Több tízezer potenciális terrorista tartózkodik az Európai Unió területén – erről beszélt hétfőn az uniós rendőrségi együttműködési szervezet, az Europol főigazgatója Szófiában.
Azt Rob Wainwright sem tudta megmondani, pontosan mennyi lehetséges merénylő van az uniós országokban, csak abban biztos, hogy hatalmas kihívással néznek szembe a titkosszolgálatok. Az M1 Szemtől szembe című műsorában Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa és Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő elemezte a kialakult helyzetet.
Nyilvánvaló, hogy nehéz meghatározni a potenciális terroristák pontos számát Európában, de a fenyegetettség nagy és összetett. Különös tekintettel azokra az aktív külföldi harcosokra, akik Szíriában és Irakban voltak, és akik a jövőben visszatérhetnek. Ezen kívül radikalizálódott emberek egész csoportja található az európai országokban, ők jelenleg is a biztonsági szervek megfigyelése alatt állnak, mint potenciálisan veszélyes elemek
– jelentette ki Rob Wainwright. A terrorveszély jelentette problémákon kívül ott vannak az egyre szaporodó, egyéb bűncselekmények: rablások, késes támadások, szexuális erőszakok, gyilkosságok. A szakértők sem vitatják már, hogy van kapcsolat a bűnözés alakulása és a bevándorlás között.
Egyfajta bűnmegelőzés a titkosszolgálatok munkája
Póczik Szilveszter elmondta: a titkosszolgálatok munkája is egyfajta bűnmegelőzés, az elmúlt hónapokban százas nagyságrendben vettek őrizetbe olyan személyeket, akikről joggal volt feltételezhető, hogy esetleg egy terrorcselekmény megvalósítására készülnek. Ezzel szemben az egyszerűbb, erőszakos bűncselekményeknek okozatiságát vizsgálva egy nagyon bonyolult rendszert látunk, amely részben összefügg a migrációval – közölte.
A kriminológiai szakirodalomban teljes egyetértés mutatkozik annak a tekintetében, hogy a késes támadások elkövetői 20 és 40 év közötti fiatal férfiak, ők adják az erőszakos bűnözésnek a törzsét
– vélekedett a szakértő.
Megnőtt a késes bűncselekmények száma
Gyarmati István szerint alapvetően jól végzik a dolgukat a titkosszolgálatok, azonban a közvéleményt az érdekli, amit elkövetnek, nem pedig az, amit megelőztek. A mai társadalomban összezavarja az embereket a más értékrendszer szerint élő migránsokkal történő keveredés – mondta a szakértő.
Egyedi bűnelkövetők mellé, akikről nem feltételezhető egy indulati bűncselekmény elkövetése, nem lehet rendőrt állítani, így a bűnmegelőzés három szintjén nem tudjuk azt garantálni, hogy senkinek sem esik bántódása
– fogalmazott Póczik Szilveszter.
A késsel elkövetett bűncselekmények száma nagyon megszaporodott a migrációs válság kezdete óta. A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 2017 második felében 700 ilyen cselekmény történt, és majdnem minden elkövető migrációs háttérrel rendelkezett
– közölte a szakértő. Németországban éles vita folyik arról, hogy szabad-e biológiai jellegű eljárásokat folytatni a bevándorlók valódi életkorának megállapítása érdekében. Erre kidolgoztak egy biológiai megfigyelési rendszert, ezt azonban manapság nem alkalmazzák, szemmel láthatóan alkotmányjogi megfontolásokból, Németországban pedig egyáltalán nem törődnek ezzel – tette hozzá. A másik probléma, hogy a fiatalkorúak bűnelkövetési hajlandósága egyre intenzívebbé és egyre kegyetlenebbé válik. A migrációval összefügg, hogy ezek a fiatalemberek nem mentek végig az európai szocializációs folyamatokon, ami a hétköznapi ember számára magától értetődő – vélekedett Póczik Szilveszter. Gyarmati István megjegyezte: más civilizációban más számít bűncselekménynek, azt az alapelvet kellene érvényesíteni, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, függetlenül attól, milyen háttérrel rendelkeznek.
Forrás: hirado.hu, fotó: EPA/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS