A mostani forintgyengülés mögött részben világgazdasági folyamatok, részben a migránsügy miatti politikai bosszú áll – ennek a véleményének adott hangot Boros Imre közgazdász lapunknak nyilatkozva. Szerinte a Matolcsy György által vezetett jegybank helyesen teszi, hogy nem emel kamatot, mert azzal sokat ártana a magyar gazdaságnak.
Vegyük sorjába a gazdaság tényeit. A számok azt mutatják, hogy sokkal többet teljesítünk a külföld felé, mint amennyit onnan kapunk. Több deviza folyik be az országba, mint amennyit ki kell fizetni azokért a termékekért és szolgáltatásokért, amiket igénybe veszünk. Ez a különbözet megjelenik devizában, ami előbb vagy utóbb becsatornázódik a Magyar Nemzeti Bankba. Emiatt a forintnak sokkal inkább erősődnie kellene, mint gyengülnie.
De van egy másik dolog, amiről kevesebbet beszélnek: az államadósság. Ennek jóval több, mint felét külföldiek finanszírozzák, és nem magyarok. Itt is sikerült azonban előrelépni, mivel korábban devizában hiteleztek, ma már jórészt forintban. Azonban ettől még a külföldiek tulajdona, és nekünk meg az adósságunk. Ide tartozik az a fejlemény, hogy az Egyesült Államokban már kétszer is kamatot emeltek, ami az amerikai állampapírok hozamának emelkedésével jár. Mellesleg Trump nem csinálja rosszul a dolgokat, és jól megy az USA gazdasága. Ezért pénz áramlik ki Európából az USA felé, egyébként magából az euróból is, amelynek megbotlott az árfolyama a dollárhoz képest. De ilyenkor bekövetkezik, hogy az úgynevezett feltörekvő országokból szintén vonul ki a pénz. A złoty és cseh korona hasonló pályát ír le az elmúlt hónapokban, mint a forint.
Politikai bosszú
Ezekhez kapcsolódik azonban még valami, amit már 2012-ben megtapasztalhattunk. Ez nem más, mint azoknak a bosszúja, akik minket a nyugati féltekén nagyon nem szeretnek. Itt elsősorban Soros Györgyöt szokták emlegetni, de rajta kívül vannak még jó néhányan. Tudjuk, hogy a V4-ek diadalt ültek a legutóbbi EU-csúcson, hiszen a migránsügyi tárgyalások úgy alakultak, ahogy nekünk kedvező. Nyilvánvaló, hogy ezt az egyezséget ezek a pénzügyi körök már jó előre tudták. Úgy gondolták, hogy beiktatnak egy kis „büntit”. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy elkezdenek nagy volumenben eladni magyar államkötvényeket, amit átváltanak euróra és dollárra. Ezért kialakul az árfolyamgyengülés és az adósságunk hozamának emelkedése. A hozamemelkedés miatt pedig Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét támadják, és sürgetik, hogy emelje a kamatokat. Na, ezt hívják spekulációnak – szögezte le Boros.
Nyilvánvaló, hogy egy kamatemelés a magyar gazdaságnak nagyon nem hiányzik. Ekkor a háztartások, a vállalkozások és költségvetés kamatterhei megnőnek, és ez a pénz Hegyeshalom irányába elhagyná az országot. Ezért áll ellen a kamatemelésnek Matolcsy jegybankelnök. Arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem az a dolga, hogy az árfolyamot figyelje, hanem az, hogy az inflációt. Azt mondja, hogy neki, mint jegybanknak, akkor van dolga, ha az infláció eléri esetleg a 3 százalékot. Egyébként is a magyar gazdaságnak inkább előnyös az árfolyamcsökkenés. Igazából csak a külföldre nyaralni induló turistáknak van ebből a mizériából kára. De a hazai exportálóknak és idegenforgalomnak előnyös. Az lehetne komolyabb baj, ha az árfolyamcsökkenés azonnali áremelkedést váltana ki, de ennek semmi jele. Ha tehát nem sikerül belerángatni a Magyar Nemzeti Bankot a „buliba”, akkor ez a spekuláció kifullad majd és a spekulánsok sok pénzt fognak veszíteni.
Soros György csak egy kifutófiú
Visszatérve az ellenünk irányuló spekulációra, megállapítható, hogy az egyik motívum a politikai bosszú. Boros elmondta, hogy nem akar senkit se megnevezni, de vannak sejtések, hogy kik állnak a dolgok mögött. Akár például az üres shortolásnak nevezett ügyletek is előfordulnak. 2012-ben volt olyan is, hogy egy emblematikus amerikai bank, amelyik az a kategória, hogy „soha, semmire nem farag rá”, eladott egy magyar banknak magyar államkötvényt, aminek kifizették a vételárát, de nem szállították le a kötvényeket. Amikor ezt a magyar fél szóvá tette, akkor azt üzenték nekik, hogy jobb, ha csöndbe maradnak. Az ilyen ügyletek, amikor eladják a nagy semmit, komoly árfolyamhatásokat tudnak kiváltani. Na, ezekre az esetekre van a jegybank, amely figyeli a devizakereskedést, és ezért a spekulánsok nem tudnak teljesen elbújni.
Tehát, hogy kik kavarnak, az idővel úgyis kiderül, de ezt úgyse fogja soha senkinek elmondani a magyar jegybank. Nem csak Soros Györgyre kell gondolni, mert ő lényegében egy kifutófiú. Különben Soros és üzlettársai közt sem felhőtlen a kapcsolat. Elég idős már, és ezért gyorsan betettek az alapítványokba Soros pénzéből 18,6 milliárd dollárt, nehogy ez a pénz az örökösök kezére jusson. Leválasztottak 6 milliárd dollárt, ami tevékenységének jutaléka, ami majd örökölhető lesz. Ezt természetesen a liberális sajtó valamiféle nagy jótékonyságnak tüntette fel, de erről valójában szó sincs. Vagyis csak sejteni lehet, hogy pontosan kik állnak a mostani spekuláció mögött. De elég pontos meghatározás, ha azt mondjuk, hogy a pénzhatalmi világelit áll a dolgok mögött – jelentette ki Boros Imre. Azok, akik nagyon haragszanak ránk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS