Bár nem égnek már a lángok, a Notre-Dame ügye még mindig uralja a közbeszédet; a legtöbben azt próbálják megfejteni, vajon hogyan kapott lángra az ikonikus székesegyház, illetve hogy milyen formában tud majd megújulni az épület. Az utóbbi kérdésre Franciaország is keresi a választ; Édouard Philippe miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a világ minden tájáról várja az ötleteket az épület új arculatának megtervezéséhez, amely “korunk technikáihoz és kihívásaihoz igazodik” majd. Hogy ez mit jelent pontosan, nem tudni, szerdán azonban útnak indult az interneten egy fotó, amelyen a France24 Twitter-bejegyzése látható, ezen pedig az áll, hogy Macron napjaink “színes francia kultúrájához igazodva” képzeli el a felújítást. Közben a közösségi média népe azért háborog, hogy miért éheznek a világon emberek, amikor egy nap alatt egymilliárd dollár jött össze a rekonstrukcióhoz.
Pályázati kiírás és egy újabb összeesküvés-elmélet
Világméretű pályázatot hirdet Franciaország a Notre-Dame újjápítésére. Édouard Philippe miniszterelnök közölte, hogy a világ minden tájáról várják az ötleteket az ikonikus székesegyház új arculatának megtervezéséhez, és azt is hozzátette, hogy az új Notre-Dame-nak a “korunk technikáihoz és kihívásaihoz kell igazodni”. Nem világos, hogy ez mit takar, ezzel kapcsolatban azonban egy új összeesküvés-elméletnek látszó “hír” is felröppent. Az internet bugyraiban egy fotó jár körbe, melyen állítólag a France24 hírportál – azóta letörölt – Twitter-bejegyzése látható, amelyen a következő áll:
Emmanuel Macron a France24-nek elmondta: a Notre-Dame-ot „a modern, sokszínű nemzetünkkel összhangban” építjük újjá.
Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
A közösségi médiában többen emiatt már mecsetet vizionálnak a székesegyház helyére. Nem lenne egyébként szükséges átalakítani az épületet, a katedrális legpontosabb 3D-s modelljét ugyanis amerikai merevlemezek őrzik. Az értékes adatokat a novemberben elhunyt Andrew Tallon franciabarát és franciaajkú művészettörténész-professzor, a középkori építészet és a gótikus székesegyházak szerelmese gyűjtötte össze.
Egymilliárd dollár jött össze, az internet népe mégis háborog
A Notre-Dame újjáépítéséhez csaknem egymilliárd dollár jött össze huszonnégy óra alatt, az adakozók közé tartozik többek között az Apple, a L’Oreal, a Chanel és a Dior tulajdonosai, és sokan mások Franciaországból és a világból. A Guccit és más luxustermékeket tulajdonló Pinault család ebből százmillió eurót adott a munkálatokhoz. Közben az is kiderült, hogy a katedrális nem volt biztosítva, pedig kétszázmillió euró kárenyhítés járhatott volna a tűzvész után. Nemcsak pénzbeli támogatások érkeztek: ezerháromszáz normandiai tölgyet ajánlott fel például a Groupama biztosító, Franciaország harmadik legnagyobb magán erdőtulajdonosa a Notre-Dame tetőszerkezetének helyreállításához. Az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül egyébként bárki csatlakozhat a Notre-Dame újjáépítéséért indult nemzetközi összefogáshoz: a gyűjtéshez egy bankkártya segítségével a www.segelyszervezet.hu oldalon lehet hozzájárulni.
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
A Strasbourg-i katedrálist felújító Eric Fischer szerint egyébként lehetetlen lesz öt év alatt elvégezni a munkálatokat; úgy véli, ehhez évtizedek kellenek majd. A felújításra szánt összegnek sem lehet felhőtlenül örülni; a bőkezű felajánlások miatt az internet leghaladóbb népe azonnal összejött, hogy feltegyék a kérdést: ha egy nap alatt egy templom újjáépítésre ennyi pénz összegyűlt, akkor hogyan lehet az, hogy a bolygón vannak még éhező emberek.
Az osztrákok és a lengyelek megijedtek, modernizálják a Stephansdom tűzvédelmét
Modernizálják a bécsi Stephansdom tűzvédelmi rendszerét – írta az osztrák sajtó Toni Faber esperest idézve szerdán, két nappal a Notre-Dame-ban pusztító tűz után. A lelkész elmondta: a párizsi esettől függetlenül úgy döntöttek, hogy tűzjelző készülékeket telepítenek a katedrális tetőszerkezete alá. Toni Faber emlékeztetett arra, hogy a Stephansdom 1945. április 12-én kiégett. A tűzeset másokat is megijesztett, kiegészítő védelmi ellenőrzéseket rendeltek el a lengyelországi műemlék épületekben is. Megnyugtató azonban, hogy a faszerkezetek nélküli és állandó ellenőrzés alatt tartott Szent Péter-bazilikát és a többi római székesegyházat nem fenyegeti a párizsi Notre-Dame-ot sújtó hasonló katasztrófa – erről Paolo De Angelis, Vatikánváros tűzoltó parancsnoka beszélt szerdán az olasz sajtónak.
A lángok elpusztították azt, amit a vallásháborúk, a jakobinus diktátor Robespierre és Adolf Hitler nem tudott
VII. Lajos francia király idején, 1163-ban Maurice de Sully püspök leromboltatta a Párizs központi szigetén lévő Szent István-bazilikát – a vértanú Szent Istvánról nevezték el –, és ennek helyén megkezdte a Notre-Dame – Miasszonyunk – székesegyház építését, amely 1345-re fejeződött be. A templom építési stílusát az akkoriban kialakuló gótika jellemzi. A párizsi Notre-Dame egyike a négy nagy eredeti katedrálisnak. Igaz, nem a legszebb, mert a művészettörténészek a Chartres-i katedrálist tartják a legautentikusabb gótikus műalkotásnak. Ezek voltak a középkor legmagasabb épületei, amelyek minden korábbi épület magasságát meghaladták. Ennél nagyobb épületeket csak a rómaiak tudtak alkotni egy évezreddel korábban, de az ő építészeti tudásuk elveszett a középkorra. A katedrálisok tervezői azonban az 1200-as évekre támfalak alkalmazásával kifejlesztettek egy teljesen új építési technikát. Ennek segítségével már majdnem elérték a nagy elődök, a római épületek méreteit. A másik fejlesztés a festett üvegablakok voltak, amelyeket a pillérek közé, az oldalfalakra függesztettek fel. A fentről beáramló színes fény így beborította a templomot és misztikus érzetet keltett, így a hívőknek módjuk volt arra, hogy bepillantást nyerjenek a mennyország pompájába. Ebben az időszakban váltak a gótikus katedrálisok a nyugati keresztény kultúra ikonjaivá.
Fotó: AFP
Túlélte a történelem viharait
A katedrálist az első támadás a vallásháborúk korában érte. A XVI. században protestáns felkelők számos szobrot és üvegablakot megrongáltak, ezt azonban az épület átvészelte, és minden rendben is volt az 1789-es francia forradalomig. Az ateista világnézetnek megfelelően akkor a Szűz Mária-oltárt átalakították és a Szabadság Istennőjének képét helyezték el a templomban, ám Robespierre-nek, a jakobinus diktátornak így sem tetszett, mert a forradalom évei alatt, az 1790-es években a Notre-Dame-ot becsukták és raktárként használták.
A francia császárság temploma
Bonaparte Napóleon 1802-ben visszaállította katolikus templommá, és ott koronáztatta magát császárrá. A párizsi Notre-Dame előtte sohasem volt koronázási templom, mert a francia királyokat hagyományosan a reimsi katedrálisban szentelték fel, amely szintén a Szűzanya nevét viseli. Napóleon szakított ezzel a hagyománnyal, igaz, ő nem királynak nevezte ki magát, hanem császárnak. Lajos Fülöp, az utolsó francia király 1848-ban rendelte el a templom teljes körű felújítását, ez azonban olyan szépre sikerült, hogy amikor 1871-ben a Kommün idején le akarták rombolni, maguk a forradalom vezetői akadályozták meg ebben a csőcseléket.
A francia köztársaság jelképe
A második világháborút szintén sikeresen átvészelte a műalkotás, mivel a szövetségesek megkímélték a bombázástól, a kivonuló német tábornokok pedig nem hajtották végre Adolf Hitler parancsát, aki le akarta romboltatni Párizs műemlékeit. Amikor 1944-ben De Gaulle tábornok megérkezett Párizsba, az első dolga az volt, hogy a Notre-Dame-hoz hajtatott és részt vett egy rögtönzött misén. A kommunisták és a szocialisták azt szerették volna, hogy a tábornok a párizsi városházán kezdje meg államfői tevékenységét, De Gaulle lépésével azonban a székesegyház a francia köztársaság szimbólumává is vált.
Vezető kép: MTI/EPA/Pool/Christophe Petit Tesson
Facebook
Twitter
YouTube
RSS