A “szivárvány” egyáltalán nem kötelező, de börtönbe kerülsz, ha nem hódolsz be neki

Természetesen érthető, hogy egy rendőrrel való dulakodásnak lesz következménye, de az ember ilyenkor akaratlanul is arra gondol, hogy csak példát akarnak statuálni vele. Természetesen nem kívánjuk felülbírálni a bíróság döntését, de felháborító, hogy egy késes támadás kevésbé súlyos bűn a törvény szemében, mint egy “hibás” szóhasználat.

A szivárvány-terroristák ilyenkor gyakran felteszik a kérdést, miszerint Enoch Burke miért ragaszkodott ennyire makacsul a véleményéhez. A válasz nagyon egyszerű: mert egy jogállamban ezt megteheti. Ugyanakkor érdekes és hasznos társadalmi vita tudna kialakulni arról, hogy kötelezhető-e egy tanár a hitével ellentétes szóhasználatra, de ez sajnos nem tud megtörténni. Már csak azért sem, mert a törvény az egyik felet a “fejlett nyugaton” rendszeresen elhallgattatja.

És ezen a ponton már nem társadalmi vitáról vagy a másikkal szembeni tiszteletlen szóhasználatról beszélünk, hanem egy olyan totalitárius ideológiáról, ami nem tűri az ellenvéleményt. A történelemkönyvekből pedig jól tudjuk, hogy ezen kritizálhatatlan eszmék ideológusai milyen politikát folytattak később (például a 40-es évek Németországában).