Válaszolt az Országos Bírósági Hivatal új elnöke, Senyei György kérdéseinkre, hogy hány bíró vett részt a Soros-hálózat érzékenyítő tréningjein az elmúlt években, illetve, hogy jártak-e ezeken a képzéseken a gyöngyöspatai ügyben még a tanárverésért elítélt vagy a gyerekeiket iskolába sem járató cigánycsaládoknak is mesés kártérítést megítélő bírák. Kiderült, a kérdéses bírók nem vettek részt képzésen, ugyanakkor 2012 óta a Soros-szervezetek hét alkalommal tartottak nagyobb szabású “továbbképzést”, esetenként több tucat bírónak. Érdekesség, hogy az ultraliberális nemzetközi politikai törekvéseket képviselő szervezetek éppen azokban a témákban igyekeztek megdolgozni a magyar igazságszolgáltatás képviselőit, amelyekben végül a közbotrányt keltő ítéletek születtek.
Tudjuk jól, hogy a Soros-hálózathoz tartozó világboldogító, a hatályos magyar Alaptörvénynél felsőbb hatalomban és jogforrásban hívő politikacsináló szervezetek előszeretettel pénzelnek és segítenek a szűk cellákra panaszkodó bűnözőket, határsértő migránsokat, tanárokat-diákokat terrorizáló “elnyomottakat” és mindenféle jogfosztottnak címkézett csoportokat, többnyire a kormánypolitika körüli balhékavarás és a társadalmon belüli ellentétek élezése érdekében – miként azt Saul Alinsky és Szrgya Popovics elvtársak tanításaiból ismerjük, a zavar és felfordulás a nyílttársadalmi forradalom melegágya.
Ezért sem tűnt elrugaszkodott ötletnek az Országos Bírósági Hivatal decemberben megválasztott új elnökének megkeresése avval a kérdéssel, hogy a szegregációra hivatkozva gyöngyöspatai romáknak százmillió forint kártérítést megítélő első- és másodfokú bírók, név szerint Román Tamás, az Egri Törvényszék bírája, illetve Bakó Pál, Árok Krisztián és Molnár Tibor Tamás, a Debreceni Ítélőtábla bírái részt vettek-e a pályafutásuk során civil szervezetek által szervezett érzékenyítő tréningeken.
Ez Senyei György válaszából nem derült ki, ugyanakkor sokan mások 2012 óta viszonylagos rendszerességgel ott ülhettek a (korábbi cikkeinkből tudhatóan kellemes körülmények között, csodás üdülőhelyeken megrendezett) szeánszokon. Az Origo korábbi írásából kiderült az is, hogy ezeknek a képzéseknek a díját – jól bejáratott módon – végül nem is a nagy amerikai filantróp, hanem szokás szerint Brüsszel, tehát az európai adózók fizették ki.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára jelölt Senyei György Barna meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az OBH elnöke által elküldött táblázatból kitűnik, hogy a Soros-hálózatból a Helsinki Bizottság szakosodott arra, hogy a bírókat rábírja: ne a törvényben előírt középmérték szerint, hanem “érzékenyen” döntsenek olyan ügyekben, amelyekben a rasszizmus is szempont, esetleg menedékkérőkről vagy gyűlölet-bűncselekmények célpontjairól van szó, netán felüti a fejét a borzalmas diszkriminációs hydraszörny. Nem meglepő, hogy ezek azok az ügyek, amelyekben a társadalom igazságérzetét mélyen sértő ítéletek sora született meg az elmúlt években, és amelyek okán most nemzeti konzultációban kér megerősítést a kormány a határozottabb és szigorúbb jogi szabályozáshoz. (A fogyatékos-szervezetek részvételével zajlott 2016-os képzés természetesen kakukktojás az alábbi listán, nem is számoltuk hozzá a hét Soros-szeánszhoz.)
Részlet az Országos Bírósági Hivatal elnökének a PestiSrácok.hu kérésére összeállított listájából
Senyei György, az OBH elnöke válaszában leszögezte: a bírák jogállásáról szóló törvény alapján a bírákról személyi nyilvántartást kell vezetni. Ez tartalmazza „a szervezett kötelező képzésekre és a fakultatív képzésekre vonatkozó adatokat, valamint az azokon való részvételt igazoló okiratokat” is. Az elnök szerint ugyanakkor a törvény 148. paragrafusa szerint nem hozható nyilvánosságra a bírók személyi nyilvántartása, így az sem, hogy részt vettek-e érzékenyítő tréningeken. Ehhez képest egy megbízható, az OBH-hoz közel álló, neve elhallgatását kérő személy utólag nyomatékosította, hogy a gyöngyöspatai ügyben ítélkező négy bíró nem vett részt a fenti képzéseken.
Senyei fontosnak tarotta kihangsúlyozni, hogy “az évente megrendezett több száz képzés között sem számát, sem súlyát tekintve nem volt döntő jelentősége az érzékenyítő képzéseknek. Annak pedig még a látszata is kerülendő, hogy a bírák többletképzettsége – vagy épp azok hiánya – a jogszabályi felhatalmazás keretein túl bármilyen célból nyilvántartásra érdemes adat volna.”
Senyei György ugyanakkor megerősítette azt a PestiSrácok.hu-nak a hó elején tett kijelentését, hogy a jövőben az Országos Bírósági Hivatal olyan képzéseket támogat, amelyeket nem külső szervezetek, hanem hosszabb gyakorlati idővel rendelkező bírák és a felsőoktatási intézmények oktatói tartanak.
A vezető képen a Soros-hálózathoz tartozó Helsinki Bizottság tagjai vonulnak egy kormányellenes budapesti tüntetésen.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS