A vád szerint csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési minisztere és öt másik vádlott azzal, hogy dilettáns módon elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek. A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik – tudta meg a PestiSrácok.hu.
Portálunk értesülése szerint március 20-án az ügyészi vádbeszéddel folytatódik Szabó Pál volt közlekedési miniszter és bűntársainak pere a Fővárosi Törvényszéken. Ám sajnálatos módon a parlamenti választás előtt már nem születik elsőfokú ítélet az ügyben, mivel a védőbeszédek április 10-én, két nappal a voksolás után kezdődnek. A korrupciós ügyben Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indítottak nyomozást 2010 elején. A volt fideszes képviselő egyrészt a Krisztina körúti postaszékház értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerületi, Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Balsai azt vélelmezte, hogy ezeknél nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette valósult meg, amelyért Szabó Pál akkori posta-vezér mellett az egyik helyettese, beruházási igazgatója és az ÁPV Zrt. több vezető munkatársa tehető felelőssé. A megindult büntetőeljárás nyomán Szabó Pál (aki 2002 és 2008 között volt a posta vezérigazgatója) és öt másik vádlott ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség még 2013-ban. A büntetőper 2015 januárjában kezdődött, vagyis több mint három évre volt szükség ahhoz, hogy elsőfokú ítélet közelébe jusson…
Több milliárdos kárt okoztak
A Magyar Posta Zrt. igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatósága 2006-2007-ben döntött a fővárosi Krisztina körúton lévő impozáns postapalota eladásáról. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték, és az ingatlant a Wallis-csoport egyik cégének adták el. A vádirat szerint a posta részéről Szabó Pál akkori vezérigazgató, illetve K. Bálint és K. Péter, a vagyonkezelő részéről pedig V. Zsuzsanna, K. Zoltán és S. István
- olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak;
- továbbá nem tértek ki a cég vagyonvesztésére azért, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabb megoldásnak.
Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel megszegték a munkakörükkel járó vagyonkezelői kötelezettségeiket, és cselekményük eredményeként a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának, valamint az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagjai a székházbérlés mellett döntöttek, illetve e döntést támogatták. Ezzel a vádlottak az ügyészség álláspontja szerint a Magyar Postának tízéves viszonylatban csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak. A bűncselekményért a törvény szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A Krisztina körúti egykori postapalota csodálatos épülete; Fotó: MTI/Jászai Csaba
A vádirat szerint Szabóék nem mérlegelték kellő alapossággal, hogy új irodaház méregdrága bérlése helyett esetleg a régit kellett volna felújítani vagy egy új székházat építeni. Szabó Pál a büntetőperben nem ismerte el bűnösségét, tagadta a terhére rótt vádakat, és próbálta bizonyítani, hogy a korábban negatív üzleti eredményű társaság hatesztendős vezetése alatt mindvégig pozitív üzleti eredményt produkált. Az eladott székházak – állaguk és beosztásuk miatt – alkalmatlanok voltak a korszerű postaigazgatás gyakorlására, a liberalizáció elvégzésére – magyarázta Szabó Pál, aki egyébként a büntetőper harmadrendű vádlottja. Egyébként Szabó Pál postavezérsége idejére tehető a szintén korrupciógyanút keltő, méregdrága postai kerékpárbeszerzés is.
Gyurcsány mellé szegődött
Szabó 2002-től 2008-ig volt a Magyar Posta vezérigazgatója, 2008-ban pedig a bukás szélén álló Gyurcsány-kormányban is szerepet vállalt közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterként; ez utóbbi tisztségéről a monorierdői, négy halálos áldozatot követelő vonatbaleset nyomán mondott le. Ekkor adott elő emlékezetes magánszámot Gyurcsány Ferenc is, aki D-kategóriás színészként próbálta meg eljátszani, mennyire sajnálja a vasúti szerencsétlenség áldozatait. Az alábbi felvételen viszont nem az akkori miniszterelnök együttérzése látszik, hanem szánalmas ripacskodása:
Videó: Youtube. Coub: Hír TV/PS. Vezető kép: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS