Négy és fél év fogházra ítélték azt a férfit, aki 2018 októberében edzés közben támadta meg az ultrafutó M. Viktóriát a Jászberényi úton, néhány száz méterre a nő házától – írja az Index. A vádlott H. Istvánt szexuális erőszak bűntettében és testi sértés bűntettében találta bűnösnek a bíróság.
Házi őrizetből érkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróságra H. István, aki 2018 októberében edzés közben támadta meg az ultrafutó M. Viktóriát. A férfi korábban beismerte bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíró viszont ezt elutasította; szerinte további vizsgálódás volt szükséges.
Az Index beszámolója szerint a férfi lehajtott fejjel, zokogva állta végig a tárgyalást, a bíró kérdéseire pedig halkan, motyogva válaszolt. A férfi állítólag egy buliból hazafelé, alkoholos befolyásoltság alatt támadta meg áldozatát; a vádlott és ügyvédje egyébként éppen ezért az alkoholos befolyásoltsággal védekezett, ezért ez kiemelt téma volt a tárgyaláson. Egy tanú szerint a vádlotton a buliból való távozásakor már nem lehetett látni az alkoholt, nem volt ittas. A nő szerint futás közben egyszer csak megfogta a karját, lerántotta a földre, és azonnal erővel és hidegvérrel elkezdte ütni a fejét, majd azt mondta: “nyugalom, csak dugunk egyet, ne ellenkezz”. Az Index cikke szerint a támadás alatt viszont a férfi a kérdésekre hazudott magáról: Petinek mondta magát, akinek nincs gyereke, és bántalmazott gyerekkora volt, holott a férfinak élettársa van, azzal pedig közös gyereke, ez pedig bizonyíték lehet arra, hogy tisztában volt azzal, hogy mit tesz. A támadásnak az áldozat férjének megjelenése vetett véget: odarohant és meglökte a támadót. A vádlott ruháját hátrahagyva menekült el a helyszínről. A férfit a rendőrök lakásán, a hűtő mögé bújva, meztelenül találták meg.
Szakértők szerint az agresszivitás, a hiányos öltözékben menekülés mind zavart állapotra utal, azonban valamennyire tisztában kellett lennie azzal, hogy mit tesz, hiszen végig kommunikált az áldozattal. A szakértők szerint a támadás után ismerhette fel a férfi, hogy valami történt vele, de a támadás alatt hullámzó tudatzavar-állapotban volt; egyetlen célja közben az volt, hogy vágyát kiteljesítse. Az is kiderült, hogy szokványos részegségről nem lehetett szó, mert alacsony volt a férfi véralkohol-szintje. A sértetti vallomás szerint is az ütések erősek voltak és pontosak: mindig a szemére célzott, és a vádlott mindig úgy forgatta a testét, hogy ne lássa az arcát. Az ügyész kérte, hogy a bíróság a vádlottat mondja ki bűnösnek szexuális erőszak és súlyos testi sértés bűntettében. A védő azt kérte, a bíróság vegye figyelembe, hogy a vádlott büntetlen előéletű és beismerte tettét.
H. István szavait az utolsó szó jogán így hangzottak:
Nagyon sajnálom, ami történt. Ennek nem szabadott volna megtörténnie, nem tudom meg nem történtté tenni. Szeretnék felébredni ebből a rémálomból.
A bíró ezután belefojtotta a szót. A férfit négy és fél év fogházra ítélték.
A döntéssel összefüggésben a Fővárosi Főügyészség is közleményt adott ki. Abban arra is kitértek, hogy az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a szabadságvesztés súlyosítása és börtön fokozat megállapítása iránt, a vádlott és védője pedig enyhítésért jelentett be jogorvoslatot. Hozzátették: a bíróság – ügyészi indítványra – fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét.
Forrás: Index; Fotó: hirmagazin.eu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS