Gyárfás Tamás ellen nem szabadna vádat emelnie az ügyészségnek, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék – ezt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Zamecsnik Péter ügyvéd, aki Bánáti Jánossal együtt látja el a Fenyő-ügyben felbujtással gyanúsított Gyárfás védelmét. A védő portálunknak megemlítette azt is: szerinte a rendőrségi nyomozás lényegében csak a Nap TV volt tulajdonosára koncentrált, és nem kellően foglalkozott Fenyő János másik nagy ellenfele, a pár hónapja elhunyt Princz Gábor szerepével. Az ismert ügyvéddel mindezek mellett a Fenyő-gyilkosság egykori főnyomozójáról, a Tasnádi Péter-féle állítólagos megbízásról és a Portik-hangfelvételekről is beszélgettünk.
Ügyvéd úr nemrég kapcsolódott be a Fenyő-ügybe és immár Bánáti Jánossal közösen látják el Gyárfás Tamás védelmét. Az iratok megismerését követően mi az első benyomása: lesz vádemelés, vagy lát esélyt arra is, hogy megszüntetik az eljárást?
Fenyő János 1998-as lelövése után több hullámban zajlott a nyomozás, mikor, milyen intenzitással. Eközben megjelentek hírek, álhírek, amelyekben mindig utaltak Gyárfás Tamás és még néhány személy nevére. A fővárosi főügyész fél évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy „soha ennyi bizonyíték nem volt még a Fenyő-ügyben”, és véleménye szerint lesz vádemelés. Nos, ezek után nehéz arra gondolni, hogy megszüntetik az eljárást; ki kell derülnie, hogy ki ölette meg Fenyőt. Ha szakmailag nézem, Gyárfás vonatkozásában ennek az ügynek nem szabad a vádemelésig eljutnia.
Miért?
Mert álláspontom szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék.
Nem tartja elképzelhetőnek, hogy egyértelmű bizonyíték van Gyárfás ellen, csak még a nyomozás érdekeire tekintettel azt önök nem ismerhették meg?
Nem.
Ezt mire alapozza?
A Fenyő-ügyben 2012-ig egy igen széleskörű nyomozás folyt, rengeteg embert meghallgattak, új bizonyítékokat szereztek be, ami után a rendőrség készített egy rendkívül alapos összefoglaló jelentést. Ebben nem nevesítették Gyárfás Tamást, hanem azt írták le, hogy a felbujtó személyéhez nem jutottak közelebb. 2012 és Gyárfás meggyanúsítása között semmi nem történt, tehát ma is ugyanazok a tanúvallomások, közvetett vagy közvetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ha hét éve az volt a hatóság álláspontja – egyébként helyesen -, hogy nem jutottunk közelebb a felbujtóhoz, akkor mi alapján lenne most más a helyzet? Ami új bizonyíték, azok a Portik Tamás által rögzített hangfelvételek. Csakhogy a felvételeken egyetlen alkalommal sem hangzik el Gyárfás Tamás részéről, hogy Portikot bármivel megbízta volna, vagy az általa elmondottakkal egyetértene. Ilyen nincs. A kényesebb mondatokat Portik mondja, csak az attól még nem lesz igaz. Ez egy jól bevált zsarolási módszer, hogy az ember a másik szájába kísérel meg adni bizonyos kijelentéseket.
Gyárfás Tamást Portikhoz hasonlóan felbujtással gyanúsítja a rendőrség, de mindketten tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Gyárfás Tamás korábban úgy nyilatkozott, hogy Portik őt nem zsarolta és nem is fenyegette, ám később, miután a leiratokból ez kiderült, hirtelen megváltoztatta az álláspontját…
Gyárfás a zsarolás alatt pénzbeli igényt értett. Portik Gyárfásra rá akart ijeszteni: mi lenne, ha ő azt állítaná a rendőrségen, hogy ő a megbízó. Anyagiak helyett azt akarta nála elérni, hogy kapcsolatai révén Gyárfás hozza össze vezető politikusokkal vagy tekintélyes bűnüldözőkkel. Általa értékesnek vélt információkat kívánt adni az ő nyugodt élete érdekében. Gyárfás nem beszélt senkivel, nem mutatta be senkinek. Az persze egy érdekes eljárásjogi kérdés, hogy maguk a hangfelvételek egyáltalán mennyire felhasználhatók. A 2003-2004-ben készült beszélgetések felhasználhatóságára vonatkozó szabályok ugyanis gyökeresen mások voltak, mint az új büntetőeljárási törvény tavalyi életbelépése után.
Az teszi még gyanússá Gyárfást, hogy amikor Portik először jelentkezett nála és a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos megbízásra utalt, nem küldte el őt azonnal. Annak ellenére sem, hogy Gyárfás azt állította, akkor még nem tudta, Portik mennyire veszélyes.
Erre végtelenül egyszerű a magyarázat. Gyárfás Tamás tartott attól, ha Portikot elküldi, akkor az általa megígért egyéb fenyegetések be fognak következni. Ne felejtsük el: Gyárfás úr neve egykor összeforrott a Magyar Televízió reggeli műsorával, a magyar mellett kiemelkedő pozíciói voltak, vannak a nemzetközi sportéletben is. Azt gondolom, hogy rövidtávon sem veszi ki magát jól, ha állandóan összefüggésbe hozzák egy gyilkossággal.
Igen ám, de Gyárfás 2009-ben mégiscsak megszakította a kapcsolatot Portik Tamással, pedig egy szűk körön kívül még abban az időben sem tudta senki, hogy az Energol-vezér több gyilkossági ügyben is érintett lehet. Mi változott?
2009-ben derült ki védencem számára, hogy Portik rögzített egy vele való beszélgetést, amikor azt le akarta neki játszani. Ez számára mindent felülírt. Fontos megemlíteni: az ügy egykori nyomozójának köszönhetően a védencem neve bekerült a Fenyő-ügy kapcsán a köztudatba, aki a mai szemmel nézve igen egyoldalúan próbálta a bizonyítékokat értékelni. Érdekes módon csak és kizárólag Gyárfás Tamás, mint lehetséges szóba jöhető felbujtóval foglalkozott, másokkal nem, azt hangoztatva, hogy az általa számításba vehetőek közül csak neki voltak alvilági kapcsolatai. Ha egy kicsit is alaposabb, akkor tudhatná, hogy ez messze nem így volt.
Gyárfás Tamás azért került már a legelején a nyomozás célkeresztjébe, mert neki köztudottan komoly konfliktusa volt Fenyő Jánossal.
Természetesen egy rendőrnek az a dolga, hogy bizonyítékokat gyűjtsön. Csak nem egyoldalúan. Valóban volt konfliktus a Nap-kelte című műsor szerkesztése miatt, de a bíróság 1996. október 11-én Gyárfás javára döntött. Innentől kezdve megszűnt az ellenségeskedés. Ezek után teljesen kizárt, hogy másfél évvel később megrendeljen egy gyilkosságot. Ráadásul Fenyő és Gyárfás kibékültek egymással, amire még okirati bizonyíték is van. Mi több: kezet fogtak. Fenyő nevében nem nyilatkozhatom, de az biztos, hogy Gyárfás a megállapodást komolyan vette. Visszakapta a Nap TV-t, sikeres ember volt. Mi érdeke fűződhetett volna ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben kiszolgáltassa magát az alvilágnak?
Az 1998-ban meggyilkolt Fenyő János a kereskedelmi televíziózásba is bele akart vágni, de úgy halt meg, hogy nem teljesült a nagy álma. Fotó: nava.hu
A rendőrség szerint a békülést egyik fél sem gondolta komolyan, és Gyárfás tudta, hogy Fenyő János nem fog belenyugodni a vereségbe. Ahogy Portik az egyik beszélgetés leirata szerint fogalmazott: a médiacézár, ha életben marad, „eltaposta” volna a Nap TV volt tulajdonosát.
Az, hogy pletyka szinten ki, miről beszél, egy dolog. Önmagában a Nap TV körüli harc lezárult. Én azt tudom ismételni, amit Gyárfás Tamás mond, hogy részéről ez a vita itt befejeződött. Azonban figyelemre méltó, hogy Fenyő nemcsak a Nap TV-t szerette volna megszerezni, hanem a Postabankhoz köthető összes újságot. Jóval közelebb esik az a háború az emberölés időpontjához, hozzátéve, hogy Fenyő korábbi pszichológusa, tanácsadója, Perczel Tamás is azt állította Brády Zoltán 2004-ben készült dokumentumfilmjében, hogy a Postabank-botrány kirobbanása után az igazi nagy ellensége Fenyőnek a pár hónapja elhunyt Princz Gábor volt.
Perczel Gyárfással összefüggésben is úgy fogalmazott, hogy egykori főnöke vele halálos, vérre menő küzdelmet folytatott.
Ami 1996-ban lezárult. Perczel arra hivatkozott, hogy egy nappal Fenyő halála előtt az OTP Bank Nyrt. a Gyárfás vezette OTP-Sport Plusz SE-ből kilépett; a hatóságnak bizonylatokkal igazoltuk, hogy ez nem így történt. Az ügy igazi kérdése az, hogy Gyárfás Tamás felbujtott-e bárkit? Ő ezt határozottan visszautasítja. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elítélte Jozef Roháčot a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért. Amíg az ellenkezőjét nem állapítja meg bármely rendkívüli jogorvoslat kapcsán a bíróság, addig Jozef Roháč a merénylet elkövetője. Látott már valaki olyan profi bérgyilkost, aki ingyen és bérmentve, a megbízó két szép szeméért öl embereket? Mert Roháč és Gyárfás között nincs kapcsolat, ez ténykérdés. Portik és Roháč között utóbbi szerint nem volt kapcsolat, Portik pedig nem tett vallomást, és arra utaló adat, hogy köztük bármilyen pénzmozgás lett volna, nincs. A hangfelvételeken Portik Tamás és Gyárfás sok mindenről beszélnek, de pénzről, megbízási díjról nem.
Az Aranykéz utcai robbantás ügyében igazolták, hogy Portik és Roháč ismerte egymást. Sőt, egy vallomás szerint a szlovák bérgyilkos tízmillió forintot kapott Fenyő lelövéséért Portiktól, aki állítólag a Nap TV egykori urán keresztül megszerezhető politikai kapcsolatok miatt adott utasítást a leszámolásra.
A Gyárfás és Portik között zajló hangfelvételek leiratából is az vehető ki, hogy ügyfelem – mint már hangsúlyoztam – senkinek sem mutatta be Portikot, senkinél sem járt el az érdekében. De visszakanyarodva még Kovács ezredeshez: a Laborc Sándorral folytatott 2008-as beszélgetés alatt Portik arról panaszkodik, hogy Kovács Lajos őt arra akarta rávenni: valljon az úszószövetség volt elnökére. Tasnádi pontosan ugyanezt mondta: meglátogatta a börtönben Kovács Lajos, és azt ígérte: kinyílik a zárkaajtó, ha Gyárfásra vall. A hatósági munkának is vannak korlátai. A rendőrnek az a dolga, hogy a bizonyítékot gyűjtse, nem az, hogy gyártsa.
Kovács Lajos nyugalmazott ezredes szerint egy egyszerű üzleti-haragos viszony volt az áldozat és a gyilkosság megbízója között. Fotó: blikk.hu
Az nem fér bele egy nyomozó munkájába, hogy megpróbál valakit vallomásra bírni?
Az, hogy valakit arra kérnek, hogy tegyen vallomást, az rendben van, de, hogy konkrétan arra ösztökéljék, hogy egy ártatlanra valljon, az nem férhet bele. Ez felveti a hivatali bűncselekmény gyanúját.
Kovács Lajos Gyárfással kapcsolatban azt nyilatkozta: nem érti, „mi a fenének barátkozik a legmagasabb körökbe is bejáratos ember olyan sötét alakokkal, mint Tasnádi Péter vagy Portik Tamás” ? Gondolom, ez is a rendőrség gyanúját erősítette.
Ez Kovács ezredes úr szemlélete. Portik Tamással bérlőként került kapcsolatba ügyfelem a ’90-es évek közepén. Ha hozzám bejön valaki és az én tulajdonomba lévő ingatlant bérbe veszi és tisztességesen fizet, nem szoktam elkérni erkölcsi bizonyítványt. Ez nevetséges lenne. Ráadásul akkor még Portik neve fel sem merült bűnözőként a köztudatban. Tasnádi Péterrel, mint hirdetésszervező ismerkedett meg. Tasnádi milliókat hozott Gyárfás vállalkozásaiba. Ez az egész megközelítés azt gondolom, hogy megalapozatlan.
Ha már Tasnádi Péter szóba került: nemcsak ő, hanem 2005-ben a volt felesége is úgy vallott, Gyárfás Tamás megbízta Tasnádit, hogy bérgyilkosokkal ölesse meg Fenyő Jánost. Gyárfás azt állította: ebből semmi nem igaz, lényegében egy családi perpatvar áldozata lett. Ha ez így van, Tasnádi ex-neje miért nem csupán akkori férjére vallott, miért érte meg neki belekeverni a Fenyő-ügybe minden ok nélkül Magyarország egyik legbefolyásosabb emberét, vállalva ezzel a hamis tanúzást is?
Tasnádi Péter volt feleségének vallomása Gyárfást illetőleg nem közvetlen, hanem közvetett bizonyíték, mert csak azt tudja elmondani, amit egykori férjétől, vagy annak egyik bizalmasától hallott. Tasnádi Las Vegasban volt, amikor megtörtént a merénylet, és elmondása szerint jót nevetett, amikor tudomást szerzett a gyilkosságról, majd bizalmasával elhatározta: „lehúzzák” Gyárfás Tamást. Ebből az következik számomra, hogy komolytalan történetről van szó, és erre ítéleti tényállást alapozni nem lehet. Kovács Lajos is azt állította jelentésében, hogy nagyon sokáig a végletekig kiállt a férje mellett. Miután Tasnádi az anyósát méreggel leöntötte, a kedvese helyett a kertészt leszúratta, őt pedig meg akarta öletni, volt neje hangot váltott.
Tasnádi Péter azt állítja: Gyárfás 1997-ben megbízta őt, hogy ölesse meg Fenyő Jánost, de a Nap TV volt tulajdonosa szerint ilyen soha nem történt. Fotó: tasnadipeter.com
A Tasnádi-vonal a hatóságnak azért nagyon fontos, mert ezzel lehetne igazolni, hogy Gyárfásnak valóban szándékában állt megöletni Fenyő Jánost, csak a nehézfiú végül nem szervezte meg a merényletet, csupán a megbízási díjat vágta zsebre. Kovács Lajos egy interjúban hangsúlyozta: ez a történet már azelőtt be volt bizonyítva, hogy Tasnádi Péter ezt elismerte.
Ez Kovács úr véleménye, amit én tiszteletben tartok, holott erős kétségeim vannak ezeket illetően. Tasnádi legutóbb azt vallotta, hogy 1999. december 30-án Márianosztrán, a börtönben Kovács úrnak azt mondta, hogy őt Gyárfás bízta meg. Kovács úr akkor ezt a közlést nem tartotta fontosnak. Az általunk kezdeményezett kihallgatáson kollegámnak, dr. Bánáti Jánosnak legalábbis ezt mondta, amikor ezt észrevételezte. Itt jegyezném meg: én a nyomozás hibáját abban látom, hogy a hatóság régóta egy koncepcióhoz ragaszkodik, és attól nem hajlandó eltérni. Ebben az ügyben talán ez a legnagyobb hiba, hiszen a Perczel Tamás által is említett Princz-szálat nem vizsgálták kellőképpen, csak Gyárfás Tamás esetleges felbujtói szerepére koncentráltak. Van több olyan vallomás, amely az azóta szintén elhunyt Kiss Ernő dandártábornokkal, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetőjével kapcsolatos, aki megtiltotta beosztottjainak, hogy a Princz-vonallal foglalkozzanak.
Kiss Ernő a 2012-es vallomásában tagadta, hogy belenyúlt volna a nyomozásba.
Azok a tanúvallomások, amik erről szólnak, részletesek és hitelesnek tűnnek. Ami még fontos, hogy más tanúk azt is megemlítik, hogy a Postabank-botrány kirobbanása után Fenyőnek csúnya összeszólalkozása volt Princz Gáborral, és a vita hevében elhangzott: ha Fenyő nem kapja meg a bankhoz köthető médiaportfóliót, akkor a páncélszekrényében őrzött, a volt bankelnökre nézve kényes információk nyilvánosságra kerülnek. A Princz-vonalat erősíti még Radnai Lászlónak, a Conti-Car autókereskedés egykori tulajdonosának az a vallomása, miszerint Portik Tamás egyik embere, T. Tamás a Fenyő-gyilkosság után nem sokkal a Keleti pályaudvar közelében lévő bankfiókból felvett 120 millió forintot. Ezt a rendőrség elintézte annyival, hogy a Keleti pályaudvarnál nem is volt Postabank-fiók. Ott valóban nem, de a közelben, az Erzsébet körúton bizony volt. A másik „döntő érv” pedig úgy szólt, hogy a pénzfelvételt nem támasztják alá bizonylatok. Ez valóban így van, mégpedig azért, mert mint ahogy a Postabank jogutódjának, az Erste Banknak az illetékes vezetője a hatóságnak írásban jelezte, a bizonylatokat tíz év után megsemmisítik. A hatóság a banktól Radnai László vallomása alapján kért tájékoztatást 14 évvel Fenyő meggyilkolása után. Szakmai meggyőződésem, hogy ezen a szálon tovább kellett volna nyomozni, ám ezt mégsem tették meg a rendőrök.
Gyárfás mellett Princz Gábornak is volt konfliktusa a meggyilkolt médiacézárral. Fotó: MTI
Ha be is igazolódna, hogy Princz Gábornak megbízóként köze volt a Fenyő-gyilkossághoz, az mennyiben gyengítené a Gyárfás elleni gyanút? Radnai László arról is beszélt, hogy Princz mellett az úszószövetség volt elnöke is felbujtója lehet az emberölésnek. Nem ez lenne az első eset a kriminalisztika történetében, hogy egy bűncselekménynek több megbízója van.
Princz Gábor esetleges megbízói szerepe abszolút gyengíti a védencemmel szembeni gyanút. Arra pedig semmilyen adat nincs, hogy Portikot többen bujtották fel. Megint csak ismételni tudom: 1996. október 11-et követően Gyárfás győztesként élte az életét. Visszakapta azt, amit Fenyő el akart venni tőle: az MTV reggeli műsorának szerkesztését.
Ha jól tudom, kérték a hatóságoktól a Portik-Princz beszélgetések leiratát, amennyiben azok léteznek.
Mi az összes Portik-hangfelvétel leiratát kértük, hiszen ezeknek a lefoglalása a Fenyő-gyilkosság nyomozása ügyében történt. Biztosak vagyunk abban, hogy Portik nem pusztán a Gyárfás Tamással zajlott beszélgetéseit rögzítette. Szeretnénk megismerni valamennyit, amely a Fenyő-üggyel bármely vonatkozásban kapcsolatos. Nyilván van közöttük több indifferens felvétel is, mégis szeretném ellenőrizni, és nem hagyatkoznék a nyomozó hatóság álláspontjára. Ez a tisztességes eljárás elvéhez hozzátartozik, hogy védőként meggyőződhetek arról, hogy a Fenyő-ügy szempontjából ezek a bizonyítékok nem tartalmaznak-e releváns adatot.
Vezető kép: hirklikk.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS