Itt a Szeviép-vádirat: saját cégeikbe talicskáztak ki másfélmilliárdot az elítélt vállalkozók

Botka László szerint semmi különös nincs a Szeviép csődje körül, hiszen azokban az években, amikor a szegedi építőipari vállalkozás tönkrement, egymás után mentek tönkre a hasonló cégek. Azt már eddig is tudtuk, hogy a szegedi szocialista önkormányzat házi beszállítója azért ment csődbe, mert éveken át folyamatosan folyatta ki a pénzt kölcsönök formájában olyan cégeknek, sportegyesületeknek és magánszemélyeknek, akiktől és amelyektől esély sem volt az összegek visszaszerzésére. Volt olyan társaság is, amelyik közreműködött a pénzkimentésben. Ez a Biztonsági Üzem Kft., Ujhelyi István MSZP-s politikus korábbi sofőrjének a cége. A PestiSrácok.hu megszerezte az első fokon lezárult büntetőügy vádiratát, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy a Szeviép-vezérek a saját érdekeltségi körükben lévő cégeknek hiteleztek. Éveken át, még a Szeviép pénzügyi nehézségei idején is, sőt akkor is lapátolták ki a százmilliókat, amikor a társaság már fizetésképtelen volt. A Csongrád Megyei Főügyészség által jegyzett vádiratban összesen 11 olyan céget találtunk, amelynek vagy egy nagy összeget egyszeri jelleggel, vagy havi rendszerességgel kölcsönöztek. Ezek közül egyik sem volt független a Szeviéptől, illetve a három első fokon elítélt Szeviép-vezértől. A dokumentumból kiderül, hogy nemcsak itthon terítették szét saját érdekeltségű vállalkozásaikban a vagyont, hanem nemzetközi vizekre is eveztek: Romániában és Horvátországban is köthető Oltványi, Baranyi és Pistrui nevéhez egy-egy bedőlt projekt, eltűnt százmilliók. Az egyébként már fizetésképtelen építőipari mamutcégből pedig még sportklubokat is támogattak, úgy, hogy közben kisvállalkozók százait tették tönkre.

Három év leforgása alatt összesen több, mint 1,5 milliárd forintot bűvészkedtek el az első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Szeviép-vezérek: Oltványi József, Baranyi Sándor és Pistrui László – áll a vádiratban. A bűvésztrükk már-már annyira mesteri, hogy tanítani lehetne. Az 1991-ben alapított Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zrt.-t, ahogy a vádirat is fogalmaz, “erősen strukturált, divíziókra tagozódó szervezeti felépítéssel” rakták össze. A legfőbb ügyvezető szerv az igazgatóság volt, mindent döntést az igazgatóság hozott meg. A zrt.-hez több külön gazdálkodású, önálló, de a Szeviép Zrt. tulajdonában álló kisebb cég tartozott. Külön céget alapítottak az egyes szakterületekre és a külföldi projektekre is. Építési beruházásokkal, vízépítményi létesítmények kivitelezésével, útépítéssel és magasépítéssel foglalkoztak országszerte, illetve más országok, Románia és Horvátország területén – de erről majd később.

Az M43-as autópálya építéséhez kapcsolódó kézi régészeti munkákat végzõ Ásatárs Kft. alkalmazottai demonstrálnak az autópálya egyik kivitelezõje, a Szeviép Zrt. székháza elõtt 2010. május 6.-án. Gallina Zsolt cégvezetõ szerint a vállakozás több tízmillió forintnyi számlát nem fizetett a Szeged és Hódmezõvásárhely határában elvégzett feltárások után. A Szeviép Zrt. 2010. április 26-án csõdvédelmet kért. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ahogy azt már korábbi cikkeinkben bemutattuk, a baloldali kormányok idején az állam, valamint a szocialista, baloldali önkormányzatok, élén a Botka László vezette Szegeddel hosszú éveken át gondoskodtak róla, hogy bőven kapjon megbízást és pénzt a Szeviép. 2005 és 2010 között csaknem 34 milliárd forint közpénz folyt be a cég kasszájába. A vádirat szerint ebből 1,5 milliárdot tüntettek el 2007 és 2010 között saját érdekeltségű cégeiknek kifizetett kölcsönök formájában, úgy, hogy közben 6,5 milliárd forinttal károsították meg alvállalkozóikat, akiket nemes egyszerűséggel nem fizettek ki.

A Szeviép Zrt. 2007 év elejétől, rendszeresen, nagy összegben nyújtott kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon  a teljes egészében vagy részben a zrt. tulajdonában álló, de önállóan gazdálkodó gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek is. A kölcsönadás  minden esetben biztosítékként lekötött fedezet hiányában történt, a visszafizetés nem teljesülése esetén jogkövetkezmények nélkül. Több estben likviditási problémákkal küzdő cégeknek, amelyek jelentős tartozást halmoztak fel a Szeviéppel szemben, így a visszafizetésnek reális esély nem volt

– fogalmaz a vádirat. Hozzáteszik, hogy ezekre a kölcsönadásokra akkor került sor, amikor már maga a Szeviép is nehéz anyagi helyzetben volt, a fizetésképtelenség fenyegette a céget, vagy már fizetésképtelen is volt. Lefordítjuk: 2007-től úgy rohantak a csőd felé, hogy miközben a kivitelezési munkát ténylegesen elvégző alvállalkozókat nem fizették ki, a zrt. utolsó százmillióit is kifizették szintén veszteséges saját cégeiknek, amelyeket aztán ugyancsak becsődöltettek. Így a pénz, mintegy 1,5 milliárd forint a Szeviép leányvállalatainál, illetve a tulajdonosok más cégeinél köddé vált. Mire a Szeviép Zrt.-t a Csongrád Megyei Bíróság végzésével felszámolták, már nem volt vagyon. A kölcsönök kilencven százalékát valódi értékükhöz képest jelképes összegért sikerült értékesíteni a felszámolónak faktoringcégek felé. A 1,5 milliárd forint okozott vagyonvesztésből (azaz kilapátolt pénzből) így csak mintegy 438 millió forint térült meg.

Forgalomlassító demonstrációt tartottak 2010. május 21-én kamionjaikkal Szeged és Hódmezõvásárhely között a 47-es út és az épülõ M43-as autópálya csomópontjánál azok az alvállalkozók, akiknek a csõdvédelem alatt álló Szeviép Zrt. tartozik jelentõs összeggel. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A vádirat pontosan részletezi, melyek azok a cégek, sportklubok és magánszemélyek, amelyeknek az irreális kölcsönöket nyújtották. Többségükbe havonta, kéthavonta, részletekben csurgatták a pénzt. Hiába nem törlesztettek, az igazgatóság újra és újra kitolta a visszafizetési határidőt, és újabb kölcsönt adott.

Biztonsági eltüntetés

Az egyik ilyen leányvállalat – amelyről már sokszor írtunk korábban – a Biztonsági Üzem Kft. volt, amelyet száz százalékban a Szeviép Zrt. tulajdonolt és Ujhelyi István szocialista politikus korábbi sofőrje, B. Tamás vezetett. A vádirat szerint 2008 és 2010 között, heti, havi rendszerességgel adta az anyavállalat a Biztonsági Üzem Kft.-nek a kölcsönöket, vagyis még akkor is, amikor már zajlott a csődeljárás. A társaság a kölcsönök idején folyamatosan veszteségesen működött, a kölcsönöket nem tudta törleszteni. Összesen csaknem 429 millió forint tartozást halmozott fel a Szeviép Zrt felé, majd 2010 júniusában felszámolás alá került. (Ez az az összeg, amire a büntetőperben tanúként meghallgatott B. Tamás nem emlékezett, sem arra, hogy kapta, sem arra, hogy mire költötte – a szerk.)

Pénzenergia Battonyának

2008 és 2010 között, azaz még a fizetésképtelenné válása után is összesen 19 alkalommal kölcsönzött a BATTONYAI ENERGIAPARK Beruházó, Termelő és Szolgáltató Kft.-nek, amely a Szeviép Zrt. résztulajdonosának, a Szeviép Investment Befektetési és Vagyonkezelő Holding Kft.-nek a többségi tulajdonában állt. Az Energiapark révén durván 10 millió 650 ezer forinttal sikerült megrövidíteni a felszámolás alá kerülő Szeviép-vagyont.

104 millió a veszteséges ingatlanosnak

2007 és 2010 között – vagyis szintén még a csődeljárás idején – is talicskázták a pénzt a Jázmin 16 Ingatlanforgalmazó Kft.-be, amelynek a Szeviép Zrt. 50 százalékban volt tulajdonosa. A vállalkozás 2008-tól folyamatosan veszteségesen működött, így az ide kifizetett 104 millió forint kölcsönt sem volt miből visszafizetni – ezt a veszteséget is leírta a Szeviép, az összeget sosem sikerült behajtani.

Homokba szórt összegek

Ahogy a MAROSDÖMPER Bányahomok és Folyami Homok Kitermelő Szállítmányozó és Földmunkát Kivitelező Koncessziós Kft.-nek kifizetett 169 millió forint kölcsönt sem. Ennek a vállalkozásnak is a Szeviép Zrt. volt a tulajdonosa, az ügyvezetője pedig a Szeviép-vezér Oltványi József, méghozzá önálló cégjegyzési joggal, egészen 2011-ig, amikor ez a cég is felszámolás alá került.

Reklámra is ment

Az MC Sportreklám Kft.-nek csak 7 és fél millió kölcsönt adtak, ami sosem térült meg. A cég tulajdonosa 50 százalékban a Szeviép, 50 százalékban a Szeviép száz százalékos tulajdonában álló Biztonsági Üzem Kft. volt.

Baranyi Sándor, a Szeviép Zrt. igazgatósági elnöke 2010. július 27.-én megérkezik a cég harmadik csõdegyezségi tárgyalására. A csõdegyezségi tárgyalás sikertelenül zárult, így az M43-as autópálya építése mellett több más nagyberuházásban is részt vevõ építõipari vállalkozásra akkor felszámolás várt. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Külföldi szálak, külföldi projektek

A Szeviép-vezérek Romániában kettő, Horvátországban egy céget alapítottak a vádirat szerint. Míg Romániában egy szupermarket, a horvátországi Opatijában parkolóház építésébe fogtak. Persze egyik projekt sem zárult pozitív eredménnyel.

Romániában nem volt bevétel?

Az S.C. MOMENTUM PROJECT S.R.L., amelyben egy bizonyos Groupius Zrt. volt társtulajdonos, egyszer 2,5, majd 191,5 millió forint kölcsönt vett fel a Szeviéptől. A társtulajdonos saját követelése fejében megszerezte a kölcsönök fedezetéül szolgáló, megépült élelmiszeráruházat. A Szeviép Zrt.-t felszámoló felszámolóbiztos leveleit pedig át sem vették – olvasható a vádiratban. A másik Romániában alapított cégük, az S.C. SZEVIEP INTERNATONAL S.R.L. tizenkét alkalommal, összesen 53,5 milliót kölcsönzött a magyarországi anyagcégtől. Bevétele a Szeviépnek a romániai ágon papíron nem keletkezett, a leányvállalatoknak nyújtott kölcsönök nem térültek meg, sőt, az ingatlant is bukták. Így csak Romániában 247,5 millió forint tűnt el.

Abbáziai parkolóház, ami nem épült meg

Horvátországban vált köddé a legnagyobb, félmilliárdot meghaladó összeg. A 2007-ig 70 százalékban, majd ezt követően 100 százalékban a SZEVIÉP INVESTMENT Kft. tulajdonában lévő SLANTINA GARAZA nevű horvátországi vállalkozás 2008-ban még hitelt is felvett, hogy Opatijában parkolóházat építsen. A kivitelezés során rendszeresen vett fel kölcsönöket a Szeviép Zrt.-től, összesen 528 millió forint értékben. A horvát céget 2011-ben felszámolták. A parkolóház szerkezetkész állapotban még a kölcsönt nyújtó pénzintézet követelését sem fedezte, így a teljes összeggel csökkentették a Szeviép Zrt. vagyonát. A fenti tételek meghaladják az 1 milliárd 450 millió forintot, amit tagi kölcsönök, kölcsönök formájában tüntettek el a Szeviép-vezérek.

Pistrui László pont tíz éve, mint a száz leggazdagabb magyar egyike adott interjút a Borsnak. Azt mondta, visszavonul az üzleti élettől, és most már csak hajózni fog…

A veszteség fokozása: sporttámogatások

A vádirat részletesen kitér a sporttámogatásokra, illetve a sportegyesületeknek nyújtott kölcsönökre is. 2007-től 2009-ig a Diósgyőr futballcsapatának kölcsönözgettek rendszeresen – de ezt a klub visszafizette. A Szegedi Labdarúgó Klub Sportszolgáltató Kft. 4 millió 690 ezer forint kölcsönt igényelt. A SZENERGIA Innovációs és Gyártmányfejlesztő Kft, amely a Szeviép és Pistrui tulajdonában volt 36 alkalommal, összesen 45 milliót. A vállalkozás képviselője a másik Szeviép-vezér, Baranyi Sándor volt. A Szeviép Szeged kosárlabdacsapat pedig 14,3 millióval maradt adósa a Szeviépnek. Ezeket a kölcsönöket Baranyi végül el is engedte az adósoknak, ezért a vádhatóság őt 88 millió forintnál nagyobb vagyonvesztésért tartja felelősnek.

Első fokon fejenként több év letöltendő börtön

A három volt cégvezetőt, igazgatósági tagot, Oltványi Józsefet, Baranyi Sándort és Pistrui Lászlót “a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolta meg”. Azóta, november 20-án első fokon ítéletet hirdetett a Szegedi Járásbíróság. A Szeviép-vezéreket 5, illetve 6 év letöltendő fogház-, illetve börtönbüntetésre ítélték – mindhárman fellebbezést jelentetek be, így az ítélet nem jogerős.

A vádirat azt is tartalmazta, hogy a felszámolás során a károsultak 5 milliárd 870 millió forint nem vitatott, közel 407 millió forint vitatott és 244 millió forint határon túli igényt jelentettek be. A Szeviép, illetve a cégvezetők, akiknek magánvagyonát is zárolták a hatóságok, a mai napig egyetlen egy alvállalkozót sem kártalanítottak. Az állami kártalanítási programban eddig több, mint 2 milliárd forintot fizettek ki.

Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki – emlékeznek – a Szeviép csődjében sem lát semmi különöset, a károsultak állami kártalanításába viszont cinikusan belekötött. A HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott: “Beleírják a gránitszilárdságú Alaptörvényükbe, hogy innentől kezdve, ha valaki Magyarországon csődbe megy, mert nem tudja kifizetni a tartozásokat, azokat közpénzből kártalanítani kell? Nem sajnálom tőlük a 2,5 milliárd forintot, de 10 év alatt szerintem már leírták a veszteséget.”

Íme, a Szeviép-vádirat:

Vezető kép: PS-montázs, Fotó: Délmagyar