Pesti Srácok

István, a király - Varga Miklós is csatlakozik a Magyar Zene Háza rockfilmklubjához

Negyven évvel ezelőtt, 1983. augusztus 18-án, 300 méterre a Magyar Zene Házától mutatták be először az azóta legendássá vált István, a király rockoperát, amely ma a legnépszerűbb magyar zenés színpadi művek egyike, a hazai rockopera és musicalrepertoár messze legsikeresebb darabja. Szörényi és Bródy rockoperája a szánkózódombból Királydombot emelt, Pelsőczy László arca pedig több generáció számára azonosult István királyéval. De tudta, hogy István hangját valójában Varga Miklós kölcsönözte? Erről magát az énekest is lehet kérdezni február 28-án a Magyar Zene Házában, a filmvetítés után ugyanis Varga Dénes filmesztéta és Jávorszky Béla mellé ő is csatlakozik a beszélgetéshez.

061.hu

Az 1983 augusztusában a Városligetben bemutatott István, a király kétségkívül korszakalkotó a magyar zenetörténetben. Lemezen, filmben, könyvben és a helyszínen egyaránt hatalmas sikert aratott. Olyan műről van szó, amely negyven éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt.

A Király-dombon több mint százezren látták, a róla készült filmre egymillióan váltottak jegyet, a dupla nagylemez pedig a Hungaroton legkapósabb korongja lett. Egyben Szörényi Levente és Bródy János révén megszületett a nemzeti rockopera.

A Magyar Zene Háza rockfilmklubjának harmadik évadját nyitja február 28-án az István, a király. A vetítés előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden a mű születéséről és poptörténeti jelentőségéről, utána pedig Varga Dénes filmesztétával, valamint Varga Miklós énekessel beszélget a vonatkozó hazai és nemzetközi trendekről.

Részlet a 2003-as csíksomlyói előadásból, István király: Varga Miklós

Nagyszabású programsorozattal ünneplik idén a rockopera bemutatásának 40. évfordulóját

Az István, a királyt idén, bemutatása 40. évfordulóján nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik. A programsorozatról ősszel számoltak be sajtótájékoztató keretében, ahol a két szerző, Szörényi Levente és Bródy János is jelen volt.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szeretnék bemutatni, miként profanizálódott István alakja az idők folyamán. A tárlat a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól egészen napjainkig bemutatva a kultuszépítés fontos állomásait, jelentős tárgyi anyagait és dokumentumait. A kiállításon a rockopera fontos pillanatait, díszleteit, jelmezeit, tárgyi anyagait, fénykép- és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják. A tervek szerint május 15-én nyíló tárlat megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.

Mint elhangzott, a darabot Bródy János és Szörényi Levente eredetileg egy dupla nagylemezre írta, és el sem tudták képzelni, hogy ekkora sikere lesz. “Ha harminc év múlva is emlékezni fognak rá, akkor elhiszem, hogy sikeres”, fogalmazott Bródy János, hozzátéve, úgy érzi, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.

Szörényi Levente szerint ezzel a rockoperával hozzá tudtak adni az István-kultuszhoz. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a darabbal Koppány alakját is “bevezették”, hiszen 1983-ban az emberek kilencven százaléka nem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.

PestiSracok facebook image
A vezető képen részlet az 1983-as film felvételéből - István király: Pelsőczy László (hangja: Varga Miklós)
Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.