Pesti Srácok

Magyar Mozgókép Fesztivál: A Külön falka lett a legjobb nagyjátékfilm

Átadták az idei Magyar Mozgókép Díjakat a Magyar Mozgókép Fesztivál zárógáláján Veszprémben vasárnap. A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Külön falka (amelyről ITT írtunk, Kis Hajni rendezővel pedig ITT beszélgettünk) kapta, a legtöbb díjat - öt elismerést - Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása nyerte el.

MTI

A Petőfi Színházban tartott gálán Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere kiemelte: a bakonyi megyeszékhely közössége mindig is kultúraszerető volt, és ez mutatkozott meg akkor is, amikor egymásra talált Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred és a filmes szakma. A Magyar Mozgókép Fesztivál elmúlt négy napját a polgármester a találkozások ünnepének nevezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy jövőre, 2023-ban Európa kulturális fővárosába várják a filmeseket.

PestiSracok facebook image
Kulka János a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át A játszma című filmben nyújtott alakításáért

Káel Csaba filmügyi kormánybiztos beszédében hangsúlyozta: az elmúlt napokban csaknem száz mozgóképes alkotást mutattak be a fesztiválon, emellett szakmai fórumokat tartottak és életműdíjakat is átadtak a 121 éves magyar mozgóképet ünnepelve. A Kelemen Zénó, Munkácsy-díjas szobrászművész által tervezett Magyar Mozgókép Díjakat összesen húsz kategóriában adták át, a Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjazottakról - tájékoztattak a szervezők.

A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte, és ő vihette haza a legjobb elsőfilmesnek járó díjat is. A legjobb tévéfilmnek járó díjat Goda Krisztina kapta az Ida regénye című alkotásért. A legjobb egész estés dokumentumfilm kategóriában az Egy mindenkiért (rendező: Muhi András Pires) című alkotást méltatta az akadémia tagsága. A rövid dokumentumfilmek közül a Jankovicsok(rendező: Szabó Szonja) bizonyult a legjobbnak. A legjobb kisjátékfilm kategória győztese az Elfelejtett nemzedék(Aracsi Norbert), míg a legjobb animációs film kategóriát Glaser Kati Legendás család című filmje nyerte. A legjobb tévésorozat kategóriában a Shakespeare/37 - Montague és Capulet (rendező: Magács László) lett a győztes.

A legjobb női főszereplő kategória nyertese Hámori Gabriella lett a Legjobb tudomásom szerint című drámában nyújtott alakításáért, A játszma Évájának megformálásért pedig a legjobb mellékszereplőnek járó elismerést is ő kapta. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Kulka János (A játszma) nyert. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték.

Az operatőrök közül Rév Marcellnek ítélték a díjat A feleségem története fényképezéséért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Szántó Fanni és Kis Hajni vihették haza a Külön falkáért. A legjobb hangmérnök/hangmester Balázs Gábor (A játszma), a legjobb zeneszerző Szirtes Edina "Mókus" (Korai menyegző), a legjobb vágó pedig Szalai Károly H. S. E. (A feleségem története) lett. A legjobb díszlettervezőnek Valcz Gábort (El a kezekkel a papámtól!) választották, a legjobb jelmezért Flesch Andreát (A feleségem története) díjazták, míg a legjobb maszkért Kreuzer Barbara (A feleségem története) kapott elismerést. A közönség Tiszeker Dániel Nagykarácsony című filmjét találta a legjobbnak.

Tiszeker Dániel, a közönségdíjas Nagykarácsony című film rendezője

A vezető képen Kis Hajni (Fotók: MTI/Vasvári Tamás)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.