Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a júniusi 1-i Békemenettel kapcsolatban a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Csizmadia László, a CÖF elnöke kiemelte: “Párizs, London és talán Berlin is atomháborút vizionál, feledve Hirosimát és Nagaszakit”. Mint mondta, a Békemenet azt kívánja üzenni a világnak, hogy eddig és ne tovább. Bayer Zsolt publicista lapunk kérdésére elmondta, hogy várhatóan Erdélyből több magyar jöhet az idei Békemenetre, mint az eddigi kilencre. Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője kiemelte: miközben elárulják Magyarországot az Európai Unióban, “most meg lehetne mutatni, hogy igenis összetartozunk”. Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök a Margit-szigeten fog beszédet mondani, amelynek központjában az orosz–ukrán háború, illetve az EP-választások állhatnak majd.
Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke a tájékoztatón aláhúzta: “az isteni gondoskodás adta kezünkbe, hogy a háborús események kapcsán 2024. június 9-én az Európai Unió választópolgárai szavazataikkal dönthetnek a béke mellett”.
A halál helyett az életet választhatjuk. Magyarország kormánya korábban megkérdezte ez ügyben polgárait, és nagy többségben a békepártiság mellett döntöttek. Az Európai Unió tagországainak kormányai ezt nem merték megtenni
– mondta. Csizmadia László kiemelte, hogy “Párizs, London és talán Berlin is atomháborút vizionál, feledve Hirosimát és Nagaszakit”. Mint mondta, a Békemenet azt kívánja üzenni a világnak, hogy eddig ne és ne tovább. A CÖF elnöke ismertette:
2024. június 1-én 11 órától 13 óráig gyülekezünk a Lánchíd pesti oldalán, a menet délután egykor indul. Az útvonal a Széchenyi tér, idősebb Antall József rakpart, Jászai Mari tér, Margit híd szigeti lejáró, Schulek Frigyes sétány, margitszigeti Nagyrét. Mutassuk meg összetartozásunk erejét.
Ez nem az a Nyugat, ami után korábban vágyakoztunk
Bayer Zsolt, szerkesztő-publicista a tájékoztatón arról beszélt:
mindenki gondoljon vissza a 20–30 évvel ezelőtti önmagára, és tegye föl azt a kérdést: gondolt-e volna 20–30, de akár 10 vagy 5 évvel ezelőtt, hogy így fog kinézni a világ, ahogy ma kinéz? És ha ezt a kérdést feltette magának, őszintén megválaszolta, akkor azt a kérdést is tegye föl magának, amikor a második világháború után mi, magyarok is és a közép-európai és a kelet-európai nemzetek ide kerültünk a fal rosszabbik oldalára, hogy hosszú évtizedeken át vágytunk a túloldalra, a Nyugatra, akkor ilyen volt-e az a nyugat, ahol mi évtizedeken keresztül dolgoztunk?
A publicista szerint erre a kérdésre is, ha őszintén válaszol mindenki magának, akkor “azt kell válaszolja, hogy nem és nem”. Bayer Zsolt szerint még öt évvel ezelőtt sem gondolta senki, hogy a világ már úgy fog kinézni, ahogy most: káosz, anarchia, bizonytalanság. Aláhúzta: a valóság sajnos az, hogy ma ez a Nyugat valamilyen okból, akár tudatosan, akár csak azért, mert elment a józan esze, a háború eszkalációjában utazik.
Magyarország ma a béke szigete. Aki szeretné, hogy ez továbbra is így maradjon, annak ott a helye június elsején a Békemeneten
– húzta alá. Lapunk kérdésére elmondta: borítékolható, hogy nyugat-európai lapokban azt fogják írni, hogy alig lézengtek az eseményen, amelyet szokásos módon szélsőjobboldalinak fognak titulálni. Mint mondta, a csíksomlyói búcsún sok erdélyi magyarral beszélgetett, és meggyőződése, hogy “több erdélyi magyar jöhet az idei Békemenetre, mint az eddigi kilencre”. Hozzátette: remélhetőleg a többi határon túli területről is hasonlóan sokan lesznek jelen a meneten.
Le kell váltani a háborúpárti brüsszeli elitet
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője arról beszélt, hogy nagyon sok embert várnak a június elsején 13 órakor induló menetre, mert ha valamikor, akkor most teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy sorsdöntő esemény. Mint fogalmazott, “ennyire erősen még soha nem éreztük, hogy a háború és a béke között kell választani. Hozzátette:
nagyon sokat számít, hogy hányan leszünk, nagyon sokan számít, hogy hány településről jönnek el Magyarországról és a Kárpát-medencéből az emberek, hogy hitet tegyenek amellett, amit 12 éve folyamatosan képviselünk a Békemeneten.
Fricz Tamás politológus, a CÖF–CÖKA kuratóriumi tagja emlékeztetett, hogy nyolcvan évig béke volt Európában, hazánk viszont a Békemenettel kiáll a béke mellett. Szerinte van jelentősége annak, hányan vesznek részt az eseményen. Magyar Péter kapcsán arról beszélt, hogy a baloldali politikus is a háborúpárti csoport tagja. Szót ejtett róla, hogy a Békemenettel aktivizálni akarják az embereket, vegyenek részt az EP- és az önkormányzati választáson. Az EP-voksolás kapcsán elmondta, hogy azért fontos részt venni rajta, mert a háborúpárti brüsszeli elitet le kell váltani, a legfontosabb témáknak pedig a háborút, a migrációt és az LMBTQ-kérdéseket nevezte.
Jöjjenek baloldaliak is, most lehet megmutatni az összetartozást
Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője emlékeztetett: 2012-ben, az első Békemenet előtt látták azt, hogy Merkel kancellár, a brüsszeli bürokraták és az Egyesült Államok elmozdította Berlusconi olasz miniszterelnököt, a következő lépés pedig adott esetben az lett volna, hogy Orbán Viktort is felállítsák.
Akkor ez alapkérdés volt, hogy kivonuljunk több százezren. Ha akkor nem fogunk össze, nem vagyunk ennyien, akkor lehet, hogy most nem lenne miről beszélni
– vélekedett. Stefka István elmondta, hogy “amikor 2012. január 21-én kivonultunk, akkor azért kevesebben voltunk, bizonytalanok voltunk, nem tudtuk, hogy leszünk-e elegen ott a Hősök terén, az Andrássy úton a Bajcsy-Zsilinszky úton, és végül is a Parlament előtt”.
Józanabbak voltak a társadalom különböző rétegei, fölmérték, hogy mekkora a veszély. A Magyar Hírlap, amelynek a szerkesztői, vezetői között olyanok voltak, mint Bayer Zsolt, Szentesi Zöldi László, Huth Gergely, jómagam. És a Demokratával együtt elsőként mentünk és “vittük ezt a zászlót a Békemenet előtt két héttel”. Minden nap új jelszóval és új buzdító szavakkal, gondolatokkal
– emlékezett vissza.
Stefka István hangsúlyozta: a Békemeneten nem különböztetnek meg senkit, jöjjenek baloldaliak is.
Miközben elárulják az Európai Unióban Magyarországot, most meg lehetne mutatni, hogy igenis összetartozunk. Egyek vagyunk. Remélem, hogy egy ilyen veszélyhelyzet, ami jelenleg van a világban, egy olyan belső összefogást fog generálni, ahol a Kárpát-medence magyarjai, Magyarország magyarjai összefognak
– mondta.
Széles Gábor nagyvállalkozó arról beszélt, hogy eddig minden Békemenet ténylegesen a békét sugallta, nem történtek zavargások, és az idei meneten is gondoskodni fognak a biztonságról.
Orbán Viktor egyedül maradt a békét szorgalmazó küzdelemben
Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője arról beszélt, hogy egy újfajta gyűlölethullám terjedt el az elmúlt időszakban a közterületeken és a közösségi média területein. Az alkotmányjogász szerint ez a gyűlölethullám polgárháborús viszonyokat eredményezhet és magyart magyar ellen ugraszthat.
A Békemenet célkitűzése az alapítók részéről az első pillanattól kezdve az volt, hogy magyart magyar ellen soha nem ugraszt össze, és ez az alapelv minden egyes békemenet szimbólumává, fő mércéjévé vált
– mondta.
Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett rá, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen nemrég merényletet követtek el. A szóvivő szerint a merénylet egyértelműen a háborús pszichózis, a háborúpárti gyűlöletkeltés eredménye.
Ez azt eredményezte, hogy a magyar miniszterelnök egyedül maradt abban a küzdelemben, amely a béke melletti kiállásról szól az Európai Unióban, az Európai Tanácsban
– mondta. Hozzátette: rendkívüli jelentőséggel bír minden magyar, minden nemzeti érzelmű számára a határon innen és túl, hogy június elsején csatlakozzon a menethez.
Fejezzük ki szolidaritásunkat, hogy minden ellenkező erőhatás ellenére, amely be kívánja szorítani, be kívánja préselni Magyarországot a háborúba, egy rendkívül nagy és méltóságteljes tömeg lesz a válasz arra, hogy nem kívánjuk magára hagyni ebben a kormányzatot és a miniszterelnököt
– összegzett.
Nyitókép: PS/Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS