Komoly fennakadásokat okozhatnak a szolgálat ellátásában, ezzel emberéleteket veszélyeztethetnek azok a hiányosságok, amelyeket a 112-es segélyhívószám általánossá tétele okozott a mentők és a tűzoltók munkájában – erősítették meg korábbi véleményeiket a rendszerről az érintett szolgálatok képviselői hétfői budapesti sajtótájékoztatójukon. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, Vidó Attila, a szervezet alelnöke és Illés István, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke az eseményen egyetértettek abban, hogy lényegesen szerencsésebb, egyúttal biztonságosabb lenne, ha hazánkban egymás mellett, párhuzamosan működhetnének a 112-es rendszer mellett a régi, 104-es, 105-ös és 107-es hívószámok is.
A szakemberek szerint az új szisztéma két központjába – Szombathelyre és Miskolcra – befutó segélykérések jelentősen lelassítják a beavatkozásokat, mert az ott lévő diszpécserek csak összegyűjtik a hívásokat, amelyeket aztán egyre alsóbb szintekre osztanak le. A régi megoldás a mentők és a tűzoltók szerint azért volt jobb, mert a segélykérések azonnal a területileg illetékes központokhoz érkeztek, amelyek azonnal és érdemben tudtak intézkedni. Illés István a 112-es rendszert érő, egyre több kritikáról elmondta, hogy azok döntően jogosak, mert három olyan súlyos hiányosságra hívják fel a figyelmet, amelyek döntő jelentőségűek a mentők munkájában. A szombathelyi és a miskolci központ jelentős időveszteséget idéz elő, amikor az ország egy másik, távoli területéről szóló segélyhívás helyét, a bejelentő személyét igyekszik beazonosítani, miközben régebben a regionális diszpécserközpontok már sokkal kevesebb információ alapján, és sokkal hamarabb útnak tudták indítani a mentőkocsikat. Az új központokból alsóbb szintre kerülő adatok ahány fokozaton átmennek, mindig torzulnak, így fordulhatott elő immár többször, hogy a mentőket rossz helyszínre, a segélyhívás helyétől több száz kilométerrel távolabbra küldték el, és olyan is előfordult, hogy a beteg a hibás intézkedés miatt elhunyt. Illés István szerint a mentődolgozók nem a statisztikai adatoknak hisznek, – mert azok alapján a másfélmillió hívásból a néhány tucat félreirányítás valóban jó aránynak tűnhet – hanem a kötelességüket szeretnék minél jobb minőségben teljesíteni, az pedig az emberéletek megmentése.
Számos uniós ország csak a turistáknak tartja fent a 112-t
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a 112-es hívószám bevezetése ugyan egy uniós norma bevezetése volt Magyarország részéről, de az nem zárja ki, hogy a régi rendszer is párhuzamosan működjön, ahogy az általános maradt több tagállamban is. Több uniós országban a helyiek még mindig a régi segélyvonalakat riasztják, a 112-est inkább a tájékozatlanabb turistáknak tartják fent. A két szisztéma párhuzamos működtetése nem pénz, illetve tecnikai kérdés, mert a kiképzett személyzet és az infrastruktúra így is adott, a jobb ellátás megteremtése, vagy inkább visszaállítása a mentők szerint inkább csak szándék kérdése. Illés István felhívta a figyelmet arra is, hogy a 112-es operátorok sokszor csak alapképzésben részesültek, így nem tudnak ellátni olyan, a régebbi mentődiszpécserek által rutinnak számító feladatokat, mint például amikor telefonon keresztül, szakszerűen instruálnak egy-egy laikust egy újraélesztésénél, vagy egy szülésnél.
A tűzoltók nem késlekedhetnek, mert minden másodperc életeket menthet
Salamon Lajos a tűzoltók nevében a sajtótájékoztatón elmondta, hogy álságos a 112-es rendszer korszerűbb voltára hivatkozni akkor, amikor az nagyobb katasztrófák – kiterjedt nagy tüzek, viharok, árvíz – esetén telítődik, és az ilyen, úgynevezett túlcsordulás esetén a szombathelyi és a miskolci operátorok nem tudnak minden hívást fogadni, ezek így a helyi diszpécserekhez futnak be, akárcsak korábban. Ha ez így működik, akkor miért ne működne más esetekben – tette fel a kérdést Salamon Lajos, aki hozzátette: a 112-es operátorok döntő részének semmilyen képzettsége nincs ahhoz, hogy meghatározza, egy-egy tűzesethez milyen készültséggel vonuljanak ki a tűzoltók, így sokszor a parancsnokoknak a helyszíneken kell további erősítést kérniük, holott pontos információk alapján nagyobb erővel indulhattak volna útnak. Ez akár emberéletekbe is kerülhet, és olyan eseteket is eredményezett már, hogy a tűzoltók a laktanyából nézték a közelben tomboló tüzet, de nem indulhattak el addig, amíg a 112-es rendszer operátorai végég nem értek a bürokratikus akadályokon. A döntést végül a katasztrófavédelem helyi vezetője hozta meg, aki felülbírálva a teszetoszáskodást, a hivatalos parancs kiadás előtt maga küldte ki az embereit oltani.
Nem annyira játékos feladat mentelmi joggal rendelkezőknek
Vidó Attila szerint alaptalanok azok a hivatalos közlések, hogy a 112-es rendszer operátorai minden esetben tíz-tizenöt másodpercen belül fogadják a segélyhívásokat, sokszor előfordul, hogy percek telnek el, ami a tűzoltók munkájában óriási időveszteségnek számít. A szakember a sajtótájékoztatón arra kapacitálta a mentelmi joggal rendelkezőket, – ilyenek az országgyűlési képviselők, vagy az ombudsman – hogy próbálják ki: riasszák egy magyarországi kisváros tűzoltóságát a régi rendszeren, és a 112-n is, és biztos, hogy az előbbi esetén lényegesen hamarabb érkezik a segítség. Vidó Attila egy hasonló kísérlettől óva intette az átlagos állampolgárokat, mivel a hatóságok félrevezetése bűncselekménynek minősül. Az eseményen felszólalók közösen kiemelték: nem pénzt, vagy jobb munkakörülményeket várnak a döntéshozóktól, hanem csak annyit, hogy az esküjükben tett fogadalmaiknak maradéktalanul eleget tehessenek, és emberéleteket, életeket menthessenek a legjobb tudásuk szerint.
A Magyarországon több mint három éve bevezetett 112-es rendszer az amerikai filmekből ismert ottani 911-es segélyhívó szisztéma lenne, csak az itteni tanulságosan magyarosra, és uniósan bürokratikusra sikeredett. A témában számos sajtócikk jelent meg az utóbbi időkben, és az emberek nem értik, hogy ha mentőt hívnak valakihez, mert valaki rosszul lett Budapesten a Blaha Lujza téri villamosmegállóban, akkor az operátor miért tölt el azzal hosszú perceket, hogy kiszedje a bejelentőből a megálló pontos postacímét, földrajzi helyzetét. Egy autós tűzesetet akart bejelenteni, amikor elhaladt egy lángoló gabonatábla mellett, mire a diszpécser a telek helyrajzi viszonyait kezdte firtatni. A sokadszorra előforduló esetkeknek már halálos áldozata is volt, amikor egy infarktusos emberért az operátor három megyével odébb, csaknem háromszáz kilométerrel távolabbra küldte a mentőt, amely így perszze nem érhetett volna oda időben, Az nem nyilvános, hogy a 112-es diszpécserek kiképzésében milyen tananyagok vannak, de a mentődolgozók szerint ilyen értelmetlen utasítást még egy laikus sem adna ki. A 112-es szolgálat dolgozói sokszor névtelenül, intenetes fórumokon mentik a mundér becsületét, de tanácsaik legtöbbször kimerülnek abban, hogy a bejelentők mindig legyenek összeszedettek, ismerjék fel a betegségek, sérülések jeleit, és mindig pontosn tudják, hogy hol vannak. A gyakorlott mentők szerint ezek például egy baleset szemtanúitól nem várhatók el, az emberek többsége egy ilyen esetben sokkot kap.
Fotók: PS, MNO.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS