Egyértelműen bebizonyosodott, hogy Petro Porosenko korábbi ukrán elnök állami szintre emelt magyarellenes politikája szándékosan lehetetlenítette el a magyar parlamenti képviselet lehetőségét Ukrajnában – jelentette ki Brenzovics László csütörtökön, Tusnádfürdőn. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: ugyan a parlamenti választások során a 73-as körzetben minimális esély mutatkozott a magyar képviselő győzelmének, az ukránok mégis a ’90-es évek elejét idéző durva kampányt folytattak, egy klón-jelölt állításától a szavazatvásárláson, a maffia és a rendőrség megfélemlítésein keresztül egészen addig az esetig bezárólag, melynek során a magyar aktivistákra otthonaikban támadtak rá az ukrán kommandósok éjjel. A beszélgetésen elhangzott: az Európai Parlamentben főleg a németek azok, akik foglalkoznak Ukrajnával, de leginkább a fakivitellel, a gázzal és az ukrán földek moratóriumának feloldásával összefüggésben, tehát tisztán gazdasági érdekektől vezérelve.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke az “Ukrajna és a világ” című beszélgetésen Tusnádfürdőn, az ukrán választási eredmények kapcsán felidézte, hogyan jutott el odáig a kárpátaljai magyar kisebbség, hogy mára nincs képviselete az ukrán parlamentben. Mint elmondta, a parlamentbe jutásra minimális esélye volt a KMKSZ-nek. Bár az ukrán törvények kötelezik a választási körzeteket az egy tömbben élő kisebbségek figyelembe vételével kialakítani, a valóságban a tömbmagyarságot három különálló választási körzetre szabdalták szét, így akadályozva meg a magyar érdekek érvényesítését.
Brenzovics László elmondta: a választási körzetek alkotmánysértő kialakítása miatt levélben fordultak az ukrán választási bizottsághoz, majd a bírósághoz, amely még napirendre sem tűzte az ügy tárgyalását. A KMKSZ elnöke úgy vélte, ezzel egyértelműen bebizonyosodott, hogy Petro Porosenko korábbi ukrán elnök magyarellenes állami szintre emelt politikája szándékosan lehetetlenítette el a magyar képviselet lehetőségét.
Az elnökválasztást követő előrehozott parlamenti választások alkalmával már Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytattak tárgyalásokat, amelyek a szerződéskötés szakaszáig eljutottak ugyan, de az ukrán elnök az aláírás előtt elutazott, hogy találkozhasson Emmanuel Macron francia elnökkel; a választási körzetek kérdésére azóta sem tértek vissza.
A rendőrség, az állam és a maffia egymással versengve akadályozta a választásokat
Brenzovics László szerint az igazságtalanul meghúzott választási körzetek ellenére a 73-as körzetben még így is mutatkozott minimális esély a magyar képviselő győzelmének, itt ezért az ukránok a ’90-es évek elejét idéző durva kampányt folytattak, egy klón-jelölt állításától a szavazatvásárláson, a maffia és a rendőrség megfélemlítésein keresztül egészen addig az esetig bezárólag, melynek során a magyar aktivistákra otthonaikban támadtak rá az ukrán kommandósok éjjel. Mindezek fényében nem is lehet csodálkozni a háttérben a szálakat mozgató ukrán jelölt nagyarányú győzelmén.
Brenzovics László hozzátette: a szándékos és előre megtervezett provokációsorozat részét képezte, hogy szeparatizmus miatt vádat emeltek a Kárpátalja hetilap és a KMKSZ ellen egy címlap miatt. Az eset során szélsőséges ukrán nacionalisták megtámadták az újságárusokat, és elkobozták a lapokat. A KMKSZ elnöke azt is különösnek nevezte, hogy a magyar kérdésekben mindig Pavlo Klimkin külügyminiszter szólalt meg, soha nem a belügyminiszter: mintha a kérdés nem is Ukrajna belügye lenne.
A Zelenszkij-lufi
Brenzovics László az újonnan megalakuló Zelenszkij-kormánnyal kapcsolatban elmondta: a Nép Szolgája párt megválasztott képviselői ismeretlenek a politika világában, akadnak közöttük esküvői fényképészek és szimpla munkanélküliek. Úgy vélte, amikor ezek a képviselők valódi kérdésekben dönteni fognak a parlamentben, a választók is érzékelni fogják alkalmatlanságukat, és a párt népszerűsége meredeken esni fog.
Amennyiben a Zelenszkij-párt sikerének lufija kipukkan, Brenzovics László szerint az ország szélsőséges irányba tolódhat, a szavazatok mintegy harminc százalékát ugyanis már így is ezek a szavazók adják. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: Ukrajna egy eladósodott ország, külföldi segélyeken tengődik, így az ország valójában azoknak a kezében van, akik a kölcsönöket adták. Egyes számítások szerint kétpercenként hagyja el az országot és távozik külföldre egy ember: az elmúlt húsz évben Ukrajnából milliók távoztak. Hozzátette: Ukrajnától már csak a földet és a gázvezetéket lehet elvenni; a földmoratórium feloldásával – amely véleménye szerint az újonnan alakuló parlament egyik első döntése lehet – végleg nem marad semmije Ukrajnának.
Az EP-ben Porosenkónak drukkoltak
Bocskor Andrea, a Magyarország által delegált kárpátaljai EP-képviselő a beszélgetésen elmondta, hogy az ukrán elnökválasztást az EP-ben még nagy figyelem kísérte; tapasztalatai szerint a képviselők 60-80 százaléka még Petro Porosenkónak drukkolt. Az ukrán parlamenti választások idejére azonban Brüsszel már saját belügyeivel, az EP-választással, az Európai Bizottság elnökének megválasztásával volt elfoglalva, ezért is születhetett meg egy olyan uniós jelentés, amely mindent rendben talált az ukrán választások során, sőt, Kijev dicséretet is kapott a választások tisztességes lebonyolításáért. Bocskor Andrea hozzátette: ennek szerencsére némileg ellentmond az EBESZ jelentése, amely többek között tartalmazza a 73-as választási körzetben történt visszaéléseket, sőt, azt is, hogy nem biztosították a kisebbségek alkotmányos jogát az önálló választási kerületek kialakításához. Az EP-képviselő kiemelte: az EBESZ-jelentésre hivatkozva éppen ezért írt levelet az uniós vezetőknek, többek között az uniós jelentés készítőinek, hogy az unió Ukrajna-politikájának kialakítása során vegyék figyelembe a durva szabályszegéseket.
Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben főleg a németek azok, akik foglalkoznak Ukrajnával, de leginkább a fakivitellel, a gázzal és az ukrán földek moratóriumának feloldásával összefüggésben, tehát tisztán gazdasági érdekektől vezérelve. A másik jelentősebb csoportot a balti országok adják, amelyek az oroszellenességben megtalált közös hangban minden szempontból kiállnak Ukrajna mellett; számukra a kisebbségi szempont nem szempont, sőt, aki Ukrajnát kritizálja, az szerintük csak Putyin szekerét tolja.
A kárpátaljai magyarságot az ukrán nacionalista politikusok túszul ejtették
Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a magyar képviselet elvesztésével az ukrán parlamentben egy új szakasz következik a magyar diplomáciai téren, hiszen egyértelmű, hogy annak köszönhetően sérülnek a magyar kisebbség jogai, hogy az ukrán nacionalista politika olyan mesterséges környezetet hozott létre, amely lehetetlenné teszi a magyarság képviseletét. Úgy vélte, az ukránok pontosan érzik, hogy nem kell kivenniük a részüket a közép-európai államok közötti szolidaritásból, hiszen oroszellenességük miatt Nyugatról nagyon erős támogatást kapnak. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság a túsz szerepében van, az ukrán politikai elit eszközként használja őket érdekei érvényesítéséért. Ugyanakkor megjegyezte: téves az a beállítás, hogy Magyarország teljes mértékben gátolja Ukrajna NATO-csatlakozását, hiszen hazánk az alacsonyabb, katonai szintű egyeztetéseket nem vétózza. Az államtitkár úgy vélte, némi reménykedésre azért okot adhat, hogy Zelenszkij a kampány alatt elmondta: gondolkodnak a nyelvtörvény módosításán – bár azóta hasonló nyilatkozat nem született.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS