Pesti Srácok

István, a király - Varga Miklós is csatlakozik a Magyar Zene Háza rockfilmklubjához

Negyven évvel ezelőtt, 1983. augusztus 18-án, 300 méterre a Magyar Zene Házától mutatták be először az azóta legendássá vált István, a király rockoperát, amely ma a legnépszerűbb magyar zenés színpadi művek egyike, a hazai rockopera és musicalrepertoár messze legsikeresebb darabja. Szörényi és Bródy rockoperája a szánkózódombból Királydombot emelt, Pelsőczy László arca pedig több generáció számára azonosult István királyéval. De tudta, hogy István hangját valójában Varga Miklós kölcsönözte? Erről magát az énekest is lehet kérdezni február 28-án a Magyar Zene Házában, a filmvetítés után ugyanis Varga Dénes filmesztéta és Jávorszky Béla mellé ő is csatlakozik a beszélgetéshez.

061.hu

Az 1983 augusztusában a Városligetben bemutatott István, a király kétségkívül korszakalkotó a magyar zenetörténetben. Lemezen, filmben, könyvben és a helyszínen egyaránt hatalmas sikert aratott. Olyan műről van szó, amely negyven éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt.

A Király-dombon több mint százezren látták, a róla készült filmre egymillióan váltottak jegyet, a dupla nagylemez pedig a Hungaroton legkapósabb korongja lett. Egyben Szörényi Levente és Bródy János révén megszületett a nemzeti rockopera.

A Magyar Zene Háza rockfilmklubjának harmadik évadját nyitja február 28-án az István, a király. A vetítés előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden a mű születéséről és poptörténeti jelentőségéről, utána pedig Varga Dénes filmesztétával, valamint Varga Miklós énekessel beszélget a vonatkozó hazai és nemzetközi trendekről.

Részlet a 2003-as csíksomlyói előadásból, István király: Varga Miklós

Nagyszabású programsorozattal ünneplik idén a rockopera bemutatásának 40. évfordulóját

Az István, a királyt idén, bemutatása 40. évfordulóján nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik. A programsorozatról ősszel számoltak be sajtótájékoztató keretében, ahol a két szerző, Szörényi Levente és Bródy János is jelen volt.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szeretnék bemutatni, miként profanizálódott István alakja az idők folyamán. A tárlat a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól egészen napjainkig bemutatva a kultuszépítés fontos állomásait, jelentős tárgyi anyagait és dokumentumait. A kiállításon a rockopera fontos pillanatait, díszleteit, jelmezeit, tárgyi anyagait, fénykép- és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják. A tervek szerint május 15-én nyíló tárlat megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.

Mint elhangzott, a darabot Bródy János és Szörényi Levente eredetileg egy dupla nagylemezre írta, és el sem tudták képzelni, hogy ekkora sikere lesz. “Ha harminc év múlva is emlékezni fognak rá, akkor elhiszem, hogy sikeres”, fogalmazott Bródy János, hozzátéve, úgy érzi, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.

Szörényi Levente szerint ezzel a rockoperával hozzá tudtak adni az István-kultuszhoz. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a darabbal Koppány alakját is “bevezették”, hiszen 1983-ban az emberek kilencven százaléka nem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.

PestiSracok facebook image
A vezető képen részlet az 1983-as film felvételéből - István király: Pelsőczy László (hangja: Varga Miklós)
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)