Völgyesi Miklós: Baloldali eszmei társutasság érvényesül egyes bírói ítéletekben

A bíróságokat is átláthatóvá kell tenni, mert ha olyan ítéleteket hoznak, amelyek az egyszerű paraszti logika alapján elfogadhatatlanok, azzal az állampolgártól megkövetelt bíróságba vetett bizalmat rombolják – nyilatkozta a Demokratának Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája. Völgyesi az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megingásáról és a bírók politikai befolyásoltságáról is beszélt a hetilapnak.

Egyre több a közvélemény igazságérzetével nem találkozó, kirívó ítélet – mondta el a Demokratának adott hosszú interjújában Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezető bírája. A nyugalmazott bíró a hetilapnak nyomatékosította, megengedhetetlen, hogy a hatályon kívül helyezéseknek köszönhetően hosszú évekre elhúzódjanak az eljárások. Erre jó példa a Kulcsár-ügy, amely 14 év után jutott el a jogerős ítéletig – emelte ki Völgyesi, aki arra is utalt, hogy a bíróknak függetleneknek kell lenniük, egy bíró politikai tevékenységet nem végezhet, nem támogathat. Azonban szerinte ennek ellenére egyes kirívó döntések esetén az embernek az a benyomása, hogy az eljáró bíró túlságosan is tágan értelmezi a függetlenségét. Hozzátette: egyes bírói ítéleteken egyértelműen érezhető a politikai motiváltság és a bírói hivatásrend törvényeinek tilalma ellenére baloldali eszmei társutasság érvényesül egyes döntésekben. Hangsúlyozta, a bíróságokat is átláthatóvá kéne tenni és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megőrzése érdekében vizsgálni kellene a bírók életpályára való alkalmasságát.

Politikailag motivált bírák?

Völgyesi a politikai motiváltságra példaként említette a Biszku-pert, a Laborc Sándort felmentő ítéletet, vagy azt, hogy a Fővárosi Törvényszék húsz bírája fordult az Alkotmánybírósághoz a 2010-ben meghozott semmisségi törvény miatt. De a politikai motiváltság bizonyítékának gondolja a nyugalmazott bíró azt is, amikor 2006-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírái, akik futószalagon tették előzetesbe az embereket, kiközösítették és „árpádsávos bírónak nevezték” azokat a társaikat, akik a döntéseket másodfokon iránymutató érvelésekkel megváltoztatva szabadlábra helyezték az érintetteket. Szerinte az is probléma, hogy a szocialista-liberális kormányok idején nagyon megnézték, hogy kiket vegyenek fel bírósági fogalmazónak és amikor a a bírók nyugdíjazásával lefejezték a bírói kart, akkor ezek a politikailag motivált fiatalok előre léptek – tette hozzá.

Ha Budaházy tizenhárom évet kapott, Gyurcsány életfogytiglant érdemelne

A nyugalmazott bíró beszélt arról is, hogy Gergényi Péter ellen csak katonai bűncselekmények miatt indult eljárás, pedig teljes felelősség terheli 2006 őszéért. Kiemelte, már akkor tudni lehetett, hogy a Gergényi-perből nem lesz semmi, amikor a másodfokon eljáró Ruzsás Róbertre bízták az ügyet. Szerinte Ruzsás a Biszku-ügyben már bizonyította, hogy „mire képes és mire nem”. Völgyesi az interjúban kijelentette azt is, hogy nem érti, Budaházy Györgyöt miért ítélték hosszú börtönévekre. Szerinte, ha Budaházy tizenhárom évet kapott, Gyurcsány Ferencet életfogytiglanra kellene ítélni, hiszen 2006 őszén a hatalom végigverte, levadászta az embereket, amivel a lakosság megfélemlítése volt a céljuk.

Címlapfotó: MTI