Nem kis öngólt rúgott az MSZP a minap Győrben, amikor Szakács László országgyűlési képviselő, és a gyurcsányista Glázer Tímea hátralépése után a polgármester-jelöltségbe kényszerült győri MSZP-elnök, Pollreisz Balázs az ETO Park főépülete előtt próbált meg valamilyen összefüggést felrajzolni a Quaestor-botrány és a Fidesz között. Azt mondták, “öntsünk tiszta vizet a pohárba” – hát legyen. Kezdjük ott, hogy az MSZP-s politikusok azon állítása, miszerint a jobboldali városvezetés 2015-ben egymilliárdért vett Quaestor-kötvényt, például hazugság. A befektetés állampapírba történt, és csak a bonyolítást intézte a Quaestor. A cég a legalacsonyabb szolgáltatási díjért dolgozott, összesen 3000 forint jutalékot kapott. Ráadásul a város a pénzét kamatostul vissza is kapta. Ahogy azt az alábbiakban részletesen be fogjuk mutatni, nem a Fidesz és nem a Borkai Zsolt vezette győri önkormányzat hizlalta fel a magyar befektetők tízezreinek pénzét elpárologtató Tarsoly Csabát, hanem a baloldal meghatározó “ikonjai”. Gyurcsány Ferenc, a több cikluson át regnáló szocialista győri polgármester, Balogh József, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Ujhelyi István is szerepel a történetben. Érhető az is, ha a szocialisták másra mutogatnak, hisz jól tudjuk: mindig az kiabál, akinek a háza ég.
Az időközi választási kampány első ellenzéki akciója jól mutatja, mire számíthatnak a győriek a következő hetekben: mocskolódásra és fakenews-áradatra, aminek még a karácsony közeledte sem szab határt. Pollreisz Balázs a párás szemű, áhítatos ígérgetések közepette azt mondta: célja az átláthatóság megteremtése, ezért ha megválasztják, a közgyűléseket is nyilvánossá fogja tenni. Pollreisznek ezek szerint 5 év képviselőség során sem tűnt fel, hogy a közgyűlések nyilvánosak. Attól, aki ennyire van képben, nem várható el, hogy lássa: a Quaestor-botrányban a saját elvtársai vannak benne.
Már a kampányt is hazugsággal kezdte a baloldal Győrben. Fotó: Facebook/MSZP Győr
Talán az egyik legfontosabb tény az, hogy a győri városvezetés soha nem vett Quaestor-kötvényeket. Semennyiért. A győri városvezetés állampapírt vásárolt, és csak a lebonyolításhoz vette igénybe a Quaestor szolgáltatásait.
A Quaestornál akkoriban jele sem volt problémáknak, és ahogy azt a szocialisták igazságot követelő szónokai is felemlegették, tízezrek szerződtek a céggel. Voltak családok, akik minden megtakarításukat a Tarsoly-féle cégbe fektették, de szerződött a Quaestorral tucatnyi önkormányzat is.
Az ellenzék a Quaestor-csőd óta azzal támadja a Fideszt, illetve a győri jobboldali városvezetést, hogy a pénzügyi válság kitörése után, amikor Tarsoly Csaba nagy bajba került, egymilliárd forintot fektettek be náluk az adófizetők pénzéből. Ezt szajkózták még mostani sajtótájékoztatójukon is a Győrbe lerángatott MSZP-s országgyűlési képviselő és Pollreisz Balázs, a kényszerhelyzetben előrántott ellenzéki polgármester-jelölt is. Holott ez az állítás több szempontból is valótlan – ezt a bizonylatok bemutatásával dr. Lipovits Szilárd győri jegyző már 2015-ben igazolta.
Először is: a győri városvezetés nem fektetett be a Quaestornál, hanem állampapírt vásárolt, de ezt már tisztáztuk. Több szolgáltatótól is kértek ajánlatot, és a Quaestor adta a legjobb ajánlatot, még a Magyar Államkincstárnál is jobbat – állította a város jegyzője. A kimagaslóan jó ajánlatnak már lehetett az az oka, hogy a Quaestornak nagyon kellett a pénz.
De a gondját a győri szerződés sehogy sem oldhatta volna meg azzal a 3000 (háromezer) forintos jutalékkal, ami a brókercégnél maradt az ügylet után.
Azzal is próbálták támadni a győri városvezetést, hogy a Quaestor benyelte, használta az adófizetők pénzét, és nem is kapták meg azonnal az állampapírt. A jegyző sajtótájékoztatón mutatta be azt a 2015. március 11-i számlakivonatot, amelyen már nyilván van tartva a város egymilliárd forint értékű állampapírja.
Mivel az állampapír-befektetésre – a brókercégeknél extra kamatra betett tőkével ellentétben – van garancia, az összes önkormányzat visszakapta a pénzét a megfelelő kamatokkal.
Az erőltetett hazugságok előadása vélhetően Ungár Péterre várt volna. A sajtótájékoztatót ugyanis először így hirdették meg, majd csúsztatták az időpontot is. Az ETO Park előtt Pollreisszel végül azonban nem az LMP-s politikus, hanem a Szakács László nevű MSZP-s képviselő jelent meg, aki annyira “ismert” név a politikában, hogy a Google keresőjében kellett rákeresnünk a nevére. Csak tippelünk, hogy mivel Quaestor-ügyben Fideszt kiáltani annyira ciki és átlátszó, ráadásul kontraproduktív, Ungár végül nem vállalta. Szakács László Baranya megyei országgyűlési képviselő, nagykanizsai születésű jogász, politikus egyenesen Komlóról érkezett, mint Győr- és Quaestor-szakértő. Mivel maguk az MSZP-s politikusok vetették fel, hogy “öntsünk tiszta vizet a pohárba”, hogy “legyen tiszta a győri politika”, engedünk a kérésnek. Egy kis győri múltidézéssel segítjük hát a tisztánlátást. Az alábbiakban felsorolt történések kivétel nélkül akkori sajtónyilatkozatokból, tudósításokból származnak.
Az MSZP-s Balogh József polgármester 800 millió forintot adott Tarsolynak stadionfejlesztésre
Fenti kijelentésünkhöz egy 2015. áprilisi Kisalföld-tudósítást és a megboldogult Népszabadság egy interjúját hívjuk segítségül. De először is rögzítsük a dátumot, ami kulcsfontosságú lesz. A Quaestor-csoport 2001-ben vásárolta fel a Győri ETO FC Kft.-t és a klub stadionját. Ekkor Győr város polgármestere Balogh József, az MSZP meghatározó győri politikusa volt. A Fidesz-kormányt 2002-ben Medgyessy Péter kormánya váltotta, ahol már ott voltak a háttérben Gyurcsány Ferenc és emberei. A Quaestor-féle ETO Park építése 2005-ben kezdődött el. Az összesen 30 milliárd forintos projekt teljes időbeli kiterjedése átfogta nemcsak a Gyurcsány-, de a Bajnai-kormány hivatali idejét is.
Balogh József (MSZP) több cikluson át vezette Győr városát. Fotó: Kisalföld
Az egész ETO Park-beruházás azzal kezdődött, hogy Tarsoly Csaba 800 milliós Rába-részvénycsomagot kapott 2001-ben a stadion fejlesztéséhez Győr városától, azaz a Balogh József vezette önkormányzattól. Az MSZP helyi erős embere erről a Quaestor-botrány kirobbanása után nyilatkozott is a Népszabadság győri tudósítójának.
2001-ben jelent meg a polgármesteri irodámban Tarsoly Csaba, akit addig nem ismertem. Első találkozásunkkor azt mondta, nagy tervei vannak az ETO-val, tulajdonba venné és komoly fejlesztéseket tervez. Tudtam, hogy a stadion elavult, állapota sem túl jó már, így érdekelt a megkeresése. Tarsoly a város támogatását is kérte a stadion fejlesztéséhez. Azt mondtam neki, 500 millió forinttal tudunk hozzájárulni, az a kérdés, a kormány mennyit ad ehhez
– emlékezett vissza Balogh.
Csak egy mellékszál, de említésre érdemes, hogy a Rába-részvény akkor alacsony árfolyamú volt: 1000 forint körül mozgott, volt jócskán alatta is. Később volt év, amikor 2000 forint fölé is felugrott, ami jól jött a spekuláns cégnek, hiszen ők kaszálhattak rajta. A profit a város helyett a spekuláns céghez került.
A baloldali kormányok csak az ETO stadionra 900 milliót adtak, amit Balogh József MSZP-s polgármester járhatott ki valószínűleg
Aztán az ominózus interjúban Balogh József sorolni kezdte a fideszes politikusokat, akik állítólag segítették az ügyet, hogy kormányzati támogatást is kapjon az ETO stadionjának átépítése. Aztán csak kiderül, hogy mindez mellébeszélés, mert a kezdő 800 milliós Rába-részvénycsomag tálcán nyújtása után Balogh járta ki a Quaestor-beruházáshoz a 900 milliós állami támogatást is, rögtön a kormányváltás után, Medgyessy miniszterelnöksége alatt. Gyurcsány Ferenc már ekkor feltűnt a színen, hiszen a későbbi miniszterelnök volt ekkor nemcsak Medgyessy tanácsadója, hanem a sportért felelős miniszter is.
Az első Orbán-kormány tehát csak ígért állami forrást a Quaestornak az ETO Parkhoz, de onnan aztán egy forintot sem kaptak. Balogh még méltatlankodott is, hogy a Fidesz-kormány csak ígért, bezzeg az MSZP-kormány teljesített. Erről így mesélt a Népszabadságnak:
A Fidesz elbukta a választást. Tarsoly Csaba ezután megkeresett, hogy tartom-e a város félmilliárdos ajánlatát. Igennel válaszoltam, sőt, segítettem abban, hogy az új kormány a 900 milliós állami ígérettől se lépjen vissza
– nyilatkozta az akkori polgármester. Tarsoly állítólag mindvégig azzal nyugtatta a városvezetést, hogy a beruházáshoz a hiányzó összegről ő gondoskodik.
17 milliárd hitel két részletben az MFB-től, a Medgyessy-Gyurcsány-haver offshore-ozó bankvezérektől
2005-öt írtunk, amikor a Magyar Fejlesztési Bank először hitelt nyújtott az ETO Park építéséhez; ezt megismételte 2008-ban. A két alkalommal összesen 17 milliárd forint kihelyezése történt meg. A furcsa kölcsön még a parlamentben is téma volt. Az MFB-t akkoriban az Erős János–Zdeborszky György páros vezette. Erős, aki az erős ember volt a párosban, érdekes módon elő sem került a hírekben, pedig ő az, aki a kapcsolatot tartotta a legfontosabb kormányzati döntéshozókkal – elég csak a fotókon végignézni, amelyeket előkerestünk abból az időszakból.
Az M1 csatorna a Quaestor-botrány kitörése után Zdeborszky Györgyöt hívta fel, hogy a hitelekről érdeklődjenek. A volt bankvezér csak arra emlékezett, hogy “volt valamilyen projekthitel”, amihez elfogadták fedezetül az ETO stadiont a 17 milliárdos hitelszerződésre; annak részleteire, és hogy miért adtak ekkora kölcsönt Tarsoly cégének, valahogy nem.
Erős János a baloldali vezető politikusokkal közeli, bizalmi viszonyt ápolt; botrányai után ráragadt az offshore-ozó bankár jelző. Fotó: PS/archív
Az, hogy miért a legkevésbé forgalomképes stadion lett a biztosíték, máig talány… Ahogy az is, konkrétan ki döntött a 17 milliárdos, közpénzből finanszírozott hitelekről.
Több fedezet nélküli, zűrös beruházást is hitelezett az MFB a Medgyessy-Bajnai-Gyurcsány-érában
Összegezzük tehát: Tarsoly Csaba, akit a baloldal mindenáron a Fidesszel akar összemosni, Balogh Józsefnél kopogtatott pénzért a stadionépítési elképzelésekkel. Bár állítólag szerteágazó fideszes kapcsolatai voltak, a Fidesz-kormánytól nem kapott pénzt a beruházáshoz. Ellenben a szocialista Balogh József adott egyszer 800 milliót, az adófizetők pénzéből, amihez a kormányváltás után rögtön kijárt további 900 milliós állami támogatást. Az építkezéshez hiányzó pénzt, sőt, annak sokszorosát, összesen 17 milliárd forintot – szintén a baloldali kormányok alatt, 2005-ben és 2008-ban – az MFB adta.
És ezek az emberek, illetve párttársaik kérik számon a Fideszen a Quaestor által elvarázsolt pénzeket.
De ne álljunk meg itt, ha már politikai kapcsolódásokat keresünk a tiszta politika okán. Nézzük meg, kik is Zdeborszky György és Erős János, akiknek a vezetése alatt a Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forint közpénzt tolt a Quaestorba. A Magyar Nemzetnek 2015-ben nyilatkozott név nélkül az MFB egy korábbi vezető beosztású munkatársa, aki azt állította, hogy nem a bankvezetés, hanem az akkori kormány döntött a beruházás finanszírozásról, amibe gyakorlatilag beleszólásuk sem volt. Azért a fejlesztési bank akkori vezéreit sem kell félteni, hiszen vastagon a Medgyessy-Gyurcsány-éra emberei voltak.
Szocialista érdekeltségek hálója a háttérben – na, ez a polip!
Már az sokat elárul, hogy a Zdeborszky-Erős párost a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után nevezték ki az MFB élére, rögtön az első tisztogatási hullámban. Azt is tegyük hozzá, hogy a fejlesztési bank akkoriban ahhoz a fejlesztési tárcához tartozott, amelyet Bajnai Gordon vezetett.
Bajnai Gordon és Erős János MFB-vezér, offshore bankár
2002 szeptemberében Medgyessy Péter még arról beszélt, hogy ők fogják elszámoltatni, hogy az előző, Fidesz-kormány idején kik vittek haza milliárdokat. Még külön közpénzekért felelős államtitkárt is kineveztek. Erős János és Zdeborszky György is sebtében választottak egy fejlesztési bankot átvilágító céget.
Gyurcsány Ferenc és cégei is megjelennek a képben
Az átvilágításokkal többek között a korábban Gyurcsány-féle Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó cégeket bíztak meg. A Perfekt-cégcsoporthoz tartozó cégeket könyvvizsgáló, átvilágító feladatokkal bízták meg, amelyek addig az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. részeként konkrétan a Gyurcsány család tulajdonában álltak. Gyurcsány a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt.-t csak azért adta el, hogy azt ne tudják az MSZP-hez és annak holdudvarához kötni, ugyanis Gyurcsány Ferenc már akkor Medgyessy tanácsadója volt, és komolyabb ambíciókat dédelgetett. Évekkel később derült ki az, hogy éppen a vezérkarcsere után történtek gyanús pénzkihelyezések az MFB részéről, amelyek miatt vizsgálat, nyomozás is indult.
10 milliárdos hitelek fedezet nélkül vagy épp offshore cégnek, Szolnoktól Sávolyig
A Péti Nitrogénműveknek például 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt nyújtottak 100 százalékos állami garanciával, úgy, hogy a cég semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára.
A Higi Zrt.-nek – amely egyébként offshore hátterű volt – két alkalommal összesen 10 milliárdot kölcsönöztek egy szolnoki papírgyár építésre, mindössze 215 millió forintnyi érvényesíthető fedezetre. Az offshore-szálat a minősítés során fel is tárták, de azt irreleváns kockázatként értékelték. A hitelt a Higi nem törlesztette; a bevételeit egy másik cégnek, a Star Kft.-nek utalta, holott a hitelszerződés alapján minden bevétele az MFB-t illette volna. Az ügyben a Kehi fedezetelvonás és hűtlen kezelés miatt is feljelentést tett. A vádemelés ugyan megtörtént a Központi Nyomozó Főügyészség részéről, de a végén mindkét ügyet megúszták a bankvezérek. A hűtlen kezelés miatt indított nyomozást is megszüntették.
A Balatonringhez, azaz a sávolyi MotoGP-pályához már elő volt készítve egy 15 milliárdos hitel, amitől talán a hangos ellenállás miatt táncolt vissza az MFB és a Bajnai-kormány. Ennek a projektnek a két mentora (balliberális portálok beszámolói szerint) Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, és Suchman Tamás, a térség szocialista képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke voltak. Ujhelyit még a Balatonring-projekt kormányzati koordinátorának is kinevezték. Állítólag azért állt ki az akkori kormány teljes mellszélességgel a fejlesztés mellett, mert a nemzetközi hátterű KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég tanulmánya azt javasolta. Kisebb kutakodás után kiderül: Oszkó Péter – aki ekkor már Bajnai Gordon pénzügyminisztere volt – éppen ettől a cégtől érkezett; már fiatal egyetemistaként a KPMG volt az első munkahelye.
Bajnai, Oszkó és az offshore-ozó bankár. Fotó: Gazprom
A sorba tökéletesen beleillik a 17 milliárdos hitel az ETO Parkra…
Hosszasan lehetne még taglalni az akkori MFB-vezérek és a baloldali vezető politikusok kapcsolatait – de felesleges. Már az eddigiek is jól mutatják, hogy a három baloldali kormányt is kiszolgáló Erős-Zdeborszky páros voltak azok, akik finoman fogalmazva nagylelkűen bántak a közpénzzel. Személyes kötődéseik is megkérdőjelezhetetlenek. Erős János például hosszú interjúkban maga beszélt arról, hogy milyen jó barátságot ápol Medgyessy Péterrel. Érthető hát, hogy a Kereskedelmi és Hitelbankos botrányai után felfelé ívelt a pályája akkoriban. Zdeborszky György már 2010 előtt nyugdíjba készült, de azóta sem lehetett pihenésre bírni. Manapság jobbára ellenzéki médiumokban szeret szakérteni gazdasági kérdésekben. Ha a Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját kell bírálni, a volt MFB-vezérre lehet számítani. A Széll Kálmán 2.0 tervet, aminek köszönhetően Magyarország a Gyurcsányék okozta csőd széléről talpra állt, sőt, rövid idő alatt Európában vezető gazdasági növekedést tudott elérni, a Klubrádióban 2012 tavaszán csak a “nyomor túlélésének” nevezte. A közgazdász, ex-bankvezér, aki végigasszisztálta a Bokros-csomagokat, a kormányváltás után kezdett elvonásokról, megszorításokról beszélni, amit a magyar emberek épphogy, a magyar gazdaság meg egyáltalán nem fog túlélni.
A másik baloldali bizalmas bankvezér máig örömmel ekézi a jobboldali kormányokat, ha szakérteni kell. Fotó: MTI
250 milliós uniós pénz és Ujhelyi, a botrányberuházások koordinátora
De ne álljunk meg a megfelelő fedezet nélkül, közpénzből nyújtott irreális hiteleknél – mert a Quaestor-ügy politikai szálai sem érnek itt véget. Mondhatnánk, hogy a polip karja mindenhová elért. 2009-ben a Quaestor-csoport az ETO Park részét képező, 1,36 milliárd forint értékű szállodaépítéshez 250 millió forint vissza nem térítendő uniós forrást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A támogatást a Regionális Fejlesztési Tanács ítélte meg, amelynek az elnöke 2006 és 2008 között Molnár Csaba – Gyurcsány Ferenc jobbkeze, ma EP-képviselő – volt, 2009-ben pedig Balogh József. És ki volt ekkor a Miniszterelnöki Hivatal uniós fejlesztésekért felelős államtitkára? Hát Ujhelyi István, az MSZP Brüsszelig szárnyaló aranyifjúja.
Fotó: MTI/Kovács Attila
(Ebben a cikkben már találkoztak Ujhelyi István nevével a kedves olvasók, méghozzá egy másik, teljesen irreális fejlesztés kormányzati koordinátoraként, amelyhez szintén az MFB nyújtott volna alig 15 milliárd forint hitelt közpénzből. Tudják, ez volt a félbehagyott Balatonring.)
Milyen érdekes, hogy Ujhelyi István neve gyakran feltűnik, ha eltűnt milliárdokról van szó. Elég csak a Szeviép-ügyre gondolni, amely építőipari vállalkozást csak 34 milliárd forintnyi közpénzes megbízáshoz juttatták. Szeged környékén “csak” 6 és fél milliárddal károsítottak meg – nem többletpénzüket extra kamatra befektetőket, hanem – kis családi vállalkozásokat. Nekik a munkájukat nem fizették ki, miközben a cégvezetők aranyéletében sokszor maga Ujhelyi István is osztozott.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS