Öt feladattal egészül ki a tárca portfóliója, az Információs Hivatal, a nemzetközi energiatárgyalások és az űrkutatás, a határon átnyúló gazadási kérések, valamint a nemzetközi szerződések ratifikálása is a külügyhöz került – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelölt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bzottsága előtti meghallgatásán. A tárca legfőbb feladatait hét pontban összegezte a jelölt, ezek között a migrációs hullám újraindulásával erősödő terrorveszélyt hangsúlyozta.
Rendkívüli hatású folyamatok indultak el a világban, mind a gazdasági, biztonsági viszonyok megváltoztak – mondta Szijjártó. Kifejtette, egyik sem független a másiktól, így komplex biztonsági kihívásokkal nézhetünk szembe. Globális, szubregionális, regionális megállapodások nagy sebességgel kezdtek el felbomlani, az iráni nukleáris egyezmény felmondása az egyik legfrissebb ilyen – elemezte a helyzetet.
A migrációs hullám újraindulásáról szólva a külügyminiszter-jelölt azt mondta, most, amikor Athénban járt, egyértelműen azt tapasztalta, hogy Thessalonikiben egy hónap alatt ötszörösére nőtt a szárazföldön érkező menekültek száma.
30-35 millió olyan ember élhet az észak afrikai térségben, akik könnyen hozhatnak olyan döntést, hogy elhagyják jelenlegi tartózkodási helyüket. Ezen kívül szintén aggodalomra ad okot a Jordániában, Irak kurd területein, a török területeken a bevándorlók számának növekedése. És akkor a szubszaharai térségről még nem is beszéltünk – fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy Pakisztánból is megpróbálnak kiszorítani oda bevándorolt afgánokat, ami újabb migrációs folyamatokat indíthat el.
A minket körül vevő világ instabilitásai, gazdasági visszaesései, fegyveres konfliktusai arra mutatnak, hogy a népvándorlási folyamatok fokozódni fognak – summázta a migrációs helyzetet a külügyminiszter-jelölt.
A terrorfenyegetettség kapcsán Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Magyarország nem csak beszél a terror elleni harcról, hanem 200 katonával vesz részt az Iszlám Állam elleni nemzetközi erőfeszítésekben. Ugyanakkor újabb kihívásokra kell felkészülni, vagyis hogy az Iszlám Állam (IÁ) taktikát változtat: az alvó sejtek, magányos harcosok taktikájára tér át. Idegen harcosok Európába való visszatérési kíséreteire kell felkészülni, akik sok eseten európai állampolgárok és az IÁ kiképzésében részesültek. Visszatérésüket az Európai Unió területére segítheti a megújuló migrációs hullám – hangsúlyozta a politikus.
Gyorsabb uniós integrációt
Az Európa jövőjéről szóló vitákat illetően Szijjártó Péter megjegyezte, hogy történelmi kihívásokkal szembesülünk. A viták a jövőben csak éleződni fognak, és ezek emocionális töltete is erősödni fog. Nem az a baj – hangsúlyozta a miniszterjelölt -, hogy vitát folytatunk Európa jövőjéről, hanem az, hogy aki a main stream véleményével ért egyet, azt Európa-ellenesnek bélyegzik.
Szijjártó Péter álláspontja szerint nem helyes, hogy az unió 2025-ra prognosztizálja Szerbia és Montenegro csatlakozását. Az európai integrációt fel kellene gyorsítani, ez használna Európának, a hét év elfogadhatatlan.
Ennyit az “oroszbérencezésről”
A Külügyminisztérium kiemelt feladatának tekinti az energiabiztonsággal kapcsolatos kihívásokra való válaszadást. Déli irányból energiabeszerzési blokád alatt áll az ország. Horvátországgal, Romániával adott a gázvezetékeink összeköttetés, viszont csak mi tudunk szállítani nekik. Ahhoz, hogy ők is tudjanak szállítani nekünk, ahhoz meg kellett volna csinálniuk azokat a beruházásokat, amelyeket vállaltak, s amiből a mai napig nem történt semmi – emlékeztetett a külügyminiszter-jelölt.
Mi megépítettük a magyar-szlovák összekötést. A Gazprom közben lefoglalta a német-cseh kapacitást. Ennyit az “orosz bérencezésről” és “putyinozásról” – jegyezte meg Szijjártó Péter.
Élünk a vétójoggal
A nemzeti kisebbségek védelmében a miniszterjelölt leszögezte, hogy várhatók nemzetközi turbulenciák, ugyanakkor ha szükséges, politikai eszközök tárházát fogják bevetni. Ukrajnában jelenleg a magyar nemzeti közösség jogait durván megsértik. A miniszterjelölt megjegyezte, hogy sokáig hangosan támogattuk Ukrajna nemzetközi törekvéseit. De most, amíg nem kapunk jogi garanciát arra, hogy visszaállítják a kárpátaljai magyarok elvett jogait, az oktatási törvény rájuk vonatkozó részét 2023-ig nem léptetik hatályba, majd 23 után sem léptetnek életbe olyan rájuk nézve hátrányos passzust, amelyet a tárgyalások során tisztáztak, és fogadtunk el, akkor vétójogunkkal élünk Ukrajnával szemben.
Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktushelyzet fennállása óta csak súlyosbodott a helyzet a tekintetben, hogy már azzal is fenyegeti az ukrán kormány a kárpátaljai magyarokat, hogy aki kettős állampolgár, annak a magyar állampolgárságát elveszik.
Információszerzés nemzeti érdekből
Végül külgazdasági kérdésekre is kitért a politikus. Megjegyezte, hogy a nagyberuházásokért nemzetközi szinten öldöklő harc zajlik, és mindenki “más hangszeren játszik”. Magyarország is versenyben van ilyen innovatív beruházásokért, ezért ezen a téren is versenyhelyzetek, konfliktusok várhatók.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Az ettől a ciklustól újra Külügyminisztérium alá tartozó Információs Hivatalnak (IH) olyan feladata is lesz, hogy gazdasági területen információkat szerezzen, kizárólag olyan területen és kérdésekben, amelyek a nemzet érdekeit szolgálják. Szijjártó Péter végül azt is kijelentette, hogy munkája során a Nemzetbiztonsági Bizottsággal együttműködésre törekszik, mert a nemzet biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés. A bizottsági üléseken, amikor csak teheti, személyesen lesz jelen.
Végül elmondta, a minisztériuméban négy államtitkárság lesz, a korábbi kettő mellett két további államtitkárral bővül a tárca. Egyikük a tájékoztatásért, másikuk a nemzetközi megjelenítésért fog felelni.
Szél Paks II-től kiakadt
Elsősorban Molnár Zsolt, Szél Bernadett, valamint Mirkóczki Ádám szegezett kérdéseket a miniszterjelöltnek. Molnár Zsolt megjegyezte, hogy noha a választások eredménye egyértelmű, álláspontja szerint egyetlen kormánypárti miniszterjelölt kinevezése sem támogatható ellenzéki oldalról. Arra is kíváncsi volt, valósak-e a sajtóban megjelent hírek miszerint a hírszerzés területén integráció várható és ez az IH-t is érinti-e. Szél Bernadett kétszer is szót kért. Roosevelt néhai amerikai elnök intelmeivel kezdte és inkább kritikákat fogalmazott meg mint kérdéseket. Ukrajna kapcsán azt sugallta, hogy a miniszter a szomszédos országgal aláássa a kapcsolatot. A Paks II beruházást hosszasan támadta, kijelentve, hogy aki ezt a beruházást erőlteti, nyomja, orosz partnerre, az szerinte le sem tagadhatja, hogy az országot Putyin kezébe adta. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár méltatta Szijjártó Péter elmúlt négy évi külügyi tevékenységét és örömét fejezte ki, amiért az IH a külügy alá kerül. Végül Mirkoczki Ádám is az irányú aggályát fejtette ki, hogy az IH a jövőben gazdasági területen is kifejtheti tevékenységét.
A hírszerzésért a külügy felel
Válaszában Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy feleslegesen soha egyetlen konfliktust nem vállalt fel, csakis a magyar nemzet, illetve a külhoni magyarok érdekében és ez a jövőben is így lesz. A hírszerzés integrációja kapcsán azt mondta, hogy az Információs Hivatal önálló marad és annak vezetőjét sem tervezi lecserélni, a főigazgatóval eddig is kiválóan együtt tudott működni. A Miniszterelnöki Kormányirodában három kabinet fog működni, egy stratégiai, egy gazdasági és egy nemzetbiztonsági. Ez utóbbit a belügyminiszter, vagyi Pintér Sándor fogja vezetni, de tagja lesz a külügyminiszter is. Így a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda együttműködése nemzetbiztonsági és hírszerzési kérdésben gördülékeny lesz, de a hírszerzésért egyértelműen a Külügyminisztérium felel majd.
Verbális karate
Az orosz befolyásról szóló vádakra Szijjártó Péter azt felelte, nem csak az oroszok, mások is akarnak befolyásoló tevékenységet folytatni Európában, de nem szabad külföldi érdekeknek érvényesülni a hazai politikai döntéshozásban.
Azzal, hogy az oroszok részesei az európai energetikai folyamatoknak, nincs értelme vitatkozni. A Gazprom ugyanakkor nem az MVM-vel készít elő épp együttműködést, hanem a legnagyobb nyugat-európai vállalattal.
A Gazprom rekord mennyiségű gázt ad el Európában. Az Oroszországgal szembeni verbális karate óriási, de a háttérben a legnagyobb üzleteket a Nyugat köti a Gazprommal – fogalmazott a politikus. Hozzátette, ha a Paks II. beruházás kapcsán Szél Bernadett azzal vádolja a magyar kormányt, hogy Oroszország európai befolyását kívánja erősíteni, ezt az állítást vissza kell, hogy utasítsa.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS