Vadai Ágnes újabban élénk érdeklődést mutat az orosz embargó, a külügyminisztérium, valamint Budai Gyula munkája iránt. A Demokratikus Koalíció alelnöke október 25-én írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mi haszna van Budai Gyulának?” címmel. A Gyurcsány Ferenc üzelmeit évek óta figyelemmel kísérő Budai Gyula úgy tűnik, most nagyon kiverte a biztosítékot a DK-nál a Czeglédy Csabának adott kölcsön és az Altus átvilágítására vonatkozó feljelentésével. Sőt korábban, 2011-ben Vadai férjének cégét is megpiszkálta és jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés, csalás, továbbá a számvitel rendjének megsértése miatt javasolt büntetőfeljelentést.
A képviselő asszony szeptemberben az orosz embargóval kapcsolatban Fazekas Sándor minisztert kereste meg, de úgy tűnik, hogy ezzel csak a következő kérdését készítette elő, aminek célkeresztjében már a miniszteri biztos, Budai Gyula állt. Vadai szerint ugyanis nem dolgozik meg a fizetéséért, egyébként Budai kinevezését sem érti.
A Magyar Közlönyben megtalálható kinevezési dokumentumok szerint a miniszteri biztosnak az embargó miatt szükségessé váló külgazdasági intézkedésekre kell javaslatokat tennie, segítenie kell az embargóval sújtott mezőgazdasági és agrárvállalkozásokat, élelmiszer-feldolgozókat és vállalkozásokat piacaik megtartása érdekében. Budai Gyula feladata a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottságban az együttműködés elősegítése, kapcsolattartás az embargóval érintett magyar vállalkozásokkal, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel. Ugyancsak a biztos feladata a keleti nyitás politikája keretében az oroszországi piacon nem értékesíthető mezőgazdasági termékek más régiókban történő eladási lehetőségének vizsgálata és új piacok felkutatása.
Bár Vadai szerint nincs szükség a miniszteri biztos munkájára, a Földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderül, a magyar mezőgazdaságnak és a hazai élelmiszeriparnak is jelentős, sok milliárd dolláros kárt okoztak – közvetlen és közvetett módon – az Oroszországgal szembeni gazdasági büntetőintézkedések. Itt nem csupán az elvesztett piacok miatt kieső bevételeket kell megemlítenünk, mint veszteség, hanem többek között az elmaradt beruházásokat is. Mint írják, az orosz embargó egy jelentős érvágás volt a magyar gazdaság számára, ennek ellenére az uniós szankciókat minden esetben megszavazta a magyar kormány, az Európai Unió egységét nem bontva meg és gondoskodni kellett arról, hogy az orosz embargó által érintett hazai cégek túléljék ezt a helyzetet. Fontos célkitűzés volt, hogy ne küldjenek el munkavállalókat, a megtermelt termékeket más piacokon elhelyezhessék, és hogy új piacokat teremthessen Magyarország. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ezt a vállalását teljesítette: nem zártak be hazai cégek az embargó miatt, nem küldtek utcára embereket, a meglévő termékeket más külpiacokon elhelyezhették és más szintén az orosz embargó által sújtott országok dömping termékeitől megvédték a hazai termelőket, vállalkozásokat, a magyar piacot. Budai Gyula portálunknak az ügyről azt mondta, őszintén megdöbbent, hogy annak a Demokratikus Koalíciónak a tagja kérdőjelezi meg a munkáját, aki 2016. október közepe óta, párttársaival együtt nem vesznek részt a parlamenti munkában.
Mint ismert: Gyurcsány Ferenc tavaly október 10-én jelentette be, hogy nem vesznek részt a plenáris üléseken, a bizottsági munkában, a vitákban, a határozathozatalokban, nem nyújtanak be írásbeli kérdéseket, egyúttal tudomásul veszik, hogy emiatt elveszítik teljes képviselői tiszteletdíjukat. Hangsúlyozta, abban nem segíthetnek, hogy helyreálljon a kormány kétharmados többsége, ezért a kétharmados szavazásokon a jövőben is voksolnak majd. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha egy évig nem vennének részt a parlament munkájában, akkor megszűnne a mandátumuk, ezért ha a következő egy esztendőben nincs kétharmados döntés, akkor egy “technikai jellegű” szavazáson voksolnak majd, hogy ezt elkerüljék.
Budai Gyula; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az Országgyűlés honlapja szerint érdemi munkát a DK-s képviselők valóban nem végeztek azon kívül, hogy a kétharmados szavazásokra bejártak, fizetésüket pedig ennek ellenére felvették. A miniszteri biztos úgy véli, hogy igencsak “betalált” Gyurcsánynak Czeglédyvel, az Altus és a Humán Operator szerződések vizsgálatával.
Annyira fáj ez neki, hogy az én miniszteri biztosságomat kérdőjelezi meg, holott ők azok, akik nem vesznek részt a parlamenti munkában. Ha valakik, akkor bizony a DK-s képviselők nem jogosultak honoráriumra. Én a parlamenti munkában rendszeresen részt veszek és emellett az igazságügyi bizottság alelnöke is vagyok. Úgy vélem, hogy annyira rátapintottam a lényegre, hogy lementek olyan szintre, ami tényleg minősíthetetlen: azt kérdőjelezi meg, hogy én miért kapok fizetést? Ha Vadai elolvasná a kinevezésemet, akkor látná, mennyi mindennel foglalkozom. Rendszeresen interpellálok Gyurcsányról, aki még arra sem veszi a fáradtságot, hogy bejöjjön a parlamentbe és reagáljon az elhangzottakra. Gyurcsány nem volt ott az elmúlt két hónapban sem, amikor a Czeglédy-ügy miatt szólaltam fel, legalábbis én sosem láttam. Pedig nem ártana, ha válaszolna néhány igen fontos kérdésemre…”
Budai Gyula kifejtette: a Czeglédynek adott Gyurcsány-kölcsön során két utalás ismert eddig, a bankbizonylatok tanúsítása szerint a kölcsönt 2016. március 2-án utalták át. Akkor 78 098 860 forintnyi kapott a Human Operator az Altustól, az iratok szerint 2016 augusztus 15-én újabb 90 millió forintot utalt át az Altus Portfolio Kft ( amit a PestiSrácok.hu is megszellőztetett).
Az első utalás esetén egy ötoldalas szerződésről van szó, amely profi munka, ilyet bankok kötnek az ügyfeleikkel, s nem tartalmaznak dologi biztosítékot. Ebben van: a bank által befogadott azonnali inkasszó és személyi biztosíték. Nem árt tudni, hogy Czeglédy teljes vagyonával készfizető kezesként felel a kölcsön visszafizetéséért, továbbá késedelmi kamat, ami 10 százalék euróban, és kamatfelár. Mindez rendszeres kölcsön nyújtást valószínűsít a két cég között, ami felveti az üzletszerű tiltott pénzintézeti tevékenységet. “
A miniszteri biztos kifejtette, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet akkor folytat valaki, ha engedély nélkül, hitelt vagy kölcsönt ad úgy, hogy nyereség vagy vagyonszerzés a cél és mindez folyamatosan/rendszeresen zajlik.
PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS