Gyárfás Tamás nem felbujtója volt Portik Tamásnak, hanem bűnsegédje a Fenyő-gyilkosság ügyében – derült ki Póta Péter bíró indokolásának első részéből. A bíró szerint azzal, hogy Gyárfás nem tiltakozott egy esetben, hogy “szétb*sszák” Fenyő Jánost, ahogy azt Portik kérdezte tőle, jóváhagyta a VICO-birodalom urának likvidálását. Így Gyárfás bűnsegédként kapott 7 év fegyházat, míg a közvetítő Portik Tamás a megbízásért életfogytiglani fegyházat. Gyárfás 5 és fél év, Portik 20 év letöltése után szabadulhat feltételesen. Az ítélet indokolása délután folytatódik. A fellebbezések biztosra vehetők mind a védelem, mind az ügyésznő részéről.
El lehet-e valakit ítélni csak és kizárólag közvetett bizonyítékok alapján? Ez volt jogász körökben a nagy kérdés ma reggel a Fenyő-gyilkosság miatti büntetőper ítélethozó tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. Mint kiderült, igen, el lehet, de mielőtt a részletekbe belemennénk, nézzük az ítélet rendelkező részét és a mai Portik-intermezzót.
Miután megtudhattuk, hogy Portik Tamás ismét a bíró kizárását indítványozta elfogultság miatt – harmadszor a per során és ezúttal írásban –, Póta Péter ismételten kijelentette: nem érzi magát elfogultnak, majd ítéletet hirdetett.
Eszerint Gyárfás Tamás bűnös, és mint bűnsegéd 7 év fegyházat szabott ki rá a bíró, valamint közölte: a büntetés négyötödének letöltése után lehet feltételesen szabadlábra helyezni Gyárfást.
Amennyiben az ítélet jogerőssé válik, egyáltalán nem biztos, hogy a másodfok jóváhagyja, és ha ezt az ítéletet hagyja jóvá és nem hoz ellentétes ítéletet, akkor 5 év 6 hónapot kell Gyárfásnak letöltenie.
Az ítélet szerint a Portik Tamás elleni perújrafelvétel sikeres volt, Portik bűnös és mint felbujtó életfogytiglani fegyházat kapott Fenyő János meggyilkoltatása – és Boros Tamás Aranykéz utcai meggyilkoltatása – miatt. Az utóbbi miatt korábban jogerősen kapott 13 év fegyházat törölte most a törvényszék.
Portik 20 év letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra. (Ez elméleti jelentőségű és jelen ítéletre vonatkozik. Jövő héten kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon a Gyüre József meggyilkoltatása és Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni emberölés kísérlete miatti összevont per. Ebben elsőfokon 20 év fegyházat kapott Portik.)
Portik Tamás vádlott a Fõvárosi Törvényszéken 2023. június 16-án. A bíróság húsz év fegyházbüntetésre ítélte az 1996-os ügetői merénylet és gyermekkori barátjának 1999-es meggyilkolása ügyében első fokon. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hogyan lett bűnsegéd Gyárfás a Fenyő-gyilkosságban?
Póta Péter délelőtt egy 10 perces szünettel három órán át indokolta az ítéletét. A váddal megegyezően bizonyítottnak találta, hogy Gyárfás és Fenyő a sajtópiacon kiélesedett gazdasági ellentétei olyan szinten elmérgesedtek, hogy 1996-ban Gyárfás elhatározta: megöleti üzleti ellenfelét. Megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Tasnádi elvállalta a megbízást 12 millió forintért, amiből 6 milliót fel is vett, ám nem hajtotta végre a megbízást. Ezért fordult Gyárfás Portikhoz.
Póta Péter bíró az ítéletét indokolja ma délelőtt a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Ezen a ponton eltérés van az ítélet és a vádirat között. A vádhatóság szerint Gyárfás felbujtotta Portikot, hogy ölesse meg Fenyőt, a mai ítélet szerint azonban Gyárfás bűnsegéd az ölésben.
A Portik által titokban felvett, Gyárfással folytatott beszélgetései között van egy, amelyben elhangzik Portik részéről Fenyővel kapcsolatban: “szétb*sszuk az embert?” – mire Gyárfás nem tiltakozik, ami az ítélet szerint a jóváhagyását jelentette. Ebből következik a bűnsegédlet. (A felbujtásra egyébként nincs konkrét bizonyíték.)
Ez a párbeszéd még a gyilkosság előtti időszakban történt, amit onnan lehet tudni, hogy Portik és Gyárfás felidézték ezt a jelenetet a 2000-es évek elején, amikor többször is beszélgettek utcai sétálgatás közben.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás üzleti konfliktusban állt egymással a Nap TV miatt. Fenyő mindenáron meg akarta szerezni a Nap TV-t, illetve annak szerkesztési jogát. Ennek érdekében terhelő anyagokat íratott újságíróival a Népszavában, és terhelő adatokat gyűjtetett Gyárfás ellen még azután is, hogy választottbíróság előtt úgymond békét kötöttek. Csakhogy – így a bíró – az erről szóló egyezséget ügyvédeik és nem ők saját maguk írták alá.
Póta Péter bíró hangsúlyozta: a Gyárfás és Fenyő közötti konfliktus olyan súlyos volt, hogy még Horn Gyula miniszterelnök is megpróbált közvetíteni közöttük.
Tisztázatlan részletek a megbízások körül?
Gyárfás Tamás és védője, Zamecsnik Péter ma a szünetben, a Fővárosi Törvényszék folyosóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A szóbeli indokolásban elhangzott: Gyárfás 1994-től ismerte az (olajozás zászlóshajójának számító – a szerző) Energol Rt. egyik tulajdonosát, Portik Tamást. Portik tőle bérelte a budai villáját. Gyárfás tudta Portikról, hogy az éjszakai életben hangsúlyos szerepet tölt be. Az ítélet szerint 1997-ben Gyárfás attól tartott, hogy az energolos kör az olajozás miatt börtönbe kerül, ezért nem az időközben megszökő Portikot, hanem Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő meggyilkoltatásával. Tasnádi 12 millió forintért elvállalta, 6 millió forint előleget fel is vett, de nem hajtotta végre a megbízásban foglaltakat.
Az, hogy ezután mikor bízta meg és hogyan az állítása és az amerikai hatóság szerint az USA-ban tartózkodó Portikot, nem szerepel az ítéletben (legalábbis a szóbeli indokolásban nem hangzott el). Arról sem esett szó, hogy a perben tanúskodók elmondták: a Tasnádi-féle megbízásról magától Tasnáditól hallottak és nem mástól, csak Tasnádi állítja, hogy volt megbízás. Igaz, arról sem szólt a szóbeli indokolásban a bíró, hogy elfogadta-e vagy sem Gyárfás védekezését a 6 millió forint Tasnádinak való átadásáról, miszerint Tasnádi kölcsönkért.
Döntő bizonyítékként értékelte a bíró a hangfelvételeket?
Az ügyben az ítéletet is eldöntő jelentőségű bizonyítékok voltak azok a hangfelvételek, amelyeket a 2000-es évek Portik vett fel titokban, amikor Gyárfással találkozgatott. A bíró hosszasan értekezett arról, hogy a felvételek tartalmát nem manipulálták utólagosan, amit a nyelvész szakértők – hárman! – is kizártak. A vádhatóság nyelvész szakértője a hangfelvételeket elemezve arra jutott: Gyárfásnak lett volna lehetősége tagadni az emberölést.
Az ítélet szóbeli indokolása szerint Portik beszélgetéseik során folyamatosan kért valamit Gyárfástól, függőségi viszonyban álltak, és Portik dominanciája egyértelmű a felvételek alapján is. A bíró megállapítása szerint Gyárfás tudta, hogy Portik az ő kérésére, szívességből ölette meg Fenyőt, ezért találkozgatott vele, ezért nem tudta úgymond “lerázni” őt.
Az ítélet indokolása szerint Gyárfás a beszélgetések során nem cáfolta Portik szavait, amellyel Fenyő meggyilkolására utaltak. A vádlott ezt taktikai okokkal magyarázta a bizonyítási eljárásban. A bíró szerint azonban amennyiben Portik meghazudtolta volna őt, akkor Portiknak kellett volna viselnie a meghazudtolás szégyenét, nem Gyárfásnak. Póta Péter szerint nem hihető a konfliktuskerülésre adott magyarázat Gyárfástól.
Gyárfás szándékosan kerülte el a poligráfot?
Póta Péter bíró hangsúlyozta: az is Gyárfás Tamás ellen szól, hogy szándékosan elkerülte a poligráfot (hazugságvizsgálat), tartva a lelepleződéstől. Ugyanakkor Kereszty Andrásnak még 1996-ban arról beszélt a Fenyővel való konfliktusuk kapcsán, hogy Fenyő “előbb-utóbb kinyíratja magát”.
Az ítélet szóbeli indokolásában a bíró kitért arra is, hogy Gyárfásnak bár lett volna rá lehetősége, egészen a 2017-es megzsarolásáig nem igyekezett tisztáznia magát a hatóságok előtt. Amennyiben ártatlan lett volna, akkor minden lehetséges fórumon tisztázhatta volna magát, amikor úgy érezte, hogy Portik Tamás bele akarja keverni a Fenyő-gyilkosság ügyébe. Nem tisztázta, ellenkezőleg: több mindent eltitkolt, elhallgatott. Mint például azt, hogy kapcsolatban állt Portikkal.
A bíró arra is utalt, hogy amikor meg akarták zsarolni Portik egykori emberei, nem fordult a hatóságokhoz. Póta Péter szerint Gyárfás okkal tarthatott arról, hogy Portikék a hangfelvételekkel bajt hozhatnak rá. A zsarolási ügy részleteiről Gyárfás többször is mellébeszélt.
Hogy miért nem tett feljelentést az ügyben, Gyárfás azzal magyarázta: félt a bűnözőktől, a bíró szerint azonban ez a védekezés sem hihető. Portik ugyanis konkrétan nem fenyegetőzött. Gyárfásnak ugyanakkor voltak rendőrségi, ügyészi kapcsolatai is, tudott volna védelmet kérni, vagy éppen bármikor fordulhatott volna a nyilvánossághoz.
Ki bízta meg Portikot, hogy csőbe húzza Gyárfást – és Princz Gábort?
Portik Tamás vádlottat elvezetik az ellene és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper első tárgyalásáról a Fővárosi Törvényszéken 2019. március 11-én. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Portik Tamás úgy védekezett, hogy egykori mentora, az Energolban igazgatótársa, Drobilich Gábor, valamint rendőri vezetők bízták meg azzal, hogy menjen el Gyárfás Tamáshoz és Princz Gáborhoz, mondassa ki velük, hogy közük volt Fenyő János meggyilkolásához, és titokban vegye fel mindezt. Az ítélet indokolása szerint az erre vonatkozó kérdésekre Portik nem válaszolt.
Arra sincs válasz, hogy ha igaz lett volna a megbízás, akkor miért nem adta oda a felvételeket a rendőrségnek. Az is érthetetlen, miért nem akarta tisztázni saját szerepét Portik mindebben, hiszen a felvételek tanúsága szerint tucatnyiszor beterhelte magát a Fenyő-gyilkossággal a Gyárfással való beszélgetések során. (A Princz Gáborral folytatott beszélgetések Portik szerint a rendőröknél vannak, ám a rendőrség nem tud ilyenekről – a szerző).
Életszerűtlen, hogy életfogytiglani fenyegetettségű ügyben Portik nem volt hajlandó beszélni a felvétel készítésének a körülményeire. Portik azzal is védekezett, hogy a felvételeket utólag manipulálták, de azt nem mondta meg, melyek azok a részek, amelyek szerinte manipuláltak.
Az ítélet szóbeli indokolása délután folytatódik.
Kiemelt kép: Gyárfás Tamás és védője, Zamecsnik Péter a törvényszék folyosóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS