Életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság képviselője Jozef Rohácra és Portik Tamásra hétfőn az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont maffiaperében. Csicsák Zoltán a perbeszédében kiemelte, a robbantással vádolt Rohác hazánkban kizárólag az energolos triumvirátus tagjainak, Portiknak, Drobilichnek és Ferencsiknek engedelmeskedett, ám miután utóbbi két férfi az Energol-ügy miatt előzetesbe került, a szlovákot kizárólag Portik irányította. Az ügyész szerint – tanúvallomások alapján – kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az Aranykéz utcai robbantást a szlovák férfi Portik Tamás utasítására hajtotta végre.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A vádbeszéd megtartásával folytatódott az Aranykéz utcai robbantás, a Cinóber- és a Fenyő-gyilkosság összevont pere hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész, Csicsák Zoltán az egyesített maffiaperek miatt így nem egy, hanem három ügyben mondta el a perbeszédét. Szerinte az elsőrendű vádlott, Jozef Rohác volt az, aki 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben kivégezte Fenyő János médiavállalkozót. Noha a gyilkosság felbujtójára több tanú is utalt vallomásában, az „ismeretlen” megbízót és közvetítőjét még csak meg sem gyanúsították a bűncselekménnyel. Az ügyész perbeszédében kiemelte, a tanúk arra egyöntetűen emlékeztek, hogy a gyilkos nem sokkal délután hat óra előtt az előttük néhány autóval haladó Fenyő János gépjárművéhez lépett, majd két sorozat és tizenkilenc lövés leadása után futva menekült a helyszínről. A vádirat és a vádbeszéd szerint Rohác ezután egy kocsi alá csúsztatta az azonosítószám nélküli hangtompítós Agram gépfegyverét, egy kapualjban eldobta sapkáját, kesztyűjét, kabátját, majd már egy narancssárga dzsekit viselve, eltűnt a helyszínről.
Csicsák Zoltán szerint Rohác arra számított, megússza a felelősségre vonást. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az ügyész szerint Rohác ölte meg Fenyő Jánost
Az ügyész elmondta, az sem véletlen, hogy Rohác két kabátot viselt aznap. A hosszabb, később levetett kabát alatt ugyanis elfért a fegyver, így nem keltett feltűnést a járókelőkben. Másrészt az alatta lévő narancssárga dzseki a megtévesztés miatt kellett. Ezzel kapcsolatban az ügyész azt is leszögezte, hogy volt olyan tanú, aki szándékosan vezette félre több mint egy évtizedig a hatóságokat, és részben ez az oka annak, hogy a rendőrök az albán szál irányába indultak el. Csicsák Zoltán beszélt arról is, hogy a gyilkosság helyszínén elhagyott sapkában három helyen is kizárólag Rohác DNS-ét találták meg. Az ügyész szakértőkre utalva hozzátette, ha más viselte volna a sapkát a gyilkosság idején, akkor az ő anyagmaradványait is megtalálták volna, így az a következtetés vonható le, hogy Jozef Rohác ölte meg a médiacézárt. A vádbeszéd kitért arra is, hogy a másodrendű vádlott Ladislav Trnka és Jozef Hamala anyagmaradványait is megtalálták az eldobott tárgyakon, valamint az általuk használt kocsiban hagyott sporttáskán. Az ügyész azt is leszögezte, hogy hiába volt meg az elkövető DNS-profilja, Magyarországon csak évekkel később rendszeresítették ezt a módszert, így Rohác okkal gondolhatta, hogy megússza a bűncselekményt.
Nem mondtak igazat a védelem tanúi?
Csicsák azt is kijelentette, hogy a Rohácnak alibit biztosító tanúk hamis vallomásokat tehettek a törvényszék előtt. Több szlovák személy, köztük Rohác testvére is azt próbálták bizonyítani a bíróságon, hogy a vádlott velük járt Pozsonyban a gyilkosság napján. Ugyanakkor az ügyész arra világított rá, hogy a tanúk egymással, illetve Rohác vallomásával is ellentmondásba kerültek. Jó példa erre, hogy az elsőrendű vádlott meg sem említette korábbi vallomásában, hogy testvére is velük tartott a szlovák fővárosba. Csicsák Zoltán említést tett az Energol Rt. egyik volt tulajdonosának, Drobilich Gábornak a vallomásáról is. Az ügyész azt állította, hogy Drobilich vallomása a vádat támasztotta alá, hiszen elmondta, hogy Rohác ruháit találták meg a tett helyszínén. Csicsák rámutatott, hogy az Energol egykori belkereskedelmi igazgatója elismerte, valóban megkérte Radnait, hogy utóbbi férfi a kiváló rendőrségi kapcsolatain keresztül tudakolja meg, megtalálták-e Rohác DNS-ét. Drobilich Gábor elmondása szerint ezt az információt Stefán Roháctól tudta meg, aki úgy vallott, a tévében bemondták, öccse ruháit találták meg a Margit utcai kivégzés helyszínén. Az ügyész ugyanakkor nyomatékosította, ez az állítás teljesen valótlan, mivel 2011-ig erről senki nem beszélt, hiszen akkor derült csak ki, hogy az elsőrendű vádlott mintái megegyeznek a Fenyő-gyilkosság helyszínén rögzítettel. Ladislav Trnkaval kapcsolatban a perbeszéd arra tért ki, hogy bizonyítható, illetve rendőri jelentések szólnak arról: a lévai férfi Rohác bűnözői köréhez tartozott. Arról nem beszélve, hogy a másodrendű vádlott DNS-ét is megtalálták az eldobott kesztyűn, illetve a fegyver tárolására használt sporttáskán. A számára alibit biztosítani próbáló tanú pedig szintén többször ellentmondásba keveredett.
Csicsák Zoltán ügyész kiemelte, Pintérnek semmi köze az Aranykéz utcai robbantáshoz. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Pintér Sándor neve is előkerült a perbeszédben
Az ügyész az Aranykéz utcai robbantás ügyében azzal kezdte a perbeszédét, hogy szerinte Portik Tamás védekezése “értelmetlen és logikátlan” volt, valamint hogy pályafutása során sok védekezést hallott már, de a harmadrendű vádlotté „az egyik legképtelenebb”. Portik ugyanis a tárgyalás során többször is azzal állt elő, hogy Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter utasítására Tanyi György volt a négy halálos áldozatot követelő robbantás elkövetője. Csicsák Zoltán leszögezte, egyrészt Tanyi a cselekmény elkövetése idején előzetes letartóztatásban volt, másrészt az csak „városi, alvilági körökben hangoztatott legenda”, hogy a belügyminiszter és a hírhedt verőlegény között bármiféle kapcsolat van. Emellett hangsúlyozta, hogy ha valóban Pintér lenne a megbízó, akkor éppen az lett volna a logikus lépés a részéről, hogy nem indítja meg a nyomozásokat a leszámolásos gyilkosságokban. Boros halála az Energol Rt. vezetőinek állt az érdekében, hiszen “ezek után ki mert volna rájuk vallomást tenni?” – tette hozzá Csicsák Zoltán, megemlítve, hogy a felbujtással vádolt Portik „az 1990-es évek maffiájának oszlopos tagja volt”. A vádbeszéd során elhangzott, nem igaz az Energol-vezérnek az az állítása sem, hogy „körülötte nem hullottak az emberek”, majd ezután az ügyész több egykori bűntársának a nevét sorolta fel, akik már vagy nem élnek, vagy életellenes merényletkísérletet hajtottak végre ellenük.
Eltűnt a legfontosabb bizonyíték
Az ügyész megemlítette vádbeszédében, hogy ledöbbent, amikor látta, hogy a robbantás ügyében korábban milyen sok nyomozati cselekmény maradt el (amelyeket az új, 2012-ben, a belügyminiszter utasítására létrehozott, elkülönített nyomozócsoportnak kellett pótolnia), majd szóba hozta, hogy helyszíni kamerafelvételek kielemzését egészen 2012-ig vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem kellő mélységben végezték el. Az ügyész megdöbbentőnek találta azt is, hogy a nyomozás akkori vezetője későbbi tanúvallomása során úgy mentegetőzött, hogy 1998-ban azért nem nézte meg a felvételeket, mert „előtte már járt a helyszínen”, így szerinte erre már nem volt szükség. A nyomozás volt irányítójával összefüggésben Csicsák Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az ő dolgozószobájából tűnt el az a kulcsfontosságú felvétel, amin szemből, jól láthatóan rajta volt a merénylettel vádolt Jozef Rohác. Az elsőrendű vádlottal kapcsolatban az ügyész kifejtette, hogy rá több szlovák maffiózó – érdek nélkül – tett terhelő vallomást, illetve az 1998-ban, a helyszínen rögzített felvételek (melyeken jól látható a Kis Polskit megvásárló Jozef Hamala is) alapján a szakértő megállapította, hogy a robbantás előtt, majd a robbantás után szinte halálos nyugalommal sétáló személy azonos Jozef Roháccsal.
Csak tanúvallomások alapján tud dönteni a bíróság a Cinóber-ügyben. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Zsóvárnak köszönhetjük Rohácot
A perbeszédben szót ejtettek a leszámolásos ügyek egyik kulcsfigurájáról, Portik, Ferencsik és Rohác volt bűntársáról, Zsóvár Imréről is. Elhangzott, ő már 1999-ben részletes vallomást tett több gyilkossági, köztük a vád tárgyává tett ügyekben is, ám valami miatt „ezeknek az információknak senki nem ment utána”. Csicsák Zoltán szerint ez hiba volt mind az akkori rendőrség, mind az ügyészség részéről. Zsóvárral kapcsolatban az ügyész kritikusan megjegyezte, hogy „neki köszönhetjük Rohácot”, hiszen a szlovák férfit ő hozta Magyarországra és mutatta be az energolosoknak. Az ügyész meg is jegyezte, hogy Rohác hazánkban kizárólag az energolos triumvirátus tagjainak, azaz Portiknak, Drobilichnek és Ferencsiknek engedelmeskedett, ám miután utóbbi két férfi előzetesbe került, a szlovákot egyedül Portik irányította, így az Aranykéz utcai robbantásnál is kétséget kizáróan bizonyítható, hogy azt a szlovák férfi az ő utasítására hajtotta végre. Ezt az ügyész szerint több szlovák és magyar tanú, köztük Milos Kastan, Vizoviczki László, a Kisbandiként ismert Lakatos András és az 50 milliót a „munkáért” Rohácnak átadó Zsóvár Imre is igazolja. Az ügyész utalt rá, a gyilkosság indítéka Boros Tamás a PestiSrácok.hu-n is bemutatott terhelő videovallomása volt, amiben az olajügyek koronatanúja a gazdasági bűncselekményeken kívül életellenes ügyekkel is beterhelte Portikot.
Tanúvallomások alapján dönthet a bíróság a Cinóber-ügyben
A Cinóber-gyilkosság ügyében az ügyész megjegyezte, itt áll a rendelkezésre a legkevesebb objektív bizonyíték, ebben az esetben tanúvallomások támasztják alá a vádlottak bűnösségét. A vád szerint itt Portik nem egyedül, hanem energolos cégtársával, Ferencsik Attilával közösen adott utasítást Jozef Rohácnak 1996 decemberében egy tartozás miatt Domák Ferenc “Cinóber” megölésére. Csicsák Zoltán hangsúlyozta, nem elsősorban a pénzért, hanem presztízsből végeztették ki az egykori ferencvárosi lányfuttatót. Az ügyész megemlítette, hogy ebben az ügyben Portik volt titkárnője, Zsóvár Imre, Radnai László és Lakatos András tett terhelő, a gyilkosság szempontjából fontos vallomást.
Jozef Rohác védője, Fülöp Tamás kezdi majd a védőbeszéd megtartását a következő tárgyaláson Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Életfogytiglant kértek Rohácra és Portikra
Csicsák Zoltán mindezek miatt életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott Portikra és Rohácra, valamint kérte, hogy az elsőrendű, valamint a harmadrendű vádlottat a bíróság felbujtóként, illetve tettesként előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondja ki bűnösnek. Azt nem kérte, hogy a vádlottakat zárják ki a feltételes szabadlábra kerülés lehetőségéből. A per két másik vádlottjára, akik közül Ladislav Trnkat a Fenyő-ügyben bűnsegédlettel, Ferencsiket pedig a Cinóber-gyilkosságban felbujtással vádolnak, határozott idejű szabadságvesztést indítványozott az ügyész. Az ügyész súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni a csoportos elkövetést, azt, hogy a vádlottak többször voltak büntetve, és hogy – Portik és Rohác – gátlástalanul, leszámolásszerűen követték el a cselekményeket.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS