Újra elgurult a viszkis üveg. A Böszme tegnap legazemberezte és útonállónak nevezte Orbán Viktort. Magyarország módszerváltás utáni történetében egy olyan emberről tudunk, aki közjogi méltóságot töltött be, ám hitvány viselkedése, trágár, útszéli megnyilvánulásai miatt nemhogy egy ország vezetésére – egy angyalföldi kocsma segédcsaposának is méltatlan lenne. Ő Gyurcsány Ferenc.
A Facebook veszélyes üzem. Okostelefonnal bárhonnan, bármilyen állapotban fél pillanat alatt világgá lehet kürtölni a bennünk feszülő világmegváltó, vagy éppen elmeháborodott gondolatokat. Aki pedig folyton bármilyen állapotban van (értsd: részeg, mint a csacsi), és még túlmozgásos is – nos, rá halmozottan érvényes mindez. Az ilyen napjában akár többször is kiposztolhat idült hülyeségeket, amelyekkel tökéletesen hülyét csinálhat magából. S nem kizárt, hogy ő maga az egészről csak napokkal később értesül, miután magához tért a delíriumból. Persze, akad, aki évek hosszú során át annyi aljasságot, becstelenséget követett el, annyi kárt okozott, hogy már nem tud magából hülyé(bbe)t csinálni; rá a fenti tétel korlátozottan érvényes.
Ferenc tegnapi internetes ámokfutásáról jutott mindez az eszembe. Hogy a hazai szőlészet és borászat elismert (bár papír nélküli) szaktekintélye előzőleg mit fogyasztott, nem tudom, csupán sejtem. (Háromszor hatszor két deci duplán, jég nélkül. Tipp.) De hogy hatott, az biztos. Ordít a szövegből. Ugyanis ezt írta Magyarország hivatalban lévő miniszterelnökéről:
Itt áll előttünk egy kicsinyes gazember. Politikust játszik. Államférfiúi szerepben tetszeleg. Közben csak egy görcsrángatta útonálló.
Ízlelgessük csak: Magyarország vezetője „gazember” és „görcsrángatta útonálló”, mondja Magyarország korábbi, bukott vezetője, aki 2009-re erkölcsi és anyagi csődbe kormányozta hazánkat. Ám ha nem ő lett volna minden idők egyik leghitványabb, legsiralmasabb kormányfője, akkor is adódik a kérdés: írhat-e, beszélhet-e ilyen förtelmes, leprastílusban Magyarország korábbi vezetője, egykori közjogi méltósága?
- A válasz nyilvánvaló: nem. Nagyon nem!
El tudják képzelni, mi történt volna, ha Antall József, Boross Péter vagy Orbán Viktor valaha ilyen szavakkal gyalázta volna politikai ellenfeleit? Gondolom, el tudják. Vége lett volna a világnak. Horn Gyula, Medgyessy Péter és Bajnai Gordon sem beszélt soha így; még ők is tudták, hogy Magyarország miniszterelnökének lenni olyan kivételes megbízatás, megtiszteltetés, amely – ha szakértelmet sajnos nem is mindig, de – alapvető viselkedési szabályok betartását megköveteli. Horn sem volt az az absztinens típus, mégse jutott eszébe soha nyílt színen gyalázkodni, lumpen proli módon szitkozódni.
Gyurcsány a kormányzása idején és az azóta eltelt minden egyes napon bizonyítja, hogy méltatlan volt hazánk vezetésére. Mindannyiunk közös szégyene, hogy egy ilyen mocskos szájú, kormányzásra alkalmatlan, az országot a tönk szélére juttató, kifosztó, szemkilövető terrorista lehetett öt évig a miniszterelnökünk. Szégyen, gyalázat!
(Fotó: HírTV, Informátor)
(Imádom, ahogy a balliberális sajtó képes évekig csámcsogni egy-egy jobboldali újságíró évekkel ezelőtti káromkodásán, erősebb mondatán. Ugyanez a balliberális sajtó viszont méla kussban veszi tudomásul, hogy Magyarország korábbi vezetője, az ellenzék vezetője, az általuk ma is szeretve tisztelt Ferenc hetente, naponta szórja tele a netet a fentihez hasonló kocsmai röfögésekkel. Ennyit az ő tisztességükről.)
Néhány mondat erejéig azért térjünk ki rá, mitől gurult el most Gyurcsány viszkis üvege. Azon rí, hogy a kormány pénzt vesz el az önkormányzatoktól és a pártoktól, és a járványalapba teszi azt. Az ellenzék már így is szegény, mint a templom egere – tódítja. Miközben láttuk, tapasztaltuk, milyen hihetetlen plakáterdővel, internetes reklámcunamival borította el az országot ez a templomegere-ellenzék az önkormányzati választás előtt. Hogy kitől lopták/kapták ehhez a milliárdokat, sejtjük, az viszont biztos, hogy ha futotta a sok százezer plakátra, internetes hirdetésre, simán ki lehet köhögni most pár százmilliót. Ha maguktól nem megy, pár atyai taslival majd segítünk a köhögésben.
Azt, hogy közös teherviselés, már meg sem merem említeni. Ez Gyurcsánynak kínai. Ha baj volt a pénzügyekkel (az ő idejükben mindig baj volt vele, mert a slepp mindent ellopott), akkor jöttek az IMF-hitelek, megszorítások, s folyton csak a plebsz nadrágszíját húzták meg („Nem kell félni, nem fog fájni!” – negédeskedtek.) Orbánék viszont bankadóval, multiadóval azokat is bevonták a közös teherviselésbe, akiknek Gyurcsányék a nótát húzatták.
- Sír a szája, mert hozzá kell járulni a járványalaphoz, noha magánvagyonából az összes ellenzéki párt részét röhögve ki tudná fizetni. Sóher alak! Érdekes, akkor nem sopánkodott, amikor Brüsszel több százmilliós megbízást adott a családi cégének!
Hogy Gyurcsány Ferenc mit iszik, és mennyit, nem tudjuk, bár időnként kapunk hozzá támpontokat. Például az egyre pirosabb fejét, vagy Vágó Gábor beszámolóját („Ha én mondjuk részeg vagyok, és meghívok barátokat otthonra beszélgetni, az a minimum, hogy őt is megkínálom viszkivel”). Ám akár részeg, akár nem; akár alkoholista, akár nem: aki volt miniszterelnök létére ilyen tróger, kocsmai stílusban beszél, az szégyent hoz Magyarországra, mindannyiunkra. Jelen állás szerint ő az egyesült ellenzék elsőszámú vezetője, skrupulus nélkül összefog vele mindenki, noha korábban még elhúzódtak tőle, mint a leprástól…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS