Ma újra utcára vonul a Tanítanék Mozgalom. A Civil Közoktatási Platformmal (CKP) közös rendezvényen várják a regnáló kormánnyal elégedetleneket a Kossuth térre. Az apropót a decemberi ígéretük adja, akkor adtak ultimátumot Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek a lemondásra, ennek a határideje múlt hónap végén járt le. Követeléseik sem teljesültek ezidáig, hogy önálló minisztériumot kapjon, vagy hogy a Kockás könyvük alapján rajzolják át az oktatást. No de mi is ez utóbbi? A dokumentum, Nahalka István oktatáskutató műve, akinek alapítványát Soros György támogatta. A dokumentum elkészítésében részt vett a CKP stratégia munkacsoportja, majd tavaly decemberben a CKP plenáris ülésén egyhangú szavazással elfogadták, széleskörű szakmai-és társadalmi egyeztetés nélkül, miközben állandóan azt sérelmezik, hogy az oktatási kormányzat nem kéri ki a szakma véleményét.
Eredetileg február 1-én – a civilek napján – tartották volna a demonstrációt, de közbe szólt az ónos eső, így ma délután 4-tól gyűlnek össze a Parlamentnél. A PestiSrácok.hu pár napja cikket írt a tüntető szerevezetekről, amelyek olyan civil szervezettekkel vannak szövetségben, melyeket Soros György milliárdos spekuláns Open Society Foundation-je támogat. Az oktatás átalakításáért tüntetők bibliáják, a Kockás könyvet Nahalka István Alapítvány a Tanszabadságért nevű szervezete – amely szintén részesült Soros pénzből – jegyzi. Ugyanez az alapítvány gyűjti a tüntetéseken és egyéb fórumokon a felajánlott adományokat. A politikai bulvárt erősítendő, a meghívottak közt helyet kapott az a Szentesi Kálmán, aki úgy lett ismert, hogy megpróbálta visszaigényelni a minimálbér után befizetett adóját a NAV-tól, mondván, hogy nem arra költi az állam, amire ő szeretné. A tüntetéshez valószínűleg a Momentum Mozgalom is csatlakozik, erről Fekete-Győr András, a szervezet elnöke beszélt az olimpiaellenes kampánynyitó bulijukon.
A Momentum Mozgalom pár hete tűnt fel, aktivistái február közepéig gyűjtik Budapesten az aláírásokat, hogy legyen népszavazás az olimpiáról. Hamar kiderült róluk, hogy a szervezet mögött egykori baloldali politikusok állnak, köztük Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere és Haris Éva volt szocialista választmányi elnök, az Együtt alapítója is
Régen minden jobb volt
A Tanítanék tüntetésein manapság már nem sok szó esik az oktatásról, azok leginkább ellenzéki megmozdulásokká silányodtak. Mi mégis kíváncsiak voltunk Kockás füzetükre, így egy oktatási szakértő segítségével kielemeztük az anyag “médium” verzióját. A 17 oldalas változat bevezetője éles kormánykritikával indul. Az írók szerint 2010 előtt minden rendben volt az oktattatással, mert nem volt kontroll, az iskolák minden tekintetben függetlenek voltak, mindenki azt csinált amit akart. Majd az első Orbán-kormány reformjaival lenullázta az addig elért eredményeket és teljes kudarcra ítélte intézkedéseivel a hazai oktatást. A PestiSrácok.hu által felkért közoktatási szakértő szerint azonban a Medgyessy később a Gyurcsány-kormány idején tevékenykedő Magyar Bálint oktatási miniszter liberalizációjával indult meg a lejtmenet.
Egy példa a pénzszórásra: Magyar Bálint hathatós működésének egyik következményeként, 56 felsőoktatási intézmény kötött a 2000-es években PPP-szerződést, kollégiumi és más épületekre. De például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola a konstrukció keretében 11,2 milliót fizetett a 2006-ban épült új diákotthon mellé egy “Répaföld, avagy Gulliver Gyöngyösön” nevet viselő köztéri alkotásért. A projektek egy részével nem volt gond, de 2015-ben 26 intézmény segítségére sietett az állam, mert a 20 éves futamidőre magánbefektetőktől felvett összeg törlesztése az intézmények napi működését veszélyeztette.
Ez itten a kert és a répaföld… Fotó: Carrott csoport
A közös irány is szükséges
Rögtön az első javaslati pontban valós társadalmi egyeztetést követelnek az oktatásról, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar megszűnését. Szakértőnk úgy látja, azzal, hogy létrejött a Köznevelési Kerekasztal, elkezdődött egy kommunikáció az államtitkárság és az érintettek között. Mint mondja, nyilván lehetetlen minden érdeket kielégíteni, de a munkacsoportokban helyet foglalók, mint például a Nemzeti Pedagógus Kar, a szakma elhívatottjaként képviseli a tanárokat. Azt is szeretnék, hogy a szakszervezetek a szakmai kérdésekbe is beleszólhassanak, továbbá jogszabály módosítást szeretnének, hogy a jövőben szakmai-, civil- és érdekvédelmi egyeztetés előzze meg az oktatással kapcsolatos képviselői indítványok beadását. A szakember szerint egyébként túl sok tartalmi mondanivalója nincs az anyagnak. A leírtakból kivehető lényeg csupán annyi, hogy a pánikkeltésben érdekelt mozgalom szeretne teljes befolyással lenni a változásokra.
Fából akarnak vaskarikát
– fogalmazott közoktatási szakértő a következő felvetéscsomagra, amelyben az iskolák és a pedagógusok széleskörű autonómiáját akarják vissza.
Ráncba kell szedni a pedagógusokat, akik az elmúlt 30 évben kontroll nélkül, azt csináltak, amit akartak. Mert becsukták a tanterem ajtaját, és onnantól kezdve az volt, amit ők gondoltak. És ez nem biztos, hogy jó! Kell autonómia, szabadság, önállóság, de ugyanígy közös irány is. Tetszik vagy nem tetszik.
– mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy év elején elindult az átalakított Klebelsberg Központ és a Tankerületi Központok, nincs szükség arra, hogy az önkormányzatokat visszahozzák ebbe a folyamatba.
Felszabadítani a tankönyvpiacot
A dokumentum a kerettanterv intézményének megszüntetéséről is ír, amely érdekes ellentmondás. Ugyanis a “sciense” természettudományos tantárgy szakgimnáziumokban való bevezetésekor pedig pont az volt a baj, miért nincs hozzá kerettanterv, emlékeztet a szakember. Az anyagban a tankönyvpiac “felszabadítása” is prioritás. E szerint privatizálni kellene a hazai vállalatokat. A szakértő ugyanakkor úgy látja, a tankönyvpiac felszabadításának kérdésében lát némi igazságot. Szerinte szükség lenne a jelenlegi állami mellé még egy tankönyvcsaládra, hogy könnyebben lehessen igazodni a gyerekek eltérő képességeihez. Így akkor a jelenlegi kettő helyett három kiadó könyvei közül választhatnának a pedagógusok. Az elemzés szerint az állam nem biztosítja az ágazat számára a szükséges financiális feltételeket. Azt írják a fizetésemelések nem érik el a nemzetgazdasági átlagot, a tanári fizetések átlaga mélyen a diplomások átlagfizetése alatt marad. Javaslatuk szerint a oktatásra fordított összegnek a 6 százalékot kellene elérnie a következő 5 évben. A 2013 előtti rendszerhez visszatérve végzettségtől és a pályán eltöltött évek számától tennék függővé a pedagógus alapbért, a pedagógus-életpálya modellt pedig kivezetnék. A szakember szerint a ráfordítások növelése évek óta zajlik különböző pályázatok segítségével. A pedagógusok alapbérét azonban ő a minimálbérhez igazítaná, erre nagy szükség lenne, teszi hozzá.
Az alapbér fizetéshez való igazítása vissza adná a szakmai presztízs maradékát, amire szükség lenne!
– fogalmaz.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A tüntetők a pedagógus életpályamodell megszüntetését is követelik. Szakértőnk szerint ez nonszensz, a szakma ellen ágál, aki meg akarja szüntetni az éppenhogy a pedagógusok védelmét (is) szolgáló életpályamodellt. A pedagógusok minősítési rendszeréről pedig úgy vélekedett minősítési, nem látott olyan problémát, ami indokolná a rendszerből való kivezetését.
Kell egy ilyen minősítési rendszer! Akinek gondja volt vele, az vagy az utolsó pillanatra hagyta, vagy nem akart vele vesződni. A szép és igényes munkához idő kell. Azt gondolom, hogy azoknak okozott kihívást, akik digitális analfabetizmussal küzdenek. Már pedig a nem nyugdíj előtt állok legalább készség szintjén értsenek a számítógéphez! Elvárjuk a gyerekektől, hogy minden órára felkészülten érkezzenek, és mindent tudjanak, amíg mi alapvető dolgokra nem vagyunk hajlandóak!
– teszi hozzá a szakértő, aki szerint azok hőzöngtek a legjobban, akik “nem akartak hozzányúlni” a számítógéphez.
Szakértők munkáját degradálják
A dokumentum szerint a jelenleginél sokkal alacsonyabb szintre kellene szorítani az oktatási rendszerben a szelekciót és a szegregációt, valamint az esélyegyenlőtlenségek hathatós csökkentésére van szükség. Mostanában indult el egy kormányprogram a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Az Oktatási Hivatal oldalán elérhető összefoglaló szerint 2020-ig 10 százalék alá szeretnék mérsékelni a végzettség nélküli iskola elhagyók számát. A szakértő úgy látja a komplex és átfogó program alkalmas a Kockás könyvben taglalt probléma orvoslására. A közoktatási szakértő a szakma nevében kikérte a CKP által leírtat, amely úgy szól, “rendkívül alapos szakmai vizsgálat elvégzése szüksége a SNI (sajátos nevelésű igény) és BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel) tanulóvá nyilvánítási gyakorlatával kapcsolatban, szakmailag a jelenleginél megalapozottabbá kell tenni e munkát“. A közoktatási szakértő 4 évig vezetett olyan iskolát, ahol megközelítette az 50 százalékot az SNI-s és BTMN-s tanulók aránya, és ő csak komoly és megalapozott szakértői véleményekkel találkozott.
Semmi baja nem lenne, ha azt írták volna, hogy minden iskolát és pedagógust fel kellene készíteni arra, hogyan kell ezekkel a tanulókkal bánni, de így, hogy a szakmai alaposság hiányáról beszélnek, azzal nagyon sok állhatatos ember munkáját degradálják le ezen a területen!
Hozzáteszi azt is, az iskoláknak élni kellene az újfajta lehetőségekkel és segítséget kérni a Pedagógiai Oktatási Központtól (POK). Ők tudnak szaktanácsadót biztosítani a problémás gyerekek mellé. A szakember az előbbiek miatt érzi úgy, hogy ez az egész szimplán csak a rendszerellenességről szól. A tanodák, alapítványi-és egyesületi formában működő iskolák megritkítását jogosnak érzi a szakértő. Véleménye szerint a központosítással egységesebb oktatás biztosítható és a szakképzést egy kézbe vételével az állam, átlátva a piacot, az igényeket és a befektetési lehetőségeket, koordinálni tudja azt. Mára azok a tanodák és egyéb intézmények maradtak fönn, amelyek megfelelő képzést tudnak nyújtani. A központosítással egységesebbek lettek a ki-és bemeneti követelményeket.
Magyarország 2012-ben a GDP 0,3 százalékával volt lemaradva az unió átlagához képest az oktatásra fordított kiadások tekintetében, most pedig ugyanennyivel felette van. Magyarország tehát az európai uniós átlag fölé került – mondta pár napja Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások parlamenti államtitkára kifejtette, az Európai Unió a 2016-os évre vonatkozó oktatási és képzési figyelője szerint Magyarország, “miközben az unióban ezt nem sikerült megtenni”, GDP-arányosan tudta növelni az oktatásra fordított kiadásait.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Egyszerre tíz évfolyam?
A CKP megszüntetné a 6-és 8 osztályos gimnáziumokat, a mostani rendszer helyett pedig 10 évfolyamon át tartó oktatási rendszerre lenne szükség. A szakértő szerint viszont az “elitistának” titulált 6-és 8 osztályos iskoláknak van létjogosultsága, mert a kimagaslóan tehetséges diákok ezekben az intézményekben részesülhetnek a képességeiknek megfelelő képzésben. A 10 évfolyamos képzés gondolata mögött pedig minden alapot nélkülöz.
Valószínűleg a környező országok szerkezeti struktúrája alapján szeretnék a magyar oktatásban is megvalósítani a 10 éven át tartó tanulást. De gondoljunk csak bele, olyan régi a mi rendszerünk, hogy nincs olyan iskolaépület, ahol elférne egyszerre 10 évfolyam. Arra gondolt-e valaki, hogy egy ilyen rendszerben lenne elég szakos tanár? A szakképzésben oktató kollégák pedig mit csinálnának abban a két évben, amíg odaérnek a 10 évfolyamot elvégző gyerekek?
– mondja a közoktatási szakértő. A 10 évfolyamos iskolarendszerről csak megfelelő előzetes tanulmányok és vizsgálatok után lehetne egyáltalán beszélni így azonban ez nem más mint légből kapott elképzelés. A szakértő egyébként nem szerkezethez nyúlna hozzá, hanem átcsoportosítani a tananyagtartalmat és a követelményeket, hogy élményközpontú legyen az alsó tagozat. Inkább tanuljon meg olvasni a gyerek kicsit később, hogy tudja értelmezni a szöveget, mert erre lehet alapozni a további ismereteket.
Jelentősen nőttek az oktatásra fordított források: ezek összege 2015-ben 1800 milliárd forint körül volt, tavaly már elérte a 2000 milliárdot – közölte Palkovics László oktatási államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: idén is folytatódik az oktatásban dolgozók béremelése, szeptembertől a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt nőnek a keresetek. A pedagógusok további 38,4 milliárdos többletre számíthatnak. Tavaly 11 százalékkal kerestek többet az oktatási területen dolgozók mint egy évvel korábban.
Mindent megszüntetni
A szakképzési centrumoknak prioritása kiszolgálni a felnőttképzést, ezt pedig a dokumentumot jegyzőknek is tudnia kellene, reagált a szakember a CKP azon javaslatára, hogy súlyos gondokkal küzd a hazai felnőttoktatás. A Kockás könyv szerzői szerint a duális szakképzést is fel kellene számolni. A közoktatási szakértő semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a diákok életszerű helyzetben tanulják meg a választott szakmát. A képzési forma a hazai fogalakoztatást is segíti, mert csökkenti a hiányszakmák számát és jó az iskoláknak, ahol nem tudnak tanműhelyt biztosítani. Összegezve, a szakember úgy látja, az iromány mindent meg szeretne szüntetni, köztük sok olyat, ami most indult el, nem foglalkozva azzal, milyen eredmények várhatóak hosszútávon. Ugyanez igaz fordítva is, minden alapot nélkülöző, hatástanulmányok nélkül alakítanák át az oktatási rendszert.
Nem sokat tudhat a Civil Közoktatási Platform a Nemzeti Pedagógus Kar (NKP) tevékenységéről, különben nem szántak volna külön pontot a megszűnésének, és a helyébe létrehozandó alternatívának – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Horváth Péter az NKP elnöke. Korábban is érte őket támadás, hogy nem függetlenek, miközben az NKP működését nem a kormány, hanem jogszabályok és saját alapszabálya határozza meg. Ráadásul a küldöttgyűlés 120 tagját a területi szervek jelölik ki, a területi szerveket pedig a pedagógusok választják meg. Horváth Péter szerint teljesül az a feltétel is, hogy önkéntes alapon működik a feladatok vállalása. Senki nincs rákényszerítve semmire. Aki szeretne véleményezni, az megteheti és teret is adnak ezeknek a hangoknak, hogy árnyalják az oktatással kapcsolatos képet. Horváth Péter azt sem érti, miért ne lehetne egy szervezetnek tagsága. Az állami intézmények dolgozói automatikusan tagok lesznek, de ez nem jár semmiféle kötelezettséggel számukra. Nem zárunk ki tehát senkit se, ellentétben a CKP-val, amely eleve kizárta azokat az oktatási szereplőket, akik részt vesznek a Köznevelési Kerekasztalon, fejti ki az elnök. A CKP által javasolt alternatívával, hogy egy olyan szakmai szervezet jöjjön létre, amely a közalkalmazotti tanácsokból nőne ki, nem ért egyet. A közalkalmazotti tanácsokba ugyanis nem lehet beválasztani az intézményvezetőket. Vagyis pont azokat zárnák ki, akik a legjobban átlátják a helyzetet.
Címlapfotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS