A székely területi autonómiának jelenleg semmi esélye nincs Romániában

Már a román titkosszolgálatok és a belügyminisztérium szintjén is dokumentálták a magyarveszélyt az autonómia-törekvések miatt, amelyet nemzetbiztonsági kockázatként állítanak be, miközben szeparatizmussal vádolják a magyar kisebbséget – állítja Antal Árpád, Sepesiszentgyörgy polgármestere. A nyilatkozattal kapcsolatban portálunknak nyilatkozó Fall Sándor szerint a román média nagymestere a magyarellenes hangulat keltésének, minden bizonnyal ebben is titkosszolgálati kezek vannak. A Főtér.ro szerkesztője szerint a román ellenállás miatt a területi autonómiának jelenleg semmi esélye nincs Romániában

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu

Súlyos állításokat fogalmazott meg Antal Árpád RMDSZ-es politikus az erdélyi magyar közösség helyzetéről. A Székely Hírmondó hétfői számában Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, a magyar kisebbség sokkal nehezebb helyzetben van, mint akár pár évvel ezelőtt is. Mint kifejtette, az állami intézmények azóta viszonyulnak másképp a székelyföldi önkormányzatokhoz, amióta mind a belügyminisztérium, mind a titkosszolgálatok szintjén dokumentumokba foglalták a magyar veszélyt, és azt, hogy az autonómia kérdése nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az elmúlt huszonöt év gyakorlatához képest tehát nemcsak a politikai diskurzus, de a hatóságok hozzáállása is megváltozott. Antal Árpád állításainak hátteréről, az autonómia-törekvésekről és a román titkosszolgálatok, valamint a belügyminisztérium aknamunkájáról Fall Sándort, a Főtér.ro szerkesztőjét kérdeztük.

Fall Sándor szerint az autonómia elutasítása nem új keletű Fotó: nava.hu

Súlyos vádakat fogalmazott meg az RMDSZ-es városvezető, amikor összefüggésbe hozta a magyar politikusokkal, és általánosságban a magyar kisebbséggel szembeni atrocitásokat az autonómiatörekvéssel. 

Súlyos vádak, de nem jelentenek valódi újdonságot. A román hatalom mindig rajta tartotta a szemét a magyar közösségen, és mindig is biztonsági kockázatnak tekintette. A román titkosszolgálat évről-évre elkészíti a tevékenységi beszámolóját,  abban pedig szerepelnek az autonomista, „szeparatista” törekvések is. A tavaly októberben ismertetett jelentésben úgy szerepelnek az autonómiatörekvések, mint az alkotmányosságot veszélyeztető tényezők. Ezen túlmenően a három székelyföldi megyében – Hargita, Maros és Kovászna – rendszeresek a piszkálódások. Mindhárom megye prefektusa, Marosvásárhely polgármestere rendszeresen támad és akadályoz magyar ügyeket. A Maros megyei prefektus bevallottan azt tekinti egyik fő feladatának, hogy megakadályozza a kommunisták által elkobozott egykori magyar javak visszaszolgáltatását. A fogyasztóvédelem azzal vegzálja a székelyföldi termelőket és kereskedőket, hogy nincs, vagy nem teljes a termékek román feliratozása, mert nem létezik olyan, hogy „székely termék”. Ez csak néhány példa a napi gyakorlatból. Az érem másik oldalán ott van viszont, hogy a magyar közösséget a parlamentben képviselő RMDSZ hajlamos az ártatlan áldozat szerepében tetszelegni, amikor például politikusait piszkálja az igazságszolgáltatás. „Ha nem küldtök a parlamentbe, akkor ez történik! Lám, lám, zaklatják az embereket, csorbítják a magyarok jogait”. Ebben van is valamennyi igazság, és kampányeszköznek is kiváló.

Tehát a magyarok piszkálása folyamatos, az autonómiatörekvésekkel szembeni ellenszenv ebben csak egy új elem? Vagy az autonómia hangoztatása csak olaj a tűzre?

Nem új elem, mindig is megvolt az ellenszenv az autonómia-törekvésekkel szemben. A román álláspont változatlan hosszú évek óta: semmi autonómia, pont.

Őrtűz az autonómiáért Csíkszentgyörgyön; Fotó: Veres Nándor/MTI

Bár az autonómiatörekvés alapjog, a románság szemszögéből elképzelhetetlen egy autonóm magyar terület Románián belül?

A területi autonómiának jelenleg semmi esélye nincs Romániában. A románok túlnyomó többsége – a politikusok is – területi szeparációként, elszakadásként, függetlenedésként értelmezi az autonómiát. Nem is érdeke a hatalomnak, hogy a lakosság megfelelően értelmezze az autonómia fogalmát. Románia egy erősen központosított állam volt és ma is az, az EU-s jogharmonizáció ellenére is. Az autonómiatörekvés valóban alapjog, viszont a román hatalom úgy gondolja, ha jogod van autonómiaharcot folytatni, nekem is jogomban áll számomra biztonságos keretek között tartani azt. Lehet erről kerekasztalt, vitaestet rendezni, lehet politikai rendezvényeken verni az asztalt, ahol a magyarok kimérgelődhetik magukat, de attól nem lesz semmiféle előrelépés, mert fölülről nem bólintanak rá semmi érdemleges fejleményre. Egyébként a román média nagymestere a magyarellenes hangulat keltésének, minden bizonnyal ebben is titkosszolgálati kezek vannak benne.

Erre van konkrét bizonyíték?

Persze nem fog senki kiállni, és bemutatkozni, mint beszervezett újságíró, mégis mindenki készpénznek veszi, hogy vannak ilyenek. Évekkel ezelőtt volt egy vita a román médiában, hogy tisztuljon már meg a titkosszolgálatoktól a média. Azóta is rendszeresen felbukkan a téma, hogy a média fölött hatalma van a titkosszolgálatoknak, és akkor használják, amikor csak szükségük van rá. Miért pont a magyar ügyek esetében ne tennének így?

Kétnyelvűségi gerilla-akció Marosvásárhelyen; Fotó: foter.ro

Egy korábbi interjúnkban Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, nem a szélsőségesen nacionalista román pártok a veszélyesek, hanem a mérsékelt, de tulajdonképpen magyarellenes pártok, akiknek nagyobb hatalmuk és befolyásuk van.

Egyetértek. A durván szélsőséges és mindenféle-fób Nagy-Románia Párt mára semmivé foszlott, pedig hajdan kormányerő is volt. És miért? Mert a karikatúra szintjére emelte a nacionalizmust, annyira eltúlozva, hogy a románok is kiröhögték. Ma egyetlen, a nacionalizmust programszerűen valló párt sincs Romániában. Ott vannak viszont a nagy pártokban azok a politikusok, akik korábban vagy ilyen pártok tagjai voltak, vagy mindig is szélsőséges vonalat követtek. Emil Boc, kolozsvári polgármester például kenyérre kenhető, kedves politikus, aki bármikor szerelmet vall a magyaroknak és nem győzi hangsúlyozni a nemzetiségek közötti barátságot. Eközben sorozatosan keresztbe tesz például a többnyelvű városnévtábláknak. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is csak a nyilatkozatok szintjén nagy magyarbarát, de mindent elgáncsol, ami fontosabb magyar ügy. Nem véletlenül említettem két kisebb politikust, polgármestert, mivel nekik van igazi hatalmuk, nem a Bukarestben élő párt-főtitkárnak vagy alelnöknek. Ugyanakkor hiába vannak papíron akár elfogadható törvények a nemzeti közösségek jogairól, ha a gyakorlatba ültetésnél általában figyelmen kívül hagyják.

Most, hogy Székelyföld terroristagyanús személyt is adott Romániának, mit gondolsz, szélsőségesednek a székelyek?

Nem jobban, mint más társadalmak. Vannak frusztrációk, amelyek kijönnek, de nem hiszem, hogy mondjuk merényleteket követnének el. Ez a mostani terroristaügy is eléggé homályos, amíg nem lesznek konkrét vizsgálati eredmények, biztosra nem mondható semmi.