Nem akarunk újra birodalomban élni, az uniónak nemzetek szövetségének kell lennie – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalást követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, szerinte a 2018-as évet Európa számára, a nagy viták éve lesz amely a közösség ötéves ciklusának utolsó teljes éve. Hangsúlyozta, ezért sokan tekintenek 2018-ra úgy, mint az utolsó lehetőségre, amikor bevándorlóországokká tehető a térség. Elhangzott, a térségben rejlő gazdasági erő Európa motorjává teszi a V4-eket, hiszen Németország ma a visegrádi országokkal sokkal nagyobb volumenben folytat kereskedelmet, mint a franciákkal.
Mateusz Morawiecki, miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, sajtótájékoztatón azt mondta, a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához.
Hiszünk az EU-ban, az európai uniós értékekben, közösen szeretnénk az EU-t építeni
– hangsúlyozta. A decemberben hivatalába lépett lengyel miniszterelnök a következő uniós költségvetéssel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy a visegrádi országok hasonló álláspontot alakítsanak ki és azt közösen képviseljék. Beszámolt arról is, hogy Lengyelország és Magyarország az energia, a közlekedés és a szállítás területén egységesíteni szeretné álláspontját. Hasonlóan nyilatkozott a Brexit ügyéről is.
Fotó: MTI
Egyetértés migránskérdésben
A lengyel kormányfő – akinek ez volt első hivatalos külföldi kétoldalú látogatása – elmondta, teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban.
A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együttélni
– tette hozzá Mateusz Morawiecki. Elmondta, a kelet-európai országok sokat tesznek a válság miatt kialakult feszültség csökkentéséért. Példaként említette, hogy az ukrán válság miatt 1,5 millió menekültet fogadott be Lengyelország.
Határozottan elutasítjuk a kvótát
– közölte. Úgy folytatta, az az Európai Bizottságnak az uniós alapszerződés miatt nincs joga arra, hogy ilyen megoldást adjon erre a kérdésre.
Ott kell segíteni, ahol baj van
Mateusz Morawiecki hangsúlyozta, ott kell segíteni, ahol a baj van. Ezt már meg is tették különböző pénzügyi alapokon keresztül – jegyezte meg. Szerinte egyre több bizonyíték van arra, hogy ez a segítség hatékony. Hozzátette, Olaszországban 2017 második félévében hetven százalékkal esett vissza a migránsok száma az első félévhez képest. A politikus közölte, szeretnék meggyőzni a többi uniós tagállamot álláspontjuk helyességéről. Úgy értékelte, a legutóbbi megbeszélései azt mutatják, hogy egyre több ország gondolkodik így, az osztrák példa nagyon látványos.
A lengyel kormányfő felidézte, hogy közel harminc évvel ezelőtt a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén találkozott először Orbán Viktorral, akinek nagyon jól emlékszik akkori, a szovjet csapatok kivonulását sürgető beszédére. Mateusz Morawiecki Igor Janke Erőd – A Harcoló Szolidaritás földalatti hadsereg története című könyvét ajándékozta Orbán Viktornak, akit meghívott a Lengyelország függetlenségének 100. évfordulóját ünneplő iedi rendezvényre.
Az unió gazdasági motorja
“Mi vagyunk az Európai Unió gazdasági motorja” – szögezte le -, a leggyorsabban fejlődő térség, amely nélkül uniós bővülésről nem is beszélhetnénk, ezért, mint fogalmazott, Magyarország markánsan ki szeretné fejteni véleményét.
Munkaalapú, teljesítményelvű gazdaságot szeretnénk, és nem akarunk újra birodalomban élni. Az uniónak nemzetek szövetségének kell lennie
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott
– jelentette ki a miniszterelnök.
Fotó: MTI
Az emberek nem akarnak bevándorlást, hiába erőltetik
A határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van arra – szögezte le. Az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg azt Európa néhány vezetője továbbra is erőlteti – tette hozzá. Megköszönte Lengyelország segítségét a magyar határ védelmében, amellyel szerinte azt tették világossá, hogy a déli határunk védelme nem magyar belügy, hanem közös európai kérdés.
2018 az utolsó év, amikor bevándorlóországokká tehető a térség
Orbán Viktor rámutatott, a két ország kapcsolatának homlokterébe a nagy projektekkel kapcsolatos együttműködések kerülnek a jövőben. Ezek közül kiemelte az észak-déli irányú energetikai és közlekedési infrastruktúra fontosságát. A kormányfő, aki kiválónak nevezte a tanácskozást lengyel partnerével, fontosnak nevezte a 2018-as évet Európa számára, a nagy viták évének, amely a közösség ötéves ciklusának utolsó teljes éve.
Ezért sokan tekintenek 2018-ra úgy, mint az utolsó lehetőségre, amikor bevándorlóországokká tehető a térség
– mutatott rá, előre jelezve: a kérdés a márciusi miniszterelnöki csúcstalálkozón is szóba kerül majd.
A bevándorlás szellemi dimenziójáról szólva kijelentette, lehetetlennek látja, hogy Magyarország belépjen az úgynevezett posztkeresztény vagy posztnemzeti korszakba. A magyarok közösségét a nemzeti identitás és a keresztény kultúra tartotta meg, és ha erről le kell mondani, “a magyarok úgy hullnak szét, mint az oldott kéve”, nem marad meg az, amit magyarságnak vagy Magyarországnak nevezünk.
Történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag is egységes a térség
A miniszterelnök a visegrádi együttműködés esetleges bővítését firtató kérdésre elmondta, az együttműködés legnagyobb erénye, hogy történelmileg, kulturálisan és gazdasági fejlettség terén is egységes, így a bővítése a hatékonyságát tenné kockára. Elmondta ugyanakkor: gondolkodnak azon, hogy a V4-ek szilárd belső kapcsolatát fenntartva intenzív kapcsolatot hozzanak létre például Ausztriával. Utalt rá, még januárban találkozni kíván az új osztrák kormány tagjaival, a gazdasági és szellemi élet meghatározó szereplőivel, mert, mint fogalmazott, Ausztria példa arra, hogy Európában működik a demokrácia, és nem képzelhető el, hogy egy ország vezetői hosszú időn keresztül fontos kérdésekben, például a migrációval kapcsolatban ne kövessék azt, amit a nép akar.
Nem akarunk német pénzen élni
A lengyel és a magyar gazdaság együttműködésének lehetőségeit firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, “egyikünk se akar német pénzen élni”, a két ország azonban szívesen fogad beruházásokat. Szerinte az elmúlt években bebizonyosodott, hogy “az orosz és a német világ közötti térség”, Közép-Európa, ha megkapja a lehetőséget arra, hogy kereskedjen, beruházzon, dolgozzon, fejlesszen, akkor gazdaságilag saját lábára tud állni. Hangsúlyozta, ennek a térségnek meghatározó ereje Lengyelország, és aki hisz Közép-Európában, érdekelt abban, hogy a lengyel gazdaság nagy és erős legyen. Orbán Viktor szerint a térség országai nem tudnak függetlenek maradni megfelelő, nemzeti tulajdonban álló gazdaság nélkül.
Áder János köztársasági elnök (j) fogadja Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt a Sándor-palotában; MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nagyobb a V4-ek kereskedelme a franciákénál
Kitért arra, hogy Németország ma a visegrádi országokkal sokkal nagyobb volumenben folytat kereskedelmet, mint a franciákkal. Hozzátette, a német-visegrádi együttműködés legalább olyan fontos gazdaságilag Európának, mint a francia-német együttműködés.
Ez az új időszámítás. Ez az új realitás
– magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezért szólhatnak bele a közép-európaiak kellő súllyal az EU jövőjéről szóló vitákba. Elmondta, politikai önbizalmat kell, hogy adjon a térségnek, hogy az EU-n belül itt van legnagyobb növekedés.
A kormányfőt kérdezték arról is, hogyan értékeli, hogy Lengyelország januártól nem állandó tagja lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Orbán Viktor úgy értékelt, Lengyelország egy sajátos történelmi tapasztalatot, “a saját szabadságáért vérrel fizető, azért megharcoló országok történelmi tapasztalatát” képviseli. Magyarországnak nagyon fontos Lengyelország nem állandó tagsága, egy közép-európai tudatot és érdeket is képvisel ott – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a tagság okán a visegrádi együttműködésen belül az egész világra kiterjedő biztonsági kérdésekkel is foglalkoznak majd.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS