A békés fejlődés és a hídépítők kormányának nevezte a kabinetet a miniszterelnök csütörtökön, a Kalocsa–Paks Duna-híd átadóünnepségén, ahol arról is beszélt, hogy Európa a háborús készülődés állapotában van, ezért a vasárnapi választáson a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavazni.
Orbán Viktor kiemelte: a Tomori Pál néhai kalocsai érsek és magyar hadvezér nevét viselő új Duna-híd nem csupán a folyó két partját összekötő közlekedési műtárgy, hanem mementó, acélból és betonból készült óriási felkiáltójel.
Arra emlékeztet bennünket, magyarokat, hogy mekkora veszedelmet jelent a széthúzás, különösen háború idején
– tette hozzá. Kijelentette: ha nem tartunk össze, “akkor idegen hatalmak játszóterévé válunk, országunk értelmetlenül pusztul, hosszú időre kiírjuk magunkat a történelemből, mert a sorsunk irányítását kiveszik a kezünkből”.
Ez a figyelmeztetés ma, amikor Európa a háborús készülődés állapotában van, újra időszerű
– jelezte.
Meg kell őriznünk az egységet, úgy, hogy újra és újra kinyilvánítjuk. Ezért vasárnap, június 9-én a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavaznunk
– jelentette ki. Emlékeztetett: egy választási kampány kellős közepén vannak, komoly munka vár rájuk a hátralévő három napban. Az átadáson jelenlévőket arra biztatta: álljanak ki a Fidesz–KDNP jelöltjei mellett, és tegyenek bele “apait-anyait” a kampányba.
A választási kampánynak olyan a természete, mint a sportmérkőzéseké: mindig a végén van vége
– idézett a Rocky című filmből. A kormányfő a Kalocsa–Paks Duna-híd megépülését összetett, átgondolt, hosszú távra szóló országfejlesztési, országépítési terv részének nevezte, hangsúlyozva: Magyarország a békés építkezés korszakát éli, a kabinet pedig a békés fejlődés, a hídépítők kormánya. Értékelése szerint a nemzeti kormány hídátadásban az utóbbi években profivá vált: 2010 óta tizenkilenc hidat építettek, míg korábban a szocialisták ötöt.
Jól láthatóan itt is kirajzolódik a modern magyar politika aranymetszése: kétharmad, egyharmad, de ez legalább egy értelmes politikai verseny
– jegyezte meg. Közölte: a kormány feltett szándéka, hogy a Zalaegerszeg–Székesfehérvár–Kecskemét–Debrecen tengelyvonaltól délre minél több beruházást, ipari vállalkozást telepítsen, amihez utakra és hidakra van szükség. Mint mondta, meggyőződése, hogy a dél-magyarországi térségek jelentősége felértékelődik a jövőben, és ebben kulcsszerepet játszik a Szerbia és Magyarország közötti áruforgalom és kereskedelem, ami a “Nyugat kapujává” teszi ezt a térséget. A terv részeként az M6-os autópályát elviszik, elvitték a határig, összekötve ezzel a horvát–szlavón területeket Magyarországgal – közölte. A következő lépés az lesz, hogy a Szerbiából érkező forgalmat és nyomában a logisztikai központokat, beruházásokat, a termelési egységek jelentős részét átterelik ebbe a térségbe, hogy ezzel bekössék Paks és Kalocsa környékét egy gyorsan fejlődő régióba.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy az ország legfontosabb stratégiai jellegű beruházásaiból kettő is ezen a környéken épül: Pakson lesz az új atomerőmű, és Kalocsától nem messze halad majd el a Budapest–Belgrád vasútvonal, ami ennek a magyar országépítési programnak az egyik legfontosabb építőköve. Jelezte azt is: a következő híd Mohácsnál fog megépülni.
A Kalocsa–Paks Duna-híd felépülése kapcsán köszönetet mondott Filvig Géza (Fidesz–KDNP–Kalocsa Jövőjéért Egyesület) kalocsai és Szabó Péter (Fidesz–KDNP) paksi polgármesternek, valamint Süli Jánosnak (KDNP) és Font Sándornak (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőinek, valamint a beruházást végző Szíjj László vállalkozónak is, hangsúlyozva, hogy a híd nemcsak a paksiak és a kalocsaiak, de egész Magyarország javára válik majd. Úgy vélte: a magyar ember a “pusztai népekre jellemző módon” minden irányban akar létezni, teret kitölteni, kapcsolódni a sajátjaihoz és a külvilághoz, ám Kalocsa és Paks mostanáig nem tudott egymáshoz kapcsolódni. A Sárköz eddig távol esett az autópályáktól, de a kormány feladatának érezi, hogy a belső területeket felszabadítsa és bekapcsolja az ország vérkeringésébe.
Amikor ezt tesszük, az ország rejtett aranytartalékait szabadítjuk fel, így nemcsak a helyiek életminősége javul, hanem erősödik az egész magyar gazdaság is
– fogalmazott. Orbán Viktor felidézte, hogy 2010-ben fejlettség tekintetében egyfajta nyugat–kelet típusú megosztottság volt Magyarországon; nyugaton voltak a nagy gyárak, ez a terület adta az ipari termelés, a gazdasági növekedés oroszlánrészét, ide értve a paksi atomerőművet is.
Ez nemcsak természetellenes, hanem igazságtalan és káros az ország egésze szempontjából
– hangsúlyozta, hozzátéve: ezért építették ki Észak-Magyarországon a Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen ipari háromszöget, amely felszabadította a térségben rejlő gazdasági erőt.
A hatalmas fejlesztések már zajlanak, befejezésük belátható közelségbe került. Elkészültük után az észak-magyarországi világ egy más gazdasági minőséget képvisel majd
– mutatott rá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS