni, de a dolog balul sül el - nemcsak a szívét törik össze, de egy furcsa baleset hatására még tériszonyos is lesz. Ennél nagyobb csapás nem érhet tűzoltót. Eddig életeket mentett, most egy karácsonyi vásárba száműzik egy gyermekelőadás tűzvédelmi ügyeletesének, ahol megismerkedik egy lelkes tanítónénivel, Eszterrel (Zsigmond Emőke). Eleinte irtózik a vásártól és minden idegesíti, de a lelkes készülődés lassan rádöbbenti: nem csupán a tériszonyát kell legyőznie, hogy új életet kezdhessen.

Karácsonykor bármi megtörténhet, talán még csodák is - üzeni a film, de

Az igazi karácsonyi csoda viszont az a filmben, amikor a gyerekek a betlehemi produkciójukat szimfonikus zenekart megszégyenítő virtuóz előadással zárják le. Ezek a 8-10 éves gyerekek bizony kis Mozartokként, hangszerük teljes ismeretében képesek bármit eljátszani a kottából, még akkor is, ha korábban a filmben semmi erre utaló jel nem volt. Sőt, a betlehemi előadásból is - amelyre az egész film alatt készülnek - is csak négy-öt mondat hangzik el. Ez a film kiteljesedése, a tetőpont, ezekben a pillanatokban kellene a nézőnek átadnia magát az érzésnek, de nem megy, mert a Nagykarácsonyban egész egyszerűen nem működik az, ami amerikai nagytestvéreinél. A gesztenyeárus (Szerednyei Béla) - ismerős a karakter, a Reszkessetek betörők 2. empátiát ébresztő galambos nénije jut eszünkbe róla - bölcsességei nem érnek célba, és Scherer Péter szájába is sikerül adni néhány erőltetett mondatot.

A színészi alakításokra nem lehet panasz - Ötvös András tűzoltó szeretett volna lenni, mielőtt a színészi pályát választotta, ehhez (is) illeszkedve hibátlanul hozza a morcos-romantikus tűzoltót, Zsigmond Emőke üdítő látvány a vásznon (még több filmes főszerepet neki!), és a kisebb szerepekben is brillíroznak - Mészáros Máté zseniális, de Orosz Ákos is remekel. A legnagyobb poén viszont egyértelműen a Szabó Kimmel Tamást alakító Szabó Kimmel Tamás, aki eszméletlenül jól hozza a nagyképű szívtiprót.

Mindent összevetve, a magát első magyar karácsonyi filmként aposztrofáló Nagykarácsony egyszer megnézhető, kedves film, de érdemes nagy elvárások nélkül beülni rá. Mert nem az a baj, hogy jól bejáratott klisékkel dolgozik, ezek elférnének, megférnének ebben a filmben, a műfaj is megengedő, a néző is tudja, hogy mire számíthat, ha egy karácsonyi filmre vált jegyet. De hiába vannak meg a romkom-recept hozzávalói - a fényárban úszó Várkert Bazár, a fényvillamos, a karácsonyfává avanzsált létra, valamint a sablonos dialógusok - az egész valahogy nem áll össze, nem szólít meg, nem hiszem el. A színesebb, édesebb, giccsesebb valóságában sem hiszem el.

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.