A magyar nemzet közjogi szempontból egységes – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében, a 27. alkalommal megrendezett tusnádfürdői szabadegyetemen. Hozzátette, a nemzetpolitikai keretrendszer kialakítása után most a magyarság legégetőbb problémája az elvándorlás és a népességfogyás, melyeket orvosolni kell. Németh Zsolt fideszes politikus, a bálványosi szabadegyetem egyik alapítóatyja ugyanakkor arról beszélt, Európa válságban van, de a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent az európaiság. Miközben az általános félelemérzetre az Európai Bizottság zsarnokoskodással és önkénnyel felel, a magyarságnak van megoldási javaslata, amelyet a határon túli magyarok is megerősíthetnek, ha részt vesznek a népszavazáson. Kiemelte, a megoldást a keresztény Európa újraélesztése jelentheti.
A magyar nemzet közjogi szempontból egységesült
Potápi Árpád János köszöntőjében elmondta, a tusnádfürdői szabadegyetem az elmúlt 26 évben a kisebbségi magyarság egyik legfontosabb kulturális és nemzetpolitikai rendezvényévé nőtte ki magát, ahol a panelbeszélgetések alatt számos olyan gondolat hangzott el, amely később az országgyűlés elé került. Ennek köszönhetően született meg a státusztörvény, a kettős állampolgárság, vagy az oktatási és nevelési támogatás. Potápi Árpád kiemelte, a nemzetpolitikában 2010-ben ismételten elinduló hullámhegy még mindig érezteti hatását, a kormány számos olyan törvényt hozott, amely révén létrejött a nemzetpolitikai keretrendszer. Ennek segítségével
megteremtették annak lehetőségét, hogy a magyar nemzet közjogi szempontból egységesülni tudjon.
Ugyanúgy, mint tavaly, idén is Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár nyitotta meg Tusványost; Fotó: maszol.ro
Szebb a világ velünk, mint nélkülünk
Potápi Árpád János kiemelte, eddig 850 ezren folyamodtak magyar állampolgárságért, és 780 ezren már le is tették az esküt. Hozzátette, 2014 óta egyre inkább előtérbe került a szülőföldön való boldogulás kérdése, ennek elősegítése a nemzetpolitikán túl gazdaságpolitikai kérdés is. A Kárpát-medence magyarságának legfontosabb problémái az elvándorlás és a népesség fogyása, ezért például a szakképzésekkel, vagy a határon túli fiatal vállalkozók megsegítésével mérsékelni kell az elvándorlást, és ösztönözni a gyermekvállalást. Záró gondolatként egy székely tanító gondolatát idézte, aki úgy fogalmazott,
Rájöttem arra, hogy szebb a világ velünk, mint nélkülünk!
A magyarság identitása európai identitás
Németh Zsolt tusványos idei jelmondatát – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – bontotta ki köszöntőjében. Mint kifejtette, bár a magyarság identitása egy európai identitás, ez mostanában, látva például az angol népszavazás eredményét, koránt sem olyan egyértelmű. Hozzátette, Magyarországon egyes szélsőséges vélemények is megkérdőjelezik, hogy a magyarság összetartozik Európa népeivel, ugyanakkor ez koránt sem tekinthető az általános álláspontnak.
Nekünk nem kell elmagyarázni, mit jelent az európaiság
Az, hogy itthon vagyunk Európában, azt jelenti, nincs szükségünk kioktatásra, nekünk nem kell elmagyarázni, mi az európaiság, és jogunk van az egyet-nemértéshez is – hangsúlyozta Németh Zsolt. Hozzátette, Európa nagyarányú válsággal küzd, amelybe éppúgy beletartozik a migráció, a terrorfenyegetettség, vagy az orosz birodalmi ösztönök újjáéledése. Ennek egyik lecsapódása a brit kiválás, de egy általánosan tapasztalható összeurópai félelemérzet is. Németh Zsolt véleménye szerint az EB e félelemre adott rossz, agresszív, sokszor zsaroló és önkényeskedő válaszaival szemben Magyarországnak is van elképzelése, amelyet a népszavazáson való részvétellel a kisebbségi magyarság tagjai is megerősíthet.
Fotó: Baranyi Ildikó/MTI
A szkepszis öl, a kritika épít
Németh Zsolt kiemelte, az euroszkepticizmus nemcsak zsákutca, de romboló is. Véleménye szerint a magyar álláspont inkább eurokritikus, ami inkább támogatni, építeni szeretné az európai intézményrendszert.
Keresztény Európa 2.0
Az itthon leszünk kifejezés arra utal, rendelkezünk jövőképpel, van elképzelésünk arról, hogyan kellene kinéznie Európának, és benne Közép-Európának – mondta Németh Zsolt. Hozzátette, kiemelt jelentősége van a Kárpát-medencei összefogásnak, és hogy a kisebbségi magyarságnak is legyen jövőképe, illetve egy az egységes magyarság jövőképében helyet kaphasson, „egy közösségben, együtt láthassuk meg az alagút végét”. Németh Zsolt véleménye szerint ennek egyetlen útja a keresztény Európa újjáélesztése, azaz a Keresztény Európa 2.0. Ennek az ügynek szeretnék megnyerni a visegrádi országokat is.
Hangsúlyozta:
az igazi siker csak többes szám első személyben lehetséges.
Forrás: PestiSrácok.hu
Fotó: Baranyi Ildikó/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS